Susan George író, – aki Párizsban él, és a társadalmi igazságosságért tevékenykedő „Transznacionális Intézet” társigazgatójaként, valamint a „Globalizációs Obszervatórium” alelnöke – Lugánói tanulmány című krimit olvasva azt hihetném, hogy ez a nő egy elmebeteg
A könyv rövid tartalma, hogy egy szűk, un. „titkos megbízói kör” megbízásából tanulmányozni és azt követően végigelemezni kell a világgazdaság lehetséges jövőjét.
A vizsgálódásnak abból kell kiindulni, hogy a jelenlegi liberális, globalizálódó gazdasági rendszer fenntartása megkérdőjelezhetetlen cél. Éppen ezért fel kell tárni mindazokat a veszélyforrásokat, amelyek gátolhatják ennek a célnak az elérését.
A megbízó, az un.”titkos megbízói kör”-ről csupán annyi tudható meg, hogy a globalizáció irányítói és menedzserei, akik tudatában vannak annak, hogy milyen drámai következményekkel jár majd a gazdaságpolitikájuk. De mivel óriási hasznuk van belőle, ezért képtelenek arra, hogy lemondjanak arról. Ezért saját túlélési esélyüket keresve, adnak megbízást ennek a szűk szakmai körnek a jövő vizsgálatára és az ajánlások megfogalmazására.
A szakmai csoport megállapításai lesújtóak.
Rámutattak arra, hogy a globalizáció, mint olyan, nem hajtható végre környezeti, szociális, és egyéb katasztrófák nélkül, ezért ez hosszú távon nem tartható fenn.
A megbízók válasza szörnyű, cinikus és kegyetlen.
Egyetlen megoldás van a népességcsökkentő terv megvalósítása.
A terv részletezi, hogy a globalizáció nyertesei saját bukásukat csak mások kiiktatásával képes elkerülni.
A könyv kifejti az alábbiakat:
Leselkedő veszélyek: az ökológiai katasztrófák lehetőségei, úgymint áradások, szélviharok és globális felmelegedések.
Veszedelmes növekedések: rá kell jönni, hogy a több és nagyobb nem jelenti azt, hogy jobb is ( példa: autólopások miatt gyártják az elektronikus biztonsági berendezéseket, a GDP nő, de ez nem jelent sem életszínvonal sem pedig életminőség emelkedést.)
Társadalmi problémák emelkedése: egyre több jut a felső rétegeknek és egyre kevesebb mindenki másnak. Ez sztrájkhoz, lázadáshoz vezet.
További gond, hogy a tudás és az információ megszerzése drága, ezért nem elérhető sok ember számára, ugyanakkor a cégek csak magasan képzett szakembereket keresnek. Ez magas munkanélküliséghez vezet. A gazdaságok védekezésre szorulnak, ezért őrző-védő szolgálatot vesznek igénybe magas összegekért.
Gengszterkapitalismus: terjed a fegyver,. a kábítószer kereskedelem a pénzmosás, az emberkereskedelem, a korrupciónak már a kormányok sem tudnak gátat szabni. A maffia-bandák beépülnek a kormányokba is.
Ezen válságok terjedése, sőt felerősödése várható, elviselhetetlen veszteséget okozva emberek tömegeinek.
Pénzügyi krizisek: természetesen működnek veszélyelhárító mechanizmusok, amelyek azt a veszélyt próbálják elhárítani. Ilyenek a Világbank, IMF, az ENSZ, a WRO és a globális vállalatok is.
Struktúra átalakító programok keretén belül el kell fogadni az országoknak a segítséget. Ezeknek a feltétele a gazdaság privatizálása, az állami ellenőrzés a valuták felett és tovább fizetni az adósságot olyan ügyesen, hogy a bajba került ország lakosainak eszébe se jut, hogy adóforintjaik a külföldi spekulánsok zsebébe vándorolt.
Az írónő kiemeli az ENSZ fontosságát, amely azért hasznos, mert a kisebb és gyengébb országoknak azt az illúziót kínálja, hogy részt vehetnek a világ ügyeinek intézésébe.
Szabadság korlátozása: Ennek így semmi értelme, mivel a világban túl kevés a nyertest és túl sok a vesztest teremt, felesleges kapacitásokhoz és a növekvő szegénység miatt kevés fogyasztáshoz vezet, miközben súlyosan károsítja a környezetet.
