Sipos Mari, Az én Itáliám – ról

Összes megtekintés: 436 

Nem is volt meglepő, amikor „Az én Itáliám, Io in Italia ho” című kötet megjelenéséről értesültem, hisz a könyv szerzője az elmúlt öt évben igen szoros kultúrális kapcsolatot ápolt velem és az általam vezetett Ősfehérvár Alkotóközösséggel. Ennek a közösségnek nem csak alapító tagja, de krónikása is egyben Csató József újságíró, író, aki naprakész még most is – gondolom szakmájából adódóan – az évtizedek óta tartó tudósítások, a hírközlések világában. Akinek az elmúlt néhány évben fél tucatnál is több könyve jelent meg, szám szerint nyolc. Foglalkozási ártalom, megszokás, a hasznos szabadidő eltöltése, vagy az évtizedes gazdag és tapasztalt életút, netán az ŐsfAlban való programok légköre ösztönözte az írásra?
Mi ketten nagyon is jól tudjuk az okát, mert ismerjük egymást, hisz ötven éves barátság köt össze bennünket. A hatvanas évek végén fiatalon is a kultúra, a művészet, az irodalom kovácsolt bennünket össze, mint most. De akkor még nem is sejtettük, hogy az általam vezetett irodalmi-kulturális programok kapcsán 2020-ban szintén a kultúra, az irodalom, a költészet, vagy az írás hatalma, a szóban forgó könyv megjelenése inspirál valakit arra, hogy felkérjen ennek a cikknek az írására.
Szeretem a kihívásokat, szeretem megmérettetni magam, mert sikerre születtem, sikerre születtünk mindannyian! Igyekszem megfelelni az elvárasoknak, eleget tenni két jóbarát, két profi író, szerkesztő felkérésének, dr. Györgypál Katalin ötlete alapján, Csató Józsi barátom tolmácsolása által. Megtisztelő a felkérés, persze, hogy teljesítem a kérést, hisz lázban égek attól a perctől kezdve, amikor a szerző tolmácsolta a Kláris Irodalmi Folyóirat főszerkesztő asszonyának ötletét.
Az információ cseréje, közlése mindennapos a kettőnk kapcsolatában. Így aztán az elsők között voltam, aki tudomást szerezhettem a legújabb könyv szerkesztéséről, majd elsők között voltam, aki megkapta a Tiszteletpéldányt, természetesen dedikálva. De elsőként mutathattam be Budapesten a Zila Kávézóban Csató József új könyvét egy zenés, verses, kiállítással egybekötött irodalmi napon az ŐsfAlköz színeiben, a Krúdy Kör meghívására.
Talán nem a legszerencsésebb időben látott napvilágot a kötet, hisz hónapokra lebénult, megrekedt az országok közötti utazás, – ami csak szándék maradt a korona vírus miatt sok utazni vágyó embernek, családoknak, a könyv írójának is. Így aztán, nem csak a napsütötte, örömteli utazás korábbi élményeiről, de Itália könnyeiről, az emberáldozatokat követelő vírusról is szól a kötet egy fejezete. A könyv tartalmának túlnyomó része azonban az utazni vágyóknak nyújt útmutatást, élménybeszámolókkal kiegészítve azoknak, akik már jártak olasz földön és azoknak is, akik első alkalommal tervezik a jövőben az olaszországi utazást. A könyv írója több alkalommal is elutazhatott Olaszországba, akit megragadott az ottani táj szépsége, az atmoszférája és az ott élő emberek életvidámsága, vendégszeretete.
Jómagam is abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a családommal együtt nyaranta élvezhettük a téli csizmát formáló olasz föld mediterrán nyújtotta kényelmét az összes szépségével, Velence gazdag látványosságaival, csupa-csupa szép emlékével.
