Levelek Umbriából 9. rész: Ó, a kutak!

Összes megtekintés: 539 

\'\'

Egész Olaszországban különös jelentőségük vannak a kutaknak, forrásoknak – már az ókor óta.
A görögöknél a Pegaeae nimfák a tiszta vizű források lakói, a folyók isteneinek leányai voltak. Ezzel valósították meg a források és a belőlük eredő folyók közt a kapcsolatot.
Vannak a kutak között díszesebbek, egyszerűbbek, de mindegyiknek szép neve van, például „Fonte Oliviera”, vagy „Fonte Marcella”. Hát nem bájos?
Tíznél több kútat, forrást számoltam össze például Assisi városában – van a Santa Chiara terén, Árpádházi Szent Erzsébet háza előtt, van a központban (Fonte di Piazza del Comune, melyet Giovani Martucci készített 1762-ben), egy palota alagsorában is látható forrás táplálta ciszterna, egy kripta (San Nicolo) bejáratánál is található, vagy akár magánházak kertjében is és mindenütt, ahol csak felfakad a víz a föld alól. Mind díszes – szobrok, domborművek, felíratok ékítik őket.
Mi az oka, hogy nálunk nincs ilyen kultusza a forrásoknak, folyóknak, vizeknek. Talán a történelem hajnalán a vándor élet miatt nem ragadt le a közösség egy forrás, vagy folyó mellett, mert úgyis kiszáradt az nyáron, s tovább kell menni másikat keresni.
Azért szépek, gyönyörködtetőek az itáliai kutak. A Trevi kutat (Fontana di Trevi) mindenki ismeri – legalább hallomásból, de nem is ezt, hanem a Santa Maria degli Angeli-ben található kis kutat szeretném körüljárni gondolatban. Ott áll szerényen a bazilika sarkánál, köveit megviselte az idő, de friss vize üdítő és a rajta látható írás sokat sejtető: „Meta Sudans” („az izzadó céloszlop”). Közvetlen mellette a Bazilika fala mentén található a Mediciek által készített 26 kifolyós kút (Fontana delle Ventisei Cannelle). Nem kellett hozzá sok kutakodás és kiderült, hogy a Meta Sudans egy régi római kútnak a neve. Egy hatalmas, monumentális kútnak, mely a Colosseum előtt állt, Constantinus diadalíve közelében. Magassága elérte a 18 métert. Számos kiömlő nyílása lehetővé tette, hogy egyszerre sok ember részesülhessen hűs vizéből. Formáját egy Titus császár idejéből származó érméről ismerjük. Ezt a kút építésének megkezdésekor verette a császár, mintegy kiemelve ezzel is a létesítmény fontosságát. Kúp formájú alakja nem véletlen, vagy az építető fantáziájának terméke, hanem jól meghatározott szerepének köszönhető. Ezt jelöli neve is: „meta” – cél, céloszlop. A versenypályák végén állt egy ilyen kúpformájú oszlop, amit a versenykocsik – biga, quadriga – megkerültek. Ugyanilyen célt szolgált a Meta Sudans is a Colosseum előtt, itt tértek át a diadalmenetek a Via Sacra és a Forum irányába.
Ezen a ponton találkozott továbbá Róma öt kerülete az I, II, III, IV és a X. (Porta Capena, Caelimontium, Isis et Serapis, Templum Pacis, Palatium). Ez a pont az ősök védőszelleme – Lares Compitales (keresztutak és birtokok védő szellemei) – tiszteletének szentelt hely volt. Régebben is állt itt egy kút, de Róma nagy égésekor (Kr.u. 64) elpusztult, helyébe építette a nyolcvanas években Titus császár a Meta Sudanst.
Így láthatóan több szerep is jutott a kútnak.
Nevének további boncolgatásából az is kiderül, miért sudans – izzadó. A kutat úgy képezték ki, hogy a kúp tetején is ömöljön ki víz, mely így végig folyt annak oldalán, azt a látszatot keltve, mintha az oszlop izzadna, s így hűtötte az oszlopot. A kiömlő vizet egy körbefutó medence fogta fel (innen ihattak az állatok).
A kút utóélete tanulságos. Karbantartás híján a keleti gótokkal vívott háborúk idején, és később a középkorban nagymértékben megrongálódott, bár a Rómába látogatók és a képzőművészek körében csodálatot keltett alakja, mely romjaiban is monumentális maradt. Korabeli metszetek az 1500, 1700-as évekből nagyon megrongálódott állapotát rögzítik, ugyan így a 19-ik század vége felé és a 20-ik elején készült fotográfiák a további romlás képét mutatják, egy kúp alakú téglahalmot. Ez idő tájt ásatások is folytak, de nem sikerült felfedezni a kutat tápláló forrást, pedig annak idején nagyon bővizű lehetett.
1936-ra csak a megkövesedett alap és a medence maradtak fenn s ezek is áldozatul estek a Colosseum körüli új közlekedési útvonalnak. Egy emléktábla jelezte a helyét. Bár a felszíni részek elpusztultak, az alapépítmény megmaradt, és a kilencvenes években komoly régészeti feltárások történtek. A kút környékét kizárták a forgalomból, s csak gyalog közelíthető meg a zöld gyep közepén levő emléklapot.
Nos, ennyit a nevezetes római kútról, de mindennek mi köze van S. Maria degli Angeli kis kútjához?
Nem sok, csupán annyi, hogy onnan származhat a kő, melyen a felirat emlékeztet a múltra, a múlandóságra, de a fennmaradásra is.

Bige Szabolcs Csaba

“Levelek Umbriából 9. rész: Ó, a kutak!” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Kata!
    Itáliai , pontosabban umbriai kóborlásaimt nem a Baedeker szerint történtek, hanem, ahova valamilyen okból el akartam menni. Bevásárlás, rokonlátogatás, szervezett látvány megtekintés,. vagy véletlenvezette városlátogatás. A sorozatot folytatom…
    Üdv: Szabolcs

  2. Kedves Szabolcs!

    Most találtam rá az útleírásaidra! Nagyon tetszenek, mert nem a megszokott idegenforgalmi szempontok és nyomvonalak mentén írod meg őket, hanem kiemelsz egy-egy érdekességet, amellyel találkoztál. Nekem eszembe nem jutott volna egy térről vagy egy kútról írni, mert sablonosak vagyunk már a városismertetők kapcsán. De kifejezetten üdítő volt olyan leírást olvasni, amely más szemszögből közelít. Üdítő, mint a forrásvíz.

    Köszönöm szépen, hogy olvashattam, nagyon tanulságos volt! Gratulálok!
    Kata

  3. Kedves Rita!
    Ez a kis díszkút, amit a képemen látni egy magán villa kertjében áll, Assisiben. Naponta elmentem mellette, s lefényképeztem, annyira megragadott. Akkoriban még nem gondoltam, hogy cikket írok a kutakról. Most jól fogott a fotó.
    Köszönöm, hogy nálam jártál!
    Szeretettel: Szabolcs

Szólj hozzá!