Magyar Kultúra Nap az érdi Katica cukrászdában
A Csuka Zoltán Olvasó Kör és az érdi Katica cukrászda az Érden élő és alkotó Baka Györgyi költőnőt kérte fel, hogy emlékezzenek és ünnepeljék a Magyar Kultúra Napját. 2026.01.22-én délelőtt 10 órakor a Csuka Zoltán Olvasó Kör alapítója köszöntötte a közönséget, kiemelte január 22-e jelentőségét, megemlékezett az 1933-től Érden élt József Attila díjas Csuka Zoltán költőről, műfordítóról, irodalomszervezőről, az általa1976-ban alapított Jószomszédság könyvtáráról. Baka Györgyi több kötetes költőnő munkásságának jelentőségéről és népművelői tevékenységéről többek között kiemelte, hogy a Magyar Népfőiskolai Társaság alapító tagja. Nevéhez fűződik a Budatétényi Népfőiskola (1989) és a Dél-Budai Népfőiskolai Társaság megszervezése, utóbbinak 1991-1995 között főállású titkára is volt. A Hamvas Béla Városi Könyvtárban szervez népfőiskolát, létrejön, a sikeresen működő Hamvas Béla Szellemi Szabadegyetem. Népszerű témái közül – orosz szellemtörténet és kultúra – egyedülálló könyv született: Az ikon kinyitása (szerk. Baka Györgyi), benne „A Lélek zarándokai. Hamvas Béla és az orosz vallásbölcselők” című tanulmányával. 2014 óta tagja a Magyar Írószövetségnek, 2017-ben megkapta Érd Megyei Jogú Város Művészeti Díjat. Eddig több mint tíz önálló, pontosabban tizenkettő verses kötete jelent meg, több antológiában szerepel, valamint folyóiratokban jelennek meg művei folyamatosan ( Aranypor, Agria, Antropozófia, Búvópatak, Duna-part, Életünk, Jel, Kelet Felől, Napút, Nagyítás, Stádium, Irodalmi Jelen, Magyar Múzsa, Érdi lap, Érdi Újság, Vallástudományi Szemle). 2008-ban – Tornai József bátorítására – megszületett első verseskötete Fényfehérben címmel és azóta folyamatosan jelennek meg kötetei. Az érdi Lengyel-Magyar Kulturális Egyesület vezetőségi tagja. Számos könyvbemutatója mellett, 2013 elejétől önálló költészeti műsort szerkesztett és vezetett. A „Versek hídja” címmel a Civil Rádióban. Nagy szerepet játszott abban, hogy Hamvas Béla munkássága egyre ismertebb lett a köztudatban. Kiss Sándor a költőnő rövid bemutatása után átadta a szót Baka Györgyi költőnek.
A Dosztojevszki művek nagy hatással voltak rá, oly annyira, hogy első írásait ezek hatására kezdte el írni. Gyermekkora egyáltalán nem idilli édesapját elég korán elveszti, de a könyvek olvasása hatására az élet nehéz pillanatait úgy éli meg, hogy abból építkezik, nem összeomlik éppen ellenkezőleg megoldandó feladatnak fogja fel az élet kalandjait. Nagyon büszke két lányára és kisunokájára, most már ezek is adnak erőt a mindennapi hétköznapi események feldolgozására. A hallgatag kerub című kötetéből olvasott fel verseket. Aztán Petar Petrovics Njegos montenegrói költő Mikrokozmosz fénye művéből olvasott fel melyet Csuka Zoltán fordított. Kiemelte, érződik az a költői alázat, igényesség és szépség a fordításban, melyet csak azok tudnak ilyen szinten művelni akik ismerik a nyelvet, Ugyancsak Petar Petrovics Njegos Hegyek koszorúja költemény az amely nagyon közel áll hozzá és azt is Csuka Zoltán a József Attila díjas költő fordította. Ezek után a jelenlévők és Baka Györgyi költő között elindult egy kötetlen beszélgetés ebben szerepet játszott a Katica cukrászda vezetője is Zsetkei Elvira aki süteményekkel, és kávéval tette még kellemesebbé a diszkurzust, nem hiába a mottójuk így szól:”…mert mi az édes pillanatokért vagyunk!”
Feketegyarmati Sándor