Néhány érdekesség a Római Pantheonról

Összes megtekintés: 743 

\'\'

Azt tartották régen, hogy minden út Rómába vezet. Most az én utam is odavezetett a Mindenható akaratából. Élményeimből szemelgetek.
Róma meglátogatásának elengedhetetlen része, élménye a Pantheon. Az ókori Római Birodalom egyik leghíresebb épületét eredetileg Kr. e. 27-ben, Marcus Vipsianus Agrippa utasítására emelték, ez az épület azonban egy tűzvész következtében szinte teljesen elpusztult. Később, 126 körül Hadrianus császár építette újjá, és az épület ekkor nyerte el ma is látható formáját. Ahomlokzaton az építtető tiszteletére elhelyezték a rá utaló feliratot: M·AGRIPPA·L·F·COS·TERTIVM·FECIT (Marcus Agrippa Lucius fia, harmadízben konzul építtette).
A templomot az összes római isten tiszteletére szentelték, de Cassius Dio, római szenátor, aki görögül írt, azt feltételezte, hogy a nevet azért kapta az épület, mert sok különböző isten szobra vette körül, valamint alakja belülről az Égre hasonlított. Azt nem is említette, hogy az épületet eleve minden isten tiszteletére emelték volna. Írásából az is következik, hogy a Pantheon nem hivatalos elnevezés volt, hanem valószínűleg csak a nép száján alakult ki.
A régi római vallás és a Birodalom hanyatlása más irányba fordította az épület történetét.
A Pantheon előtti tér, a Piazza della Rotonda Róma egyik legnyüzsgőbb tere, a Piazza Navona szomszédságában.
IV. Bonifác pápa 609-ben azzal a kéréssel fordult a várost akkoriban uraló Phókasz bizánci császárhoz, hogy adja az egyháznak az egykori római szentély épületét, hogy azt egy keresztény templommá alakíthassák át. A császár teljesítette is a pápa kérését és a Pantheont Szűz Mária és valamennyi keresztény vértanú tiszteletére szentelték fel.
Egy legenda szerint a pápa 28 megrakott szekéren szállíttatott vértanúktól származó csontokat az új templom felszentelésére, de a legújabb kutatások szerint ez a történet csak egy 16. századi kitaláció.
Felszentelt templom mivolta azonban ekkor még nem tudta megvédeni az épületet és annak kincseit a rájuk szemet vető „kincsvadászoktól”. Egy alkalommal maga II. Konstans bizánci császárnak tetszettek meg az épület gyönyörű, díszes tetőcserepei, hogy azokat mind egy szálig leszedette és Bizáncba szállíttatta 663-ban.
Más érdekességekkel is büszkélkedik ez a Bazilika!
Ilyen például, hogy
– a mennyezet alulról nézve még magasabbnak látszik, mint amilyen az valójában, mivel a kupola látszólag négyzet alakú kazettái valójában felfelé keskenyedő trapézekből vannak kialakítva.
Vagy:
– a mennyezet közepén egy kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílás (oculus) van.
Továbbá:
– Az előtér tetejét, a timpanont tizenhat egy darabból faragott gránitoszlop tartja, s ezeket Egyiptomban bányászták és faragták. A kőbányából szánon húzták a több mint száz km-re levő folyóig, ahol áradás idején uszályra rakták őket. Az uszályról tengeri hajóra átrakodva érték el a Földközi-tengeren Ostia kikötőjét, ahol ismét uszályra átrakodva a Tiberisen vontatták föl Rómáig. Itt még körülbelül 700 métert kellett szárazföldön megtenniük, mire rendeltetési helyükre kerülhettek.
– A mennyezet magassága és a körtemplom belső átmérője azonos méretű, 43,3 méter. Így a belső térben elférne egy ekkora átmérőjű gömb, ami az isteni a tökéletesség jelképe.
