Tyúkhúsleves a gyógyszer

Egyél egy tányér meleg húslevest! – mondják sokszor a náthás vagy influenzás betegnek, aki valóban jobban lesz a leves elfogyasztása után.

Hiába a gyógyászati újdonságok, az újabb és újabb táplálkozási divatok, a lábadozó betegek táplálása nem sokat változott az elmúlt évszázadok során: az egyik kedvelt “gyógyír” a mai napig a leves. Ennek oka, hogy a leves a bébiételekhez való hasonlósága, s ez magyarázza lankadatlan népszerűségét.
Az elmúlt évszázadok hatalmas változásokat hoztak a táplálkozás- és az orvostudományban, a lábadozó betegeknél alkalmazott diéta azonban rendkívüli állandóságot mutat.
A tyúkhúslevest már a 12. században ajánlották az orvosok a megfázás gyógyítására. A betegek számára a népi bölcsesség is tápláló, erősítő és könnyen emészthető ételt, főleg leveseket és kásákat ajánlott. Azóta modern tudományos kutatások is igazolták, hogy a tyúkhúslevesnek nyugtató és gyulladáscsökkentő hatása is lehet. Az egészséges levesek haszna pedig nyilvánvaló: könnyen emészthető formában kínálnak az ember számára szükséges tápanyagokat.
Nagy általánossággal elmondhatjuk, hogy a levesek választása főleg ösztönös, és tudományosan igazolt hasznuk helyett leginkább a bébiételekhez való hasonlóságuk adja vonzerőjüket. Mindkét csoportnál azonban ugyanazok a követelmények: az ételnek táplálónak és könnyen emészthetőnek kell lennie.
Az emberek ételhez fűződő lélektani kapcsolata a gyermekkorba nyúlik vissza, tudat alatt fejlődik, ahogy felnövekednek. Így amikor vigaszt keresünk, azokhoz az ételekhez fordulunk, amelyeket édesanyáink főztek nekünk, amelyeket az otthonnal kapcsolunk össze.
A levesek receptjei nem sokat változtak az évszázadok során: a hozzávalók és az elkészítési módok is generációról generációra “öröklődnek”.
Egy gasztronómiai szakíró ezt kifejezetten a levesek “gyógyír” státusával magyarázza. Úgy véli, hogy a hagyományos elkészítés megőrzésének részben érzelmi okai vannak, hiszen sokszor olyannak főzik, aki nehéz időszakon megy keresztül.
Ami elkészítését illeti “ahány ház annyi szokás” mert minden háziasszony másképp csinálja. Legfinomabb leves a házi tyúkból lesz. Általában ünnepekre vagy vasárnapra főzzük.
Fontos, hogy lassú tűzön főjön fenséges, amelyen éppen csak gyöngyözik a leves, addig főzzük, amíg a hús és a zöldségek megpuhulnak. (leginkább a húst kell figyelni, mert kell neki a tyúktól függően 3-4 óra akár.) De íze és a család elismerő pillantása miatt megérte rászánni magunkat.
Ez a finom, autentikus magyar ételt minden idők egyik legismertebb házi orvossága. A húslevessel kapcsolatos népi bölcsesség – miszerint könnyen kezelhető általa a megülés – tudományos tényekkel is alátámasztható. Újabb kutatások ugyanis arra világítottak rá, hogy a tyúkhúsleves valóban képes megakadályozni a fehérvérsejtek okozta gyulladást, s emellett a felső légúti gyulladás megszüntetésében is szerepe van. Megfázás vagy influenza esetén az egyik legjobb választás egy tál gőzölgő tyúkhúsleves, amennyiben olyan természetes és finom orvosságot keresünk, amely megszünteti az orrdugulást. A levesben található fűszerek pedig enyhe vírusölő hatással rendelkeznek.
Tudjuk jól, a baromfihús is számos jótékony hatással rendelkezik, hiszen a csirke és pulyka főtt húsa magas fehérjetartalmának köszönhetően gyógyír a gyulladt nyálkahártyára, valamint olyan hasznos ásványi anyagokat is tartalmaz, mint a cink, magnézium, vas, kálium és nátrium. Ezek a szervezetünk számára elengedhetetlen ásványi anyagok a vese megfelelő működésében szerepet játszanak, így ezen szervünk hatékonyan képes ellátni méregtelenítő funkcióját.
Egy beteg szervezet nehezebben emészti meg a nehezebb ételeket, a zsírszegény csirkehúsleves ezért is remek választás hasfájás, gyomorrontás, másnaposság esetén. Könnyen emészthető finomság, amely nem terheli meg a gyomrot, ráadásul a forró lé segítségével a beteg izzadni kezd, amely a betegségből való kilábaláshoz elengedhetetlen.
Ne feledjük, nemcsak az a fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, hogyan. Tehát ha jó társaságban, stresszmentesen, lassan, jól megrágva fogyasztunk el olyan ételeket, amelyek ínycsiklandóak és étvágygerjesztőek a számunkra, ennek hatására megindul a nyál- és emésztőenzim elválasztásunk. Így lényegesen jobb eséllyel válik az elfogyasztott étel a javunkra. Szervezetünknek ugyanis időre van szüksége, hogy a táplálkozással kapcsolatos reflexek működjenek, akár az említett fehérjékről van szó, akár mondjuk a szénhidráttartalmú ételek feldolgozásához szükséges inzulinválaszról.

Bige Szabolcs Csaba

Forrás:
Hej,szakácsok, szakácsok…
Magyar gasztronómia
Életmód-magazin