Sok olyan regényt ismerünk, mely hajószerencsétlenségről és annak szörnyűséges következményeiről szól. Ki ne hallott volna már példának okáért Daniel Defoe klasszikusáról, a Robinson Crusoe-ról?
Felmerülhet ezek alapján a kérdés: ugyan mégis mitől egyedi a Pi élete? Két okból: egyrészt egy tizenhat éves fiú a főszereplő, másrészről pedig egyetlen hajótöröttnek sem kellett a túlélésért vívott harc mellett szó szerint egy csónakban eveznie egy kiéhezett bengáli tigrissel, ráadásul 227 napon át.
Az egész történetet egyfajta csodának nevezhetnénk. A neve miatt kiskorától csúfolt Piscine Molitor Patel élete ugyanis cseppet sem szokványos. Melyik kamasz fiú mondhatja el magáról, hogy egy állatkert az otthona, és hány fiatal tartozik egyszerre három valláshoz is?
A boldog, álomszerű életnek azonban egyik pillanatról a másikra vége szakad: a csökkenő anyagi támogatások miatt Pi szülei úgy döntenek, hogy a család az állatok egy részével Kanadába költözik. A hajó azonban rejtélyes okból elsüllyed, Pi pedig egy mentőcsónakban hánykolódik a Csendes-óceán közepén, négy igencsak furcsa útitárssal: egy zebrával, egy orángutánnal, egy hiénával és a már emlegetett bengáli tigrissel.
A napok múlásával azonban már csak Richard Parkerrel, a tigrissel kénytelen osztozni a „bárkán”.
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a remekművet, mely életre szóló, szép példája a hitnek, a reménynek, nem utolsó sorban pedig a szeretetnek és a barátságnak. A barátságnak, amit a kényszerűség, az életben maradás ösztöne szül a fiú és a tigris, e két otthonát vesztett, árva lélek között.
2013. július 5.
Írta: Brém Zsuzsanna
Kedves Etel!
Örülök, hogy sikerült már megnézned a filmváltozatot /én is láttam a könyv mellett/, és neked is elnyerte a tetszésedet! 🙂
Köszönöm a hozzászólást! 🙂
Üdv.:
Zsuzsa
Kedves Zsuzsa!
Az a szerencse ért, hogy láthattam a könyv nyomán készült filmet is. Csodálatos tájak, felvételek, a történet lenyűgözött.
Ajánlom én is, a könyv mellett a Pi élete című film megnézését is.
Örömmel olvastalak, Etel
Kedves Marika!
Nagyon szépen köszönöm a hozzászólásodat, és annak külön örülök, hogy te is elolvastad a könyvet, s szintén nagy hatással volt rád. 🙂
Zsuzsa
Kedves katalinka!
Boldog vagyok, hogy örülsz a "visszatérésemnek"! 🙂
Nincs egy hete, hogy letettem a BA záróvizsgákat, sikeresen: kitüntetéses 5-s. 🙂 Jövőhét csütörtökön lesz a diplomaosztóm.
Jelentkeztem mesterképzésre is (MA), ami szintén sikeres volt, de konkrétan csak 24-e után tudom meg, hogy felvettek-e, mert korlátozott a létszám. Ráadásul még izgulok is, hogy államilag támogatott legyek, mert a szüleim nyugdíjasok, és "szegények vagyunk". De reménykedem, hogy sikerülni fog. 🙂
Addig sem töltöm tétlenül az időmet – bár igyekszem kikapcsolódni a sok minden után – , mert van egy olyan lehetőség az ELTE-n, hogy októberben, aki kedvet és rátermettséget érez hozzá, külön vizsga keretében megpróbálkozhat szakfordítói képzettség megszerzésével, amit kétéves mesterképzésen tanulnak. Így közben erre is igyekszem felkészülni.
Ezért – ha nem is annyit, mint eddig – időnként igyekszem azért feltűnni a Holnap Magazinon is egy-egy írással. 🙂
De most már én sokat írtam. 🙂 Ha van kedved és időd, te is írj magadról.
Örülök, hogy jelentkeztél. A könyv pedig tényleg nagyon jó, csak ajánlani tudom /és a belőle készült filmet is/! 😉
Üdv.:
Zsuzsa