A templomot nem használták rendszeresen, a pápa leginkább csak nagyobb ünnepek alkalmával misézett a Pantheonban, mivel a kupola tetején található, kilenc méter átmérőjű kör alakú nyílás alkalmatlanná tette az épületet arra, hogy esős időben vagy éppen a téli hónapok alatt befogadja a pápa meghallgatására összegyűlő hívők sokaságát. Mindazonáltal sikerült módot találni arra is, hogy kihasználják az oculusban rejlő lehetőségeket is. A 11-12. századtól kezdve a Pantheon adott otthont a Dominica de Rosa nevű szertartásnak, amelynek során rózsákat dobtak le a kupola tetejéről az épület belsejébe, ezzel szimbolizálva a Szentlélek visszatérését. És még manapság is! A pünkösdi himnusz: a „Veni Spiritus Creator” –hangjaira vérvörös rózsaszirmok hullani az égből, a kilencméteres, kerek nyíláson át. IV. Bonifác pápa szentelte keresztény templommá a 7. sz. elején. És az ő nevéhez fűződik a pünkösdi rózsaeső szokásának meghonosítása is. Eszerint Rómában ezerötszáz éve hull a vörös virágeső pünkösdvasárnapon.
– Egy földalatti járat, mely Pantheontól indult, hétszázötven méter hosszú. A folyosó a Pantheontól nem messzi Mars mezőig haladt, az itt álló Augustus-mauzóleumig. A síremléket a – i. e 63 és a i. sz. 14 között élt – császár még életében, valószínűleg i. e. 27-ben emelte.
A régészeti kutatások szerint a folyosó nem véletlenül kötötte össze a két szakrális funkciót betöltő épületet. Augustus a születésnapján, szeptember 23-án a Pantheon közepén mutatkozott meg a római népnek. Nem sokkal déli tizenkét óra után az őszi napéjegyenlőség napján a nap sugarai a Pantheon kupoláján levő nyíláson keresztül beragyogták az alakját. Ezt követően a napfény az Augustus-mauzóleum irányában mozdult el, és negyedórával később a 44 méter magas síremlék tetején levő császárszobrot világította meg.
Amire a napsugár a Pantheontól ideért, a császár is a mauzóleumhoz ért a földalatti folyosón keresztül, melyet a régészek számításai szerint a tempósan közlekedő császár tizenhárom perc alatt tudott megtenni. Paola Virgili régész szerint a majdnem egy időben Róma két különböző pontján napfényben ragyogó császár látványa azt kívánta sugallni a római népnek, hogy Augustus igazi isten. Az ókori folyosóból a Pantheon alatti rész maradt meg a mélybe vezető tizenegy lépcsőfokkal.
– A kör alakú alaprajz barátságos, családias hangulatot áraszt, s a hatást fokozza, hogy a kupola közepén meghagyott nyíláson, az ún. oculuson át besüt a nyári nap. Na, de álljunk meg egy szóra. Itt akkor lyukas a plafon? És mi lesz, ha elered az eső? Nos, akkor beesik. A templom kellős közepére. A padlóban elrejtett apró nyílások pedig elnyelik és elvezetik az esővizet. Felmosás megoldva.
Érdekesség még, hogy a Pantheon épülete ezt követően mintául szolgált számos középkorban épült és Mária tiszteletére szentelt templomnak. Bár hasonló méretekkel sehol sem találkozunk, építészeti jellegzetességei Európa-szerte visszaköszönnek.

Bige Szabolcs Csaba

“Néhány érdekesség a Római Pantheonról” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Szabolcs!
    Volt pár kutatás részedről, gondolom. Ahogy leírtad igen nagy élményt nyújtott, azt éreztem, ott vagyok és látom a híres Pantheont. Öröm volt olvasni, gratulálok Rózsa(f)

  2. Kedves Rita! (f)
    Valóban utána néztem az adatoknak, de a lényeg az élmény, amit a Pantheon nyújtott.
    Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok szeretettel:
    Szabolcs B)

  3. Kedves Szabolcs!

    Miközben olvastam végig arra gondoltam, hogy mennyi mindennek kellett utána nézni ahhoz, hogy ez az írás hitelesen itt állhasson. Ezeregy gratuláció!

    Szeretettel: Rita:]

Szólj hozzá!