A debreceni Nemzeti Bizottság 1945 szeptemberi 174 ülésén határozatot hozott egyetemi kollégium létrehozására.
1947 nyarán már több kollégiumot keltett életre a társadalom. 1948 március 10-én már kezdeményezték a kollégiumok szakosítását, egyet a medikusoknak szántak. 1948 április 15.-től ez lett a Bugát Pál kollégium, amelyet 1948 áprilisában átvett a NÉKOSZ saját kezelésbe.
1. Levéltári Híradó, 10. (1960) 1. szám • Komoróczy György: Népi Kollégiumok Országos Szövetségéhez tartozó debreceni kollégiumok iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1947–1949 / 157–161. o. (10_159. oldal)
1947 július1. -én megalakult a Csokonai Vitéz Mihály Kollégium a Pavillón lakta¬nyában. A Bugát Pál Kollégium az orvosokat illetve orvostanhallgatókat fogadta be az egykori Sesztina villában. A Nagyerdei körúton levő Sesztina villa az 1940-es évek elején még olyannak látszott, mint egy tündérkert.
A DMJV. PH. Főépítészi Iroda Építészeti Archívum Mikrofilmtárának a Nagyerdei Körút 68. számú ingatlanra vonatkozó iratállománya alapján az alábbi tájékoztatást kaptam Dr. Horváth Pétertől:
„A villát Sesztina Jenő 1897-ben terveztette meg Tóth István barátjával. Konkrétan folyosóhozzáépítésről építészeti tárunkban nem találtam forrásokat.”
Mi, közönséges átlaglakók csak csodálhattuk ezeket az épületeket. Falun még voltak koldusok, de talán a villák közelében is megfordulhattak néha, ha el nem tanácsolták őket a rend őrei. Aztán nagyot fordult a világ.
A második világháború eseményei elérték a várost is. A Sesztina házaspár nem bírta elviselni a megpróbáltatásokat, véget vetettek az életüknek. „A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el, hol a park sárguló lombjai közt, s az ezüstfenyő gallyain csendesen üldögélő kis énekesmadarak szomorú szívvel nézték soha el nem felejthető jótevőik elhantolását.” (Antal Tamás leírása szerint.)
Mikor legközelebb a villa közelébe kerültem, mind erről szerencsére nem tudtam. A Bugát népi kollégium lakói foglalták el később az épület szobáit, orvostanhallgató társaim személyében. Tudomásom szerint fiúk laktak benne, így a lányoknak nem volt oda bejárása. Később a tanulókörünk tagjaival a reggeli kötelező újságbeszámoló alkalmával egyedül egy földszinti teremben jártunk, amelyiknek az ablakai az általam készített fényképen láthatók.
Aztán 1949 után már nem kollégiumként működött. Az addigi lakók egy részének úgy alakult az élete, hogy az akkori jogszabályok következtében soha nem lett saját, igazi otthona. Az épület nagyobb átalakításon ment át.
A DMJV. PH. Főépítészi Iroda Építészeti Archívum Mikrofilmtárának a Nagyerdei Körút 68. számú ingatlanra vonatkozó iratállománya alapján az alábbi tájékoztatást kaptam Dr. Horváth Pétertől:
„A villát Sesztina Jenő 1897-ben terveztette meg Tóth István barátjával. Konkrétan folyosóhozzáépítésről építészeti tárunkban nem találtam forrásokat.
1944-ben még a Sesztina-Nagybákay örökösök adják be a városhoz a háborús kárjelentést. A ház igencsak viharvert volt ekkoriban: a légnyomás megbontotta a tetőt, elvittek a házból ajtókat, ablakokat is. 1947-ben a Bartók Népi Kollégium kért helyreállítási engedélyt, 1949-ben Nagybákay Péternek és társának is köze van még az épülethez, mivel házadókedvezményért folyamodnak. 1950-ben Nagybákay Antal és társa telekmegosztási kérvényt nyújt be a városhoz. 1953-ban már a Kossuth Lajos Tudományegyetem nyújt be átalakítási kérvényt diákotthon megvalósításának céljából. 1954-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem újabb építési kérvényt kér, ekkor már bölcsőde és napközi otthon kialakítására. 1981-1983 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem gyerekkocsi-tárolóval toldja meg az ingatlant, 1988-ban pedig tetőterasz- árnyékolóval látja el az épületet. 2003-2004-ben felvonót is kialakítanak a házban. A villában napjainkban is a Debreceni Egyetem bölcsődéje működik.”
A Nagyerdei körúton közben átszámozták a házakat. Az Egyetemi Bölcsőde házszáma: Nagyerdei körút 68. volt. A bölcsődét itt megszüntették. Híreim szerint az épület most, 2019-ben árván várja sorsát.
A Bugát Pál Népi Kollégiumról alig találtam emlékezést. A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége a kollégiumok felsorolásában így tesz róla említést: „Bugát Pál, orvos, Debrecen, Nagyerdei utca 74. 1948–49”
Körút helyett utca a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége felsorolásában. A mai napra rendelt tévedés ezzel előkerült. Szomorú dolog, de irodalomkeresés közben minden napra jut egy tévedés. Egy „kedves” levelező azzal marasztalt el, hogy én keresem a hibákat szeretett városommal kapcsolatban. Az ember a hibákat nem keresi, hanem találja. Talán ezért érdemes rögzíteni a bizonyítható pontosságokat bármilyen, kis jelentőségűnek tűnő témában. Abban a pár irodalmi forrásanyagban, amelyben van említés „a Bugát” rövid életéről, pontos időpontokat kerestem, de csak az 1948-49 évet találtam, hónapokat nem, még „A Debreceni Egyetem története, 1912-2012” című írásban sem.
1949 január 18.-án létrejött a Debreceni Népi Kollégiumok Gazdasági Hivatala, de április 23.-án az ODK. H 296 670 számú rendeletével felszámolta a debreceni gazdasági hivatalt és minden kollégiumot önálló gazdasági egységgé szervezett.
A BUGÁT rövid élete már talán csak a mi, régi orvostanhallgatók emlékeiben él.
Ónody Magdolna dr.