2017. május 20.-án verőfényes nappal indult a reggel. Jöttek is szép számmal vendégek.
Kávéval, teával és ágyas pálinkával vártam őket. A korai hőség ellen a 6×4 méteres félig nyitott sátor alatt leltek menedéket, mely alatt 5 sör-asztal a maga 10 padjával kényelmes ülést biztosított.
A kocsi beállómban kiállítás volt berendezve: három fóti festő több tucatnyi képe sorakozott a falakon és a gerendákon. De volt üvegfestő, tojásfestő, fafaragó és fém-kollázst kiállító is.
Az emberek ettek-ittak, beszélgettek, mígnem 11 órakor csengettyű hangjára megérkezett a Mikulás. Húzta maga mögött a szánkóját, rajta két ládában mikulás-csomagokkal. Azokban pedig alma, földimogyoró és szaloncukor. (Ez utóbbit már tavaly karácsonykor megvettem, és azonnal lefagyasztottam). Az asztalokra előkészített lapokról énekelte mindenki a különböző Télapó-nótákat. Égtek a gyertyák és a csillagszórók, szálltak a dalok…
Miután mindenkinek kiosztottam a jól megérdemelt csomagocskáját, aki akarta, felolvashatta versét, novelláját, de volt rímhányó Romhányi előadás, Cselényi asszonykórus és szóló énekművész is. Délután befutott két hivatásos táncosnő, akik zenei aláfestéssel önálló műsort adtak elő.
Sajnos, a jó idő nem tartott ki, este 7 felé feltámadt a szél, ezért lebontottuk a sátrat. Roham tempóban mentettük a kölcsönzött virágokat, a poharakat, s mindent, amit a vihar felkaphatott volna. Jól tettük, mivel fél óra múlva már megnyíltak az ég csatornái, és patakokban folyt a víz a kertben. Szerencsére ekkor már minden vendég a buszon, vagy autójában volt hazafelé tartva.
Mindent egybe véve: jó kis összejövetel volt, és bizonyára sokáig megmarad a vendégek emlékezetében.
Winczheim Tibor
Élettől duzzadó, szinte bohócvidám, színház-színes, vásárgazdag műsor és konferálás!