Mert ki kell tartanunk

Összes megtekintés: 145 

\'\'

Sokszor elérkezünk arra a pontra, amikor azt érezzük, vége, feladjuk, nem megy tovább. A lélek elfárad, belefárad, nem látja a tovább vezető utat. A reménytelenség és magáramaradottság fojtogat ilyenkor bennünket és gőzerővel próbál lebeszélni a kitartásról minket.
A ború és bánat karöltve járnak s ezeknek is megvan a jótékony hatása. Ha lent vagyunk a mélyben, csak önmagunkat látjuk s meg kell, hogy éljük a lelki sivárságunk. Egyedül kell lennünk, hogy önmagunkra leljünk, mert csak ebben az állapotban találunk rá arra, amit idáig nem értettünk. Meg is lesz a válasz az mindig felfedi magát, csak folytonos harcban állunk az igazság talaján.
Ha kitartunk, mert ki kell tartanunk, hiszen a sötét éjszakát a fokozatos világosság váltja fel, akkor a minket erősítő harcunkban új remény villan fel. Hátra hagyjuk a levetett fájdalmat és egy égi csoda folytán, erősebb kitartással haladunk tovább, az élet csodálatos útján.

Maradok tisztelettel:
Filó Margó

Szólj hozzá!