Nyaralós őrületek és kis mesék.
10/1., Szájmenés.
Reptér. Mindig van egy vicces ember a csoportban. Olyan, aki mindenre képes, csak nézzenek rá, beleszól akármibe. Már megtudtuk tőle, hogy figyelni kell a zajokat amikor gurulunk, mert a kipukkadt keréknek más a hangja és akkor jön a betonfal, állítólag mutatták a tévében. Igaz, régen volt, és nem írták ki, hogy melyik szigeten, de az ördög nem alszik. Ezért kell az övet jól becsatolni, mert akkor egészben marad az ember és nem utólag kell a darabokat kiválogatni.
Majd meglátod, vízhatlan csomagolásban kapjuk a reggelit, mert a tenger fölött fogunk majd repülni és nem ázik el, hogyha esetleg. Értitek, esetleg. És kacsint hozzá a marhája, hogy csak viccelt.
A továbbiakat már a becsekk előtti sorban mondja, halkan suttogja a titkot a fogai között, nehogy kiszivárogjon, hogy lelepleződött az eset, ami egyébként szerinte államügy volt, bár lehet, hogy csak Délamerikában, ő ugyan nem hallotta, de látta, amikor mondták, hogy régebben volt a színes hírekben, a betonfallal együtt, aminek majdnem nekimentek.
A közelben állók úgy tesznek, mintha nem hallanának semmit, nyilván tiszta hülyeség az egész, de azért idegesítő, mert mi van, ha igaz, az ember nem szereti, ha ilyenekkel töltik a fejét felszállás előtt.
Legjobb ilyenkor nem nézni a pasira, mert attól beindul neked és nem áll le többet, csak ha befogják a száját. Semmi szemkontakt, majd csak észreveszi, hogy magának beszél.
Nyomja is egy darabig, aztán valaki megunja az ijesztgetést és beszól neki, egyrészt, hogy itt gyerekek vannak, másrészt, hogy jobb, ha inkább kiáll a sorból, amíg lenyugszik, és sérülés nélkül teheti.
Mert idő kérdése, hogy valaki átrendezi a fogait, nemcsak a kéretlen szövegelés miatt, mert bulvár mindig van, de ha ilyen hiszékeny beszari, akkor minek repül, vannak jó biciklik meg csónak is.
Úgy, hogy fékezze magát inkább, amíg lehet.
A vicces ember, érzi, hogy eltúlozhatta a sztorit, de nem tud belőle kijönni, és kezdené magyarázni, hogy kábítószer fogásról szóló műsor volt csempészekkel, ahol még a motorok is heroinnal mentek, de csak beljebb megy a bajba, néhány ideges apuka kilökdösi a bőröndjét a sorból, hogy inkább menjen a sor végére. Pedig pont a Brad Pittnél tart, aki mintha játszott volna a kábítós filmben.
Az utasok haladni kezdtek, a kirúgott bőrönd árván áll a korlát mellett. Hát, a gazdája nem éppen ilyen figyelemre számított.
Azt mondja, – ja, tényleg, hogy megy a sor, – én meg úgyis várok valakire, csak a helyét fogtam neki, bocsi, és tényleg elmegy hátulra.
A hülyeség azonban mindig ragadósabb, mint az ész, és beszállásnál néhányan titokban megpróbálnak a gép alá benézni, de úgy, hogy az asszony ne lássa, mert akkor oda lenne a családfői tekintély.