Szülői felelősségem teljes tudatában

Szülői felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy tanácstalan vagyok.
Pályaválasztási, pályaorientációs mítingek, közép és felsőoktatási felvételik időszakát éljük épp. Egyéni képességek, tehetség, ambíciók, jövőkép? Mi akarsz lenni kisfiam/kislányom?
Szülői felelősségem teljes tudatában kijelentem, mindig próbáltam a megfelelő döntéseket meghozni a gyerek érdekeit, adottságait és boldogulását figyelembe véve. Már a bölcsődei beiratkozás is döntés volt, hiszen nem maradtam otthon a fiammal a lehetséges három évig, hanem két és fél évesen közösségbe adtam. Mert akkor ARRA volt szüksége.
Az általános iskola kiválasztása: körzeti iskola, helyileg a legpraktikusabb legyen? Otthonunktól, munkahelyektől nem távol. Milyen a tanító néni? Milyen specifikációk vannak: nyelv, sport, kreativitás, művészeti oktatás ? Aztán a későbbiekben, maradjon e felső tagozatban is abban az iskolában? Jönnek az újabb variációk, a kisgimnáziumok ( hat, nyolc osztály) lehetősége, a tizennégy éves korban várható pályaválasztási döntés elodázása, kitolása. Szorgalmas, általánosságban jó képességű, de egyébként még nem szakosodott érdeklődésű gyermekemnek ideális választásnak tűnt. De vajon tényleg jó döntés volt? Érdekes tapasztalatokat adott, nem biztos, hogy újra mellé tenném a voksomat. Nulladik évfolyam, nyelvi előkészítő, nemzetiségi osztály. Remek lehetőség, éljünk vele, a mai világban elengedhetetlen az idegen nyelv ismerete, tuti hogy jól jön majd ez az előny. Megélve, kiismerve a részleteit, konkrétumait tizenkettedikesként, korántsem biztos, hogy annyira jó, mint eleinte gondoltuk. Előnyeit láttuk, látni akartuk, jót akartunk a gyereknek.
De tudhatjuk e mikor mi az igazán jó? Ismernünk kell a gyermek minden képességét, erősségét, gyengeségét, magunkhoz is őszintének lenni, és elfogulatlanul reálisan látni őt.
Mit akarunk megvalósítani általa, saját magunk be nem váltott álmait? Hibás döntéseinket kiköszörülendő? Hagyjuk e, hogy önállóan döntsön majd? Tereljük, irányítsuk, legyünk következetesek, és állhatatosak?! Igen ! De közben hagyjuk meg saját akaratát, vágyait, igényeit…Hol a középút? Mikor mennyire szóljunk bele az életébe?
Olvasgatjuk Vekerdy Tamás vagy Bagdy Emőke tanácsait, javaslatait, elméletileg olyan jól megy, a gyakorlatban meg a mi esetünk mégis más. Én is más vagyok, a gyerek/ink is, a férjem is. Nincs egyetértés, mindenki másképp képzeli el a jövőt. Láthatjuk e ma a jövőt ??
A koronavírus járvány árnyékában, és tudatában vajon mit hoz majd az élet öt év múlva? Mivel foglalkozzon majd akkor a ma tizennyolc éves? Mire lesz igény, mit mutat majd a munkaerőpiac? Meghoz egy döntést, most 2021-ben, életét, és szülei életét legalább négy évre befolyásolva, komoly anyagi terheket is róva a családra.
És majdan, ha szerencsésen túl jut a vizsgákon, megpróbáltatásokon, stresszes időszakokon, megtapasztalva annak a szakiránynak a sajátosságait melyet egykoron naivan kiválasztott, diplomával a kezében vajon elhelyezkedik e abban a szakmában? Tetszeni fog-e neki a való élet, aszerint a végzettség szerint amivel rendelkezik ?
Rugalmasnak kell lenni, több lábon állni – mondják, – jogosan.
Szülői felelősségem teljes tudatában mondhatom, kicsit aggódom és vannak kétségeim…

2021.január

Ferencz Vicus

“Szülői felelősségem teljes tudatában” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rita! Köszönöm véleményed, hozzászólásod 🌹🌹
    Cikkemmel az épp sokakat érintő aktuális felvételi időszak nehézségeire szerettem volna rávilágítani, hiszen milyen sok szempont dönthet ebben a kérdésben is… Nem könnyű szülőként jól választani amikor még abszolút a szülő felelőssége az iskolaválasztás, meghatározzuk a jövőjét, és nem könnyű később sem, amikor már a gyerek maga választ, kérdés, hogy jól e…
    Szeretettel üdvözöllek, Vicus🌼🌼

  2. Kedves Vicus!

    Ez így van rendjén. Ha a gyerek nem eleve elhivatott, akkor a szülő próbálja terelni, de ha előbb-utóbb meglátja, hogy mi az ő világa, akkor úgy is a felé mozdul, ha ebben támogatást talál, akkor mindent megkapott. A döntés úgy is az övé, addig pedig nem árt, ha valamit tanul.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!