Sok embernek számtalan gondolata van. Mozgékony agyjárásuk révén, ezek a gondolatok vágyakkal társulnak. A vágyakban érzelmek vannak, irányultság a megvalósulás felé. Ennek alapja: a gondolat, mintegy előanyaga. A gondolatban rengeteg ötlet, ihlet, élmény van. Maguk a nagy írók, költők is egy kósza gondolatból alkottak nagyot. És nem is kell messzire mennem, csak a görög mitológiáig, ahol is Zeusz, a főisten fejéből gondolatként pattant ki Pallasz Athéné, a művészetek, és a bölcsesség istennője. A gondolat teremt. Ezt már sok oldalról bebizonyítottam. És kitágul a kör, mert a gondolat a bölcsesség táptalaja is. Az okosság, intellektus a tudáshoz rendelhető, legkisebb alapegysége: a szó. A bölcsesség pedig a gondolatot tartja legkisebb egységének. A gondolatba rengeteg szót foglal magába. Amikor meghal az ember, már szavai nem lesznek, csak gondolatai, a lelkében. Egyfajta életextraktum marad az embernek halála után lelkében. Az ihlet a szellemi világokból érkező ötlet, gondolat. Nem mindenki kapja meg az áldást. Az élet egy utazás. Célja van. A cél pedig a feltámadás. Ehhez azonban meg kell tanulni a szabályokat. Amit ad az ember, azt kap, ha nem is ugyanattól az embertől, de egy másiktól bizonyosan. Nem megjátszani kell, hogy jó az ember, hanem cselekedni azt. A gondolat színt hoz az ember életébe. S mindig spontán jön. Minden ember gondolkodik, ki kevesebbet, ki többet, de vannak ötletei, amivel eltölti az idejét. Ha nem volna az ember idejét kitöltő, egész nap csak unatkozna. Azért homo sapiens az ember, hogy ne csak éljen, de gondolkozzon is. A gondolat az igazság realizálódása. A gondolat ugyanis, mivel a tudattalan mélyéből érkezik, soha nem lehet hazugság.
A gondolat megvalósítása annak részegységei megértésével kezdődik. A gondolatok fejben dőlnek el. Egy tudattalan gondolat sokféleképpen dolgozandó el az emberek kontextusában. A kollektív gondolat egyénivé válik, elsajátítódik az emberben.
A kollektív gondolat a tudattalanból indul ki, és univerzális. Az egyéni gondolat a saját gondolatformára alakulás eszköze. A kollektív gondolat és az egyéni gondolatforma közötti neurotranszmitter a lélek. A gondolat realizálódása annak tudatosítása, egyéni gondolatformára alakítás. Mindenki más egészen más véleménnyel van. A gondolat ugyanis perszonális, amint az ember lelkéhez ér. A gondolat maga a teremtés kulcsa.
Székesfehérvár, 2017. március 7.
Elbert Anita
Köszönöm szépen Margareta!
😉
Szeretettel olvastam érdekes cikkedet !
Szépen körühatároltad az egyéni és kollektiv gondolatok értelmét !
Tisztelettel gratulálok ! Babu(f)
(l)(f)
Nagyon kedves vagy, örömmel olvastam soraidat Zsófi!
Kedves Anita !
Kezdem a végén . " A gondolat maga a teremtés kulcsa " Ha a szó szoros értelmében vesszük, akkor kifejezhetjük úgy is, hogy kipattan egy isteni szikra a fejekből. Ez meggyújtja a végtelen gyújtózsinórt, s ha a kanóc ép, már száguld is a gondolatunk megállás nélkül. Úgy tudom, még az alvás sem zavaró tényező, az álmodás is egyféle gondolat, van aki ébredéskor emlékszik rá, van aki nem, de attól az mégis agymozgás a gondolat a mozgatórugója.Nagyon helytálló az a megállapítás:" Amit ad az ember azt kap." Úgy lenne igazságos, hogy ugyanattól az embertől kapjunk akinek adtunk és ugyanannak adjunk akitől kaptunk. De sajnos az életben sok furcsaság történik, sokszor nehezen felismerhető a jó és rossz szándék közötti különbség.Az érzékenységünk alapján különbözőképpen datáljuk egymáshoz való megnyilvánulásunkat. Az ilyen gondolatok landolnak a " tudattalanunk mélyén a realizálódás mezejére, ahol mindig az igazság húrját pendítik meg. Mire szóvá alakul , addig az igazság törékennyé válik, és függ az embertől attól függően, ahány ember , annyiféleképpen kifejezhető a gondolat.
Ezek a gondolatok ébredtek bennem cikked olvasása nyomán.
Szeretettel gratulálok, Zsófi.