Az elhivatott
A Magyar Írószövetség kezdeményezésére, 2018-tól minden évben február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezik meg Kárpát-medence szerte a magyar próza napját. Érden a Parkvárosi Közösségi Házban a magyar próza napja alkalmából az Érden élő és alkotó Büki Attila költő, író, festőművész Az elhivatott című monodrámáját adta elő a Vasvári Játékszín Egyesület Bodó Anita előadásával, Gergye Rezső rendezésében. Büki Attila: Századok lépcsőin című könyve öt monodrámát tartalmaz. 2025-ben volt Brunszvik Teréz grófnő születésének a 250-ik évfordulója, ekkor volt tervezve Érden, a darab bemutatása, de betegség miatt akkor elmaradt az előadás és most a magyar próza napja alkalmából lett Az elhivatott bemutatója. A monodráma Brunszvik Teréz grófnőről az első magyarországi óvodák létrehozójának küzdelmes életéről szól.
Az érdi Parkvárosi Közösségi Ház zsúfolásig megtelt a közönséget Szűcs Ágnes idősügyi referens, rendezvényszervező köszöntötte, majd Az elhívatott című monodráma íróját külön köszöntötte kiemelte munkásságát, melyet Érd városa az Érd Megyei Jogú Város Művészeti Díja és a Csuka Zoltán díjjal is elismerte. A közönség tapssal fejezte ki háláját Büki Attila Érden élő írónak.
A Vasvári Játékszín Egyesület tagja Bodó Anita, aki Brunszvik Teréz grófnőt alakítja, ünneplő ruhát viselve a közönség mellett elhaladva megy fel a színre, pontosan a szerző leírását követve. A darab bemutatja a grófnő nehézségeit a cél felé történő menetelés közben, vívódásait, bátorságát: „Ha az ország érett volna, és a városokban, falvakban létrejönnének a kisdedóvók, iskolák, ötven év múlva mi lehetnénk a föld legműveltebb népe. Vajon gondolnak erre azok, akiknek kötelessége volna a nevelés ügyével foglalkozni? Nevelés teszi az embert, s az ember a hazát! Manapság csak a szamarak érvényesülnek, és a gazembereknek sikerül minden. A nevelés fontosságának belátása nélkül növekednek fel törvényhozóink. Fejlődés! Megszokás! Nevelés! Mindezek csírák, de lehet fejleszteni őket.” Folyamatosan küzd és küzd és nem adja fel Brunszvik grófnő, elementáris erővel játssza a szerepét Bodó Anita színjátszó egyedül is életet varázsolt a térbe a bemutatón, levelezőpartnerei – például Wesselényi Miklós – hangján a színi egylet tagjai szólaltak meg.
A közönség hatalmas tapssal köszöni meg a nagyszerű előadást többen is körbeveszik Bodó Anita színjátszót és Gergye Rezső rendezőt és szeretetteljes lázas beszélgetések folynak az előadás után ebből Büki Attila a monodráma írója sem maradhat ki, egyik gratulációt kapja a másik után.
Gergye Rezső rendezőtől megtudom, hogy a Vasvári Játékszín Egyesület 1987-ben alakult alapító tag Tóth Zsanett és ő volt. Az érdi előadásban Bodó Anita mellett még közreműködtek: Bajor János, Tóth Zsanett, Vörös Valentin. A jövőre negyvenedik születésnapját ünneplő társulatnak tagjai még Gergyéné Szakály Georgina, Séfel Ferencné, Rumi Gabriella, Pintér Gábor, Pintér János, Farkas Péter, Borhi Tamás, Zalka Péter. Mindenki ezt munkája mellett vállalja, a magyar kultúra iránti szeretetből, vagyis hivatástudatból.
Gergye Rezső rendező említést tesz még arról is, hogy mi mindent tettek eddig, csupán a jelentősebb tevékenységük közül sorol fel néhányat:
A Nagy Gáspár halálának évfordulóján a Játékszín koordinálásában Bérbaltavár és Nagytilaj falu régi és újvezetőivel emlékeztünk a sírnál a költőről. Ez azért is fontos számunkra mivel Bérbaltavár a szülőföldje Nagy Gáspár költőnek.
A Himnusz születése napján a város központjában lévő fákra tettünk vers leveleket, immár kilencedik éve folytatva e hagyományt. A Haza Szép sorozatot folytattuk 4 eseménnyel és állandó partnerre találtunk az Ezredes Kávézóban. Vidéki helyszínként a Baltavári Emlékház is bekapcsolódott. A X. Színházi Olimpia tova gyűrűzéseként szerveztük meg 2024.novemberében a kétnapos Hegyháti KomédiáSOKK színjátszó találkozót. Négy helyszínen 12 csoport 15 előadást mutatott be. Szinjátszók száma110 fő volt. Könyvbemutatót szerveztünk Kismákfára, valamint közreműködtünk további háromban. A Tejút lovasa c. darabot. két alkalommal a komédiákat 9 esetben játszottuk. Czakó Gábor: Disznójáték c. abszurd komédiáját 5 alkalommal mutattuk be. Brunszvik az elhivatott c. darabja 9 alkalommal került előadásra eddig. Részt vettünk versmondó rendezvényeken több alkalommal. (Varga Bodó Anita, Farkas Péter, Borhi Tamás ,Vasváron, Nagykanizsán, Bérbaltaváron …) Programot szerveztünk a Nagy Gáspár Emlékházhoz a Múzeumok Éjszakáján, valamint egy verses napot szeptemberben az udvaron. A Bérbaltavári Emlékház karácsonyi rendezvényét önállóan szerveztük az önkormányzatokkal és az alapítvánnyal partnerségben. Tagjaink rendszeresen közreműködnek versmondó eseményeken, rendezvények konferálójaként, és könyves rendezvényeken. Bemutattuk Devecsery László: Petőfi Kámban c. képzelt játékot 11 alkalommal. A darab kifejezetten számunkra íródott, eddig 10 helyszínen mutattuk be.
Bátran lemerem írni, hogy a Vasvári Játékszín Egyesület tagjai ugyanolyan kiváló nagyszerű emberek, ugyanolyan elhivatottak, mint Brunszvik Teréz grófnő, aki Magyarországon nemcsak megálmodta, hanem létre is hozta az óvodákat, több mint tízet. Az Érden élő és alkotó Büki Attila költő, író, festőművész munkásságát nemcsak az érdiek ismerik el, magáénak tudhatja a Tisztesség díjat és a Petőfi Sándor Sajtószabadság díjat is. Büki Attila egy olyan ember, aki képes felmutatni műveiben olyan arcokat mint Brunszvik Teréz grófnő, Felsőbüki Nagy Pál, Balázs Dénes és közvetíti ezen személyiségek gondolatait. Küzdelmes életútjukkal példát mutat monodrámáiban az író mindazoknak, akik az utódokra nemcsak felnéznek, hanem munkásságukkal a nyomdokaikban kívánnak járni.
Az elhivatott című monodráma is, mely Érden 2026.02.18-án, a magyar próza napján lett bemutatva célja, nemcsak emlék állítás, amely egyáltalán nem elhanyagolható, hanem felmutatni, azt, hogy a küzdelmek nem hiábavalók és örök példának szolgálhatnak a jövő nemzedékének.
Feketegyarmati Sándor
