INTERJÚ SÁNDOR-ZSIGMOND IBOLYA MÚZEOLÓGUSSAL

Összes megtekintés: 245 

A Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr és a híres Petőfi-kultusz

Mikor alakult a múzeumunk?
1946, ezt tartják születése évének. Nem városi múzeumnak indult. A háborút követő években Dr. Molnár István, akinek a nevét is viseli a múzeum a fogságból haza térve, tanár társai és volt tanárai biztatására alapította meg az iskolai múzeumot. Először egy gimnáziumi iskolai múzeum volt majd később a kutató munka olyan eredményt ért el, hogy kinőtte az iskolai keretet. 1950-ben már városi múzeumként üdvözölhették az intézményt.

Miért érdemes múzeumunkat meglátogatni?
Az ember, ha ide ellátogat, akkor Székelyföld egyik leggazdagabb múzeumját tekintheti meg. Tájjellegű múzeum, az alapítok terve is ez volt, hogy Székelykeresztúr és vidékének legyen egy komoly múzeuma, ahol elsősorban néprajzi jellegű kiállításokat láthatnak, ezt szolgája ugye a szabadtéri néprajzi részleg, ami az 1950-es évektől folyamatosan alakult ki.

\'\'

Azt tudni kell, hogy ez a helyszín, ahol jelenleg a múzeum van az a városi kaszinó volt, 1910-ben lett a városi kaszinó tulajdona majd a kaszinó beszüntetésével 1945 után a város a múzeum céljaira bocsájtotta az épületet. Az épülethez tartozott egy nagyon szép telek, ahol tekepályák, teniszpályák voltak és ez alkalmassá tette, hogy szabadtéri néprajzi múzeumot rendezzenek be, székelyházakkal, gazdasági portával, székelykapukkal és minden ami ezzel jár. Ezen kívül az épületben a megfelelő különböző kollekciókat bemutató kiállítások láthatók.

Miket tekinthetünk meg a múzeumunkban?
A szabadtéri részleggel kezdem: ez a fő vonzereje a múzeumunknak a Petőfi kultusz, ez messze magasan több látogatót vonz Székelykeresztúra.
A szabadtéri részlegen két székely porta van, 1853-as kecseti székelyház eredeti berendezésével és a hozzátartozó székelykapuval.
Van egy nyikómenti székelyporta 1990-es évek közepén volt betelepítve, ennek egyik része egy tarcsafalvi lakóház 1780-as, egy csehétfalvi csűr, melléképületek, rugonfalvi nyárikonyha, ezt azért emelem ki, mert ebben kapott helyet a szitás műhely, ami ugye Keresztúrnak egy erősége volt.
Az udvaron 6-7 székelykapu látható és ha bejövünk az épületbe, akkor egy 2009-ben létrehozott
állandó kiállítás tekinthetünk meg.

\'\'

\'\'

\'\'

Egy régészti helytörténetikiállítás és az állandó festészeti kiállítás, az Ipó László galléria, ezt 2017-ben nyílvánítottuk állandóvá, mert megérdemli azt, hogy székelykeresztúron méltó elismerésben részesüljön.

\'\'

Emellett tudunk időszakos kiállításokat is szervezni, rendelkezésünkre áll egy kiállító terem,és ami a kisebb korosztályt képviseli az a természetrajzi részleg, ahol kitömött állatok referátuma található. Ez már úgy, ahogy van ez az állat kiállítás múzeumi történelmi emlék mivel 1950-es évek végén készült és az akkori szemléletmóddal, gyönyörűen bemutatva ez ma is úgy látható, ahogy akkor úgy megtervezve volt. Ma már nem így terveznek néprajzi kiállításokat, de nem szándékozunk ezt felújítani, mert ez így egy korszaknak a lenyomata, ahogy ma is látható és ezt igyekszünk megtartani.

\'\'

A pince galéria azt a múzeum 70. születésnapjára készítettük. Az épület teljes felülete alatt egy
nagyon szép boltíves pince húzódott és egy agár történetet mutatunk meg benne, Keresztúr agár történetét és van egy kerámiai látványraktár.