Elmerülve Csató Józsi barátom nyolcadik kötetének olvasásában, amely a varázslatos, az imádni való Olaszországi utazásokról, történetekről szól, újra átélhettem szinte extázis hangulatban, izgatottan a már-már feledésbe merülő olaszországi emlékeket, amelyeket a szerző papírra karcolva tárt elénk az olvasó elé és újra hatalmába kerített az a vágy, hogy lássam Itália szépségeit, a felhőtlen napot, az azúrkék tengert az aranyló homokkal. Önfeledt szabadság érzést nyújtott a könyv olvasása, természetfeletti élményt, kikapcsolódást nyújtott, mintha újra – meg újra megmártóztam volna a habok között, a mézédes roppanós nagyszemű szagos szőlő illatával, az Istenek italaként is említett vörösboros nedűk mámorában.
A szerző nem csak évtizedes írói tapasztalatait, rutinos szerkesztői munkája során szerzett tudását, idegennyelvű ismereteit, de a saját utazásai során szerzett élményeit is elénktárja olvasni szerető, utazni vágyó emberek elé! Egyfajta kínálatot nyújt, nosztalgiázni enged azoknak, akik már átéltek hasonló élményeket az utazásaik során!
Az én Itáliám című kötetben megismerkedhetünk a latin, az olasz nyelv keletkezésével, használatával, a világörökség részeként ismert városokkal, – Velence, Nápoly, Sorrento, Milánó, hogy csak néhányat említsek, – megtudhatjuk, hogy a római birodalom szíve évszázadokon keresztül Itália volt. Olvasás közben élvezhetjük a napsütötte Toscanáról és más olasz városról írt utazással kapcsolatos élményeket, a borvidék és a gasztronómia ízvilágát. Gazdag programokat, úti és élménybeszámolókat ismerhetünk meg Csató Józsi barátom nyolcadik kötetéből. De olvashatunk Márai Sándor Itáliai érzéseiről is, vagy a Római újságíróval kötött barátságáról. Felcsillant a szemem, amikor a Római Sas Lovagrend történetéről olvastam, a Birodalom munkájáról napjainkban, valamint a lovag avatási ceremóniáról, amely ceremónián jónéhány Ősfehérvár Alkotóközösség tagot, többek között a könyv szerzőjét is lovaggá avatták évtizedes munkája elismeréseképpen.
A szerzőt ismerve, életútját követve, könyveit olvasva tudom, hogy azt a tudást, ami évtizedek óta meghatározza az életét, a munkásságát, írói pályáját, azt a mérhetetlen információt, nem csak a vele született tehetsége, vagy a napsütötte Toscana, Velence, Róma látványa, történelme, vagy a jó borok kóstolásának bizsergő érzése adta, hanem a siófoki Perczel Mór Gimnáziumba szerzett tanulás, a tudás elsajátítása is.
Csató József Balatonszárszón született, főiskolai tanulmányait Szombathelyen a Berzsenyi Dániel tanárképzőn, népművelő-könyvtár szakon végezte. 1971-ben diplomázott, majd a filozófia szakot is elvégezte. Újságíró-szerkesztő képesítést 1975-ben szerzett a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél. Dolgozott napi, heti, havilapok főszerkesztője, szerkesztője, menedzser igazgatójaként, újságírói munkatársként, rovatvezetőként évtizedeken át. Székesfehérvár Megyei Jogú Város közgyűlése Kultúrális Főtanácsosi címet adományozott részére munkája elismeréséül. A könyv írásához természetesen hozzá segítette az orosz nyelv tanulása mellett a latin, és persze az olasz nyelv elsajátítása is.
Kedvenc országává vált Olaszország, ahol kék az ég és a tenger is. Talán a könyv borítója is szimbolizálja színeiben, egy csodálatos mediterrán táj szépségével azt a vonzódást, amelyet Olaszország tájai, éghajlata, történelme, a múzeumok, a nevezetességek nyújtanak az utazó számára. Akár a múltban, vagy majd a jövőben utazunk örök élmény, emlék marad az én Itáliám.
Köszönöm az élményt, nekem öröm volt a tapasztalt, sok országot bejárt, élményekkel gazdag tudósítás, a bölcsességgel, tehetséggel, a mérhetetlen tudassál megáldott író tollából olvasni, lovagtársam Csató József újságíró nyolcadik megjelent kötetét megismerni, melynek tartalma nem egy képzeletbeli utazás volt!

Szólj hozzá!