A könyv egy nagyobb fejezete foglalkozik azzal, hogy:
Mi befolyásolja az jövőt:
– a világ népességének a növekedése,
– a fogyasztás mennyisége és minősége,
– és azok a technológiák, amelyekkel a fogyasztási cikkeket előállítják.
A könyvben szereplő adatok szerint 2007-ben 6, 2008-ban 7 és 2010-ben 8 milliárd lesz a föld lakossága. Ennyi embert nem tud a föld eltartani.
A globalizáció nyerteseinek alapelve, : „ minél kevesebb embernek kell osztozkodnia a gazdaságon, annál több marad a nyerteseknek”
Hogyan érhető ez el.: világháború, etnikai-nyelvi csoportok kiirtása, ma már nem alkalmazhatók.
Népességcsökkentési terv,: a Világbank és az IMF-nek köszönhetően ma már működik a rendszer. Kiépítette a helyi elitet, amelyik sokkal elkötelezettebb a globalizáció mellett, mint saját nemzete iránt. Nő a szegénység, romlanak az életkörülmények, csökkenek az egészségügyi kiadások, csökken az élettartam, csökken a születések száma, de nő az elhalálozásoké.
Különösen jól tetten érhető ezek a tendenciák a Kelet-Közép Európában.
Láthatatlan fegyverek a népességcsökkentési terv megvalósításában,:
– kívülről kirobbantott belső háborúk,
– a helyi kisebbségek felfegyverzése,
– közvetlen beavatkozások jól megmagyarázott indokkal,
– magánhadsereg, őrző-védő szolgálat bevetése,
– elszegényítés, éhínség,
– környezet, levegő-víz szennyezés,
– mezőgazdaság tönkretétele,
– egészségügy leépítése, orvosok számának csökkenése, egészségügy privatizációja,
– differenciált betegellátás,
– cigaretta fogyasztás növelése,
– közszolgáltatás privatizációja,
– gyógyszerárak növelése. így a szegények a nyugdíjasok a kisgyerekesek nem tudják azt megvenni,
– új gyógyszerek bevezetése, amelyek mellékhatása elhalálozáshoz vagy gyógyíthatatlan betegséghez vezet.
Születésszabáyozás,: abortusz bátorítása, a gyermeknevelés költségeinek növelése, a gyermekvállalás érzelmi fontosságával szemben az anyagi hátrányok hangsúlyozása.
Sok mindent fel lehetne sorolni, amelyek vagy a születések számának vagy az elhalálozás számának növelését okozhatják.
Lényeg az, hogy minden tervezetten rendszeresen kell alkalmazni.
A könyv záró gondolatai, szintén az írónő megfogalmazásában.:
– elutasítják, mert nem hiszik el, még akkor sem, ha a helyi történések utalnak a meglétére,
– mások elgondolkodnak a felsorolt tényeken, de lehetetlennek tartják a kidolgozás utáni megvalósítást,
– és a maradék rádöbben, hogy a vélt veszély nagyonis valós.
A luganói tanulmányt az írónő úgy jellemzi, hogy globalizációs krimi.
Azzal a záró gondolattal bejeződik be, hogy van még egy lehetőség arra, hogy ez ne következzen be, ha az embereknek kinyílik a szeme és megértik, hogy mi folyik körülöttük és megakadályozzák a végrehajtást.
A könyv ismertetését közreadta: Jártó Róza
Kedves Zsófi!
Engem már 2003-ban ledöbbentett. "– és a maradék rádöbben, hogy a vélt veszély nagyonis valós.- " ez is a könyvből lett idézve, hisz én csak megosztottam egy az egyben a könyv ismertetőjét. De, hogy nagyon is valósnak érzem az már szent! Az is igaz, hogy én a "maradék" közé tartozónak érzem magam, és az is igaz, hogy nagyon, de nagyon rég olvastam ennyire lebilincselő könyvet.
Szeretettel: Jártó Róza /mami/
Kedves Róza !
Átfogó és nagyon érdekfeszítő a könyvismertetésed.
A "titkos megbízói kör" -nek a birtokában lehetnek olyan kidolgozott körülmények amelyeket még titkolnak. Hallottam én már száz évre, sőt még több időre titkosított dokumentumokról is amely nem ismeretes a világ számára. Ez a tanulmány jóllehet feltételezéseken alapszik , de az is lehet, hogy van némi valós alapja.
Sorolható a kriminológia műfajához is, de lehet kiszivárogtatott tény is.
Arra jó, hogy kitudódjon , hogy kétsíkú a világ, az egyik kezével ad, a másikkal elvesz.
Szeretettel gratulálok, Zsófi