Lépések a dobóléc körül

Valamikor 2009 őszén kaphattam meg első darts táblámat, és foghattam először darts nyilakat a kezembe, és szinte azonnal egyfajta szerelem lett első dobásra. Hogy milyen pont értéket találtam el? Arra már nem emlékszem, talán jobb is ha nem, de arra pontosan emlékszem, hogy a vázák és az üvegpoharak épségben megúszták. Teltek a napok, hetek, hónapok én egyre többször kapcsolódtam ki, kapcsoltam ki az agyam és távolodtam a szürke hétköznapok fáradalmaitól. Ha az idő sem volt akadály egy hétvégén, akkor addig dobálóztam, amíg vagy mentálisan nem fáradtam el, vagy amíg a lábaim azt nem mondták, hogy „na tovább nem”.

Közel tíz évbe telt, amíg a fájdalom időintervallumát kijjebb tudtam tolni. Ehhez elsősorban a technikának kellett kicsit fejlődnie, ugyanis akár már otthonunkba is beszerezhetőek a csúszásmentes (puha) darts szőnyegek. A legújabb fejlesztés jelenleg ott tart, hogy már maga a megfelelő távolságot már nem egy csík jelzi a szőnyegen, hanem egy fa léc (dobóléc), melyet alulról a szőnyeggel illesztettek össze. Magam is hasonlót használok. Nagyon kényelmes rajta sétálni és a kellemetlen érzés csak sokkal később jön el, mintha fa burkolaton játszanék. De mi van akkor, hogy ha már nem otthon kell ezt a dobálást és hozzávaló gyaloglást elvégeznem? Az elmúlt évben beszereztem egy nagyon olcsó gyaloglásra és talán futásra alkalmas fekete cipőt és vettem bele egy rezgéscsillapításos talpbetétet.

A darts kézikönyvében a tizenhatszoros világbajnok Phil Taylor mondja azt, ha találsz egy jó cipőt, amiben tudod, hogy versenyezni fogsz, akkor vegyél belőle legalább négy párat. Ugyanis a cipőnek egy alapos használat után legalább két napot kell hagyni, hogy regenerálódjon.

A cipő vásárláskor figyelembevettem a Magyar Darts Szövetség versenyszabályzatát, amely azt írja, hogy versenyezni csak sötét színű, márkajelzés nélküli cipőben lehetséges. Azóta ezt a cipőt már a szövetséggel is engedélyeztettem, így már nem csak darts klubban, hanem minden versenynapon ezt a lábbelit használom. A bőr (ünneplő) fél cipőmben körülbelül két óra után már sem állni, sem lépni nem tudtam.

Tudományosan megállapított tény, hogy álláskor több izmunk dolgozik, mint járás, séta közben. Ha ebben az „olcsó” játékban nem is a teljes testünket mozgatjuk meg, az alsó testrészünket biztosan.

Az okos eszközöknek köszönhetően máma már mérhetjük lépéseink számát és a távolságot, amit megteszünk. Nekem a telefonom méri, de gyanítom pontatlanul. Egy 2,5 órás klub edzésen körülbelül 2,5 – 3,5 kilométert sétálok. Az utolsó 30 percben már a térdhajlataim kezdenek fáradni, fájni. Egy héten közel 12-18 órát foglalkozok a darts nyilak dobálásával. A 2 méter 37 centiméternyi dobótávolságot egy perc alatt körülbelül 5-ször teszem meg. Természetesen nem csak oda, hanem vissza is kell sétálnom a dobóléc mögé, így közel 20-25 métert sétálok egy perc alatt.

Így gyalogolok a dobóléc körül a napokban, és a jövőben. Kényelmesen, a fájdalom küszöböt kitolva, és eközben még jól is érzem magam, és még jól is szórakozok.

Horváth Szabolcs
2020.08.28.