Magyarok Vására Érden
Valamikor nem is olyan régen, évekkel ezelőtt, de az is lehet évtizede láttam a hirdető oszlopon egy plakátot Közhíré tétetik aztán dátumok mikor és hol lesz a Magyarok Vására és befejezésül Legyen úgy, mint régen volt! mindez olyan szép mívesen ábrázolva. Nem lenne, sok idő talán percekben mérhető, hogy most a XXI. század elején utána nézzek a pontos dátumnak mikor is indult útjára Érden a Magyarok Vására. Lelkes nők és férfiak kis közössége álmodta és valósította meg ezt az azóta is működő, kézzel fogható, szemmel látható csodát.
Az álmukat valóra váltók biztosan sok Jókai könyvet olvastak ugyanis Legyen úgy, mint régen volt! ez egy vers címe. A Révai testvérek, Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása 1899-ben Budapesten jelent meg és a könyv címe Jókai Mór: Költeményei, első kötet, melynek a 86-ik oldalán kezdődik és a 87-iken fejeződik be a Legyen úgy, mint régen volt!. Most, hogy 2025-ben egész évben a nagy mesemondóról, regényíróról emlékezünk, születésének 200.évfordulója alkalmából, verseit sem szabad felednünk. Az 1899-ben megjelent kötetben VI csoportba vannak osztva költeményei. Az első rész az első oldaltól a 42-ig Szózatok, a 43-iktól a 72-ik Hazafias költemények, a73-iktól a 208-ig Politikai költemények a 209-től a 358-ig Elbeszélő és leíró költemények a 359-iktől a 374-ig Hangulatok és az utolsó hatodik rész az Alkalmi költeményeket foglalja magába a 375-ik oldaltól a 415-ig.
Jókai Mór nagy álmodozó volt, az is köztudott róla szeretet kertészkedni, fafaragással is foglalkozott, az ízletes ételeket imádta, hazáját nagyon szerette biztos vagyok benne nagy támogatója lett volna a Magyarok Érdi Vásárnak.
A következőket lehet olvasni a Magyarok Érdi Vásáráról: A Magyarok Érdi Vására hagyományteremtő esemény. Egyik célja a hazai termelők, kézművesek, kisiparosok és vásárlók közvetlen kapcsolatának kiépítése és életben tartása. Másik célja a régi idők vásári hagyományának felélesztése, a minőségi magyar termékek becsületének visszaállítása. A vásárra a gyermekekkel együtt kilátogató családok megismerhetik a mára már szinte feledésbe merült népi játékkultúrát is a vásár területén kialakításra került népi játszóudvaron, ahol kézműves foglalkozások és ügyességi játékok is várják a gyerekeket. A rendezvény egyre növekvő népszerűségnek örvend mind a kézművesek, fellépők, mind pedig a lakosság körében. A Magyarok Érdi Vására évente négy alkalommal – áprilisban, májusban, októberben és decemberben – kerül megrendezésre.
A Magyarok Érdi Vására évente négy alkalommal, várja azon kézművesek, termelők jelentkezését, akik a vásár szellemiségéhez méltó termékkörrel jelentkeznek.
Elsősorban Érd 40 km-es körzetéből várják a jelentkezőket.
A vásárba való jelentkezés elbírálásánál előnyt élveznek azok a kézművesek, akik saját maguk készítik termékeiket, akik hagyományos népi technikákkal (fafaragás, kovácsolás, szövés, fonás, nemezelés, korongozás, bőrművesség, stb…), valamint a magyar díszítőelemek felhasználásával készítik termékeiket, akik kihaló félben lévő mesterségek képviselői, akik mesterség bemutatót is tartanak.
Egyéb hiánypótló termékek árusítása egyéni elbírálás szerint történik!
A vásár szervezői támogatják az újszerű tevékenységek megjelenését is, amennyiben azok kivitelezésben, megjelenésben méltók a magyar kézműves hagyományokhoz.
A jelentkezés feltételei:
A vásárra való jelentkezés e-mailben történik.
Telefonon illetve a vásár Facebook oldalán a gördülékeny adminisztráció miatt nem áll módjukban jelentkezéseket fogadni!
Kérik, csatoltan küldjenek képeket az árusítani kívánt termékekről illetve lehet honlap vagy Facebook oldal elérhetőség is!
A jelentkezéseket minden esetben a szervezők bírálják el. Amennyiben az árusítani kívánt terméket megfelelőnek ítélik, arról értesítik az új jelentkezőt, egyben a további tudnivalókról is információt adnak.
A vásáros a jelentkezési lap kitöltésével és aláírásával tudomásul veszi a Vásárrendben foglaltakat!
Jelentkezési határidő: minden vásár előtt két héttel az adott vásárra lezárul a jelentkezés.
Vásártér-helyek kijelölése:
A vásárosok helybeosztása az előzetes jelentkezések alapján történik. A jelentkezők helyét minden esetben a vásárszervezők határozzák meg. Állandó helyet senkinek sem tudnak biztosítani! A vásártér helybeosztásáról, a vásárosok listájáról az egyesület honlapján lehet tájékozódni.
Többször jártam vásárolni, nézelődni egyik alkalommal a következő történt velem. Nagyon megtetszett egy csodálatosan, aprólékosan megmunkált dísztárgy, gondolkodtam szükségem van-e nekem erre, de magával ragadott és addig-addig gyönyörködtem benne, elhatároztam megveszem. Odamentem, köszöntem, megkérdeztem, kezembe vehettem-e.
-Igen, ha megveszi.
-Rendben, de hogyan adja?
-Darabonként.
-Jó, jó de darabját, hogy adja?
– Úgy, hogy vissza ne hozzák.
Meghökkentem, nem tudtam nevessek, vagy egy csalafinta vicces árussal állok szembe, de nem sokat kellett töprengenem, mert hangosan, kiabálva hívta a portékák tulajdonosát, aki elmélyűlten beszélgetett néhány lépéssel arrébb.
-Gyere már, gyere már! van vevőd, úgy nézz ki komoly.
Aztán elindultam a vásárfiával, ballagtam, bandukoltam, poroszkáltam, haza gyalogoltam és boldog voltam.Jókai Mór sorai jutottak eszembe:” Legyen úgy, mint régen volt!/Legyen úgy mint régen volt:/Adjon Isten a magyarnak,/Adjon Isten a magyarnak,/Két kezével, boldog égbül, minden jót.”
Feketegyarmati Sándor