\'\'

Mennyire látogatott a múzeumunk?
Évente 5-6 ezer látogató, ez csak a nyílvántartott fizető látogatókra értem, de van
nagyon sok nem fizető csoportunk, nagyon sok testvérvárosból eljönnek évente több 100 fővel. Ha a Petőfi-kultuszt nézzük, a Gyárfás kertet, akkor mondhassuk, hogy 20 ezren is.

\'\'

Petőfi mennyire járult hozzá városunk turisztikai céljához?
Maximálisan. Ez a magyarság szempontjából egy olyan hely, amit egy igazi magyar ember, főleg ha nemzet érzelmű és Petőfit szereti, akkor életcélja, hogy egyszer eljusson
Székelykeresztúrra és lássa a körtefát, a kertet, a kúriát.

\'\'

A Gyárfás-kúria

Ebéd után Petőfi Zeyk Domokos honvéd századossal a Gyárfás-kúriát bérlő Varga Zsigmondhoz indult.

\'\'

A szabadtéri park

\'\'

1849. július 30-án a kúria ebédlőjében elfogyasztott vacsora után a háziak a körtefa alatti padokhoz tessékelték vendégeiket. A legenda szerint a házigazda leánya, a tizenhatéves Varga Rózsika kérésére Petőfi egy háromszakaszos verset írt a leány emlékkönyvébe.
Egy másik legenda ezt úgy őrzi, hogy Petőfi egy noteszlapra írta a verset, és asztalbontás után a tányérja alatt találták a háziak, ám egyik történet se bizonyítható.
A családi hagyomány szerint az emlékkönyv egy tűzvészben elenyészett, így titka is odalett. Csak találgatni lehet, miről írhatta Petőfi Sándor utolsó versét, ha egyáltalán írt a körtefa alatt. A helyi emlékezet azt is tartja, hogy Petőfi-a jelenlévők kérésére-a körtefa alatt elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét.

\'\'

Mikor alakult a városunk, Székelykeresztúr?
Székelykeresztúr fiúszék köszpontja volt, tehát a középkorban mezőváros volt. Három település összeolvadásából jött létre. Már 1884-ben véglegesen egyesült Timafalva és Keresztúrfalva.

\'\'

Unitárius gimnázium

Székelykeresztúr az erdélyi unitáriusok egyik legfontosabb fellegvára, 1793-ban alapították az unitárius gimnáziumot, a székelység egyik legjelentősebb iskoláját.

\'\'

Kórház

1896-ban épült Első Székelyegyleti Takarékpénztár, később Járásbíróság, ma korház épülete, amelynek udvarán az egykori Matskássy-kúria állt.

\'\'

Lengyel-ház

Székelykeresztúr egyik legjelentősebb műemléke.
A hagyomány szerint Nemes Juliánna báró Korda Zsigmondné építtette. A ház napjainkban ismert nevét XX. századi tulajdonosról, dr. Lengyel Árpád orvosról kapta.

\'\'

Katolikus templom

Székelykeresztúr legrégebbi műemléke a Szent kereszt tiszteletére emelt középkori eredetű katolikus templom.

\'\'

A Szitás leány kútja

A városban hajdan elterjedt névadó mesterségnek állít emléket. Évszázadokon át-bár nem hivatalosan, de általánosan elterjedt szóhasználattal-Szitáskeresztúrnak nevezték a települést.

\'\'

Öröksége annak a hajdani keresztúri utcaképnek, amikor tornácos házak néztek az utcára.

Zeyk Domokos Technológia Líceum
Az tanítóképző az új épületben 1911-1955 között működött, akkor felszámolták, és itt hozták létre Románia legnagyobb gyermekotthonát, árvaházát. 1989 után az elavult gyermeknevelő intézetet fokozatosan felszámolták, kisebb családi otthonokba helyezve el az elhagyott gyermekeket.

\'\'

Petőfi szobor

“De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!”

Petőfi Sándor

Molnár István Múzeum:

https://www.facebook.com/molnaristvan.muzeum/

Kendi Csenge Napsugár

Szólj hozzá!