Gyógyító pihenések HÉVÍZEN, a “csúzölő csodató” városában…

Összes megtekintés: 154 

Ma is előttem van az a felejthetetlen pillanat amikor első al-kalommal egy szép napsütéses, meleg júliusi napon megér-keztem a “csodató” városába. Ezt egy kissé beárnyékolta uta-zásom oka: kiderült egy ritka reumatikus betegség lesz a kísé-rőtársam életem további éveiben. Az ezt követő közel 20 év-ben a város és a tó különböző arcaival ismerkedtem meg. A virágba boruló tavaszi, a napsugaras nyári, a borongós őszi és a zimankós téli Hévízzel. Kedves, szép és megható emlékek sorozatát gyűjtöttem össze az eltelt évek alatt. Mindig felüdü-lés, öröm sétálni a város gyönyörűen tiszta utcáiban, a szín-pompás virágok és a szépen elrendezett szobrok, műalkotások között. Keszthely felől közeledve a városkához már messziről integet a kék színű templom mind a 7 karcsú tornyával. Majd pár pillanattal később már felbukkan a tündérrózsás tavacska karcsú fatornyos épületeivel. Megérkezésem után mindig alig várom, hogy átessem végre a szokásos orvosi vizsgálatokon és már “rohanok” is le a fürdősétányra. A sétány 2 egymással párhuzamos virágágyásában évszaknak megfelelően pompáz-nak, virítanak az élénk színű, hosszú szárú holland tulipánok és megannyi más gyönyörűség. Igazi gyöngyszem ez a kisvá-roska, mindenkinek ajánlom, aki egy kis testi-lelki felüdülésre vágyik.


Deák Ferenc szobrával…

HÉVÍZ Magyarország délnyugati részén Zala megyében, Keszthelytől pár kilométerre található.
Itt terül el a világon páratlan ritkaságnak számító biológiailag aktív természetes termáltó. Hévíz állandó lakosainak lélek-száma nem éri el a 4700
főt, mégis az ország második legnépszerűbb települése, Buda-pest után. A városban a kereskedelmi szálláshelyeken össze-sen egymillió vendégéjszakát töltöttek el, a 2012-es év adatai alapján. A több mint 200 éves fürdőkultúrájáról híres várost évente több százezer turista keresi fel, legtöbben Németor-szágból, Oroszországból és Ausztriából érkeznek, de japán és kínai turistával is találkoztam már. A fürdőhely a római idők-től ismert, erről árulkodnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból felhozott pénzérmék és a tó környékéről származó oltárkő. Hévízt először egy 1328-ból származó ok-levélben locus vulgarites Hewyz dictus név alatt említik meg. Hévíz a Festetics család, különösen gróf Festetics György munkálkodásának köszönhetően vált virágzó településsé. Az I.világháborút követő trianoni békekötés után a fürdőhelyek többségét elcsatolták az országtól, ezáltal Hévízfürdő jelentő-sége még tovább növekedett. A mai település Hévízszentand-rás és Egregy községek egyesítésével jött létre még 1946-ban, majd 1992. május 1-én városi rangot kapott. A fürdőhely-ről 1795-ben jelent meg az első ismertető füzetecske melynek szerzője: Dr. Babótsay József orvos a “Magyar Bedzaidának” nevezte el a tavat, a János evangéliumából ismert jeruzsále-mi Bethesda-tavacskához hasonlítva azt.

Tulipános sétány….

A város legszebb része a Dr. Schulhof Vilmos orvosról elne-vezett sétány. Hatalmas platánfák árnyékában pihenőpadok és sok ezernyi színpompás virág várja a (gyógy)turistákat. A sétálóutca egyik oldalán a szépséges tó terül el, másik oldalán a Szent András Reumakórház régi épületei láthatóak. Mind-egyik épületnek külön története és neve van, úgymint: György-ház, Rákóczi-ház, Ella-villa, Ferenc József-ház, Hetes ház, Deák ház. A fürdőből kijövet érdemes a virágok között a padokon megpihenni, kész felüdülés a szemnek, léleknek egy-aránt. Közkedvelt fénykép és videó felvétel készítő hely, rend-szeresen készülnek itt fotók, selfiek is emlékül. Gyakori és megszokott látvány ahogy fürdőköpenyes, papucsos nők és férfiak vállukon úszógumival igyekeznek a sétányon, még akár télidőben is. A Ferencz József házban nyitotta meg Cséby Lajos (1867-1946) gyógyszerész Hévízfürdő első gyógyszertá-rát, a Lótusz Patikát 1910-ben, az épület falán erre egy em-léktábla hívta fel a figyelmemet. A tófürdő bejáratát a Feste-tics család által állíttatott szárnyas kerubok őrzik, állítólag a gonosz szellemeket űzték el a mitológia szerint.

Vele szemben áll A tó tündére szobor, ami Molnár Je-nő alkotása. Az ülő lány Hévíz címerét óvja, amin szárnyas kerub és tündérrózsa látható. Kis tó öleli körbe, nyáron arany-halak úszkálnak benne, a pancsoló kisgyermekek nagy örömé-re. Szabó Lőrinc: A tó reggel című versében, nem véletlenül “csúzölő csodató”-nak nevezi a tavat, melynek vize kén és radon tartalmú, ezért kiválóan alkalmas különféle betegségek eredményes kezelésére. Reumatikus megbetegedések, moz-gásszervi problémák, hangszálproblémák, csontritkulás, porc-korongműtét utókezelése valamint krónikus nőgyógyászati panaszok esetén is hatásos. A tó vízkészlete három és fél nap alatt teljesen kicserélődik. Vizét egy meleg és egy hideg vizes forrás táplálja. A gyógytó vize állandó forgásban van: balról jobbra és alulról fölfelé, gyengéd masszírozó érzést keltve a benne fürdőzőkben és persze bennem is.

A tó vízét levezető csatornán sötétlila változatban láthatóak…

Egzotikus hangulatot és gyönyörű látványt kölcsönöznek a tó vízének, a benne élő indiai vörös tündérrózsák, amiket Dr. Lovassy Sándor biológus, természettudós honosított meg. A tündérrózsa virágai nyár elejétől egészen novemberig virá-goznak, éjjel kinyílnak délelőtt pedig becsukják a szirmaikat. A lótusz védett növény, szigorúan tilos megbolygatni, virágját leszakítani, erre hangos bemondón naponta többször is felhív-ják a fürdőzök figyelmét. A tónak saját élővilága és növényvi-lága van. Az ovális alakú tó 4,4 hektár területét egy 50 hektá-ros véderdő veszi körbe.


Véderdő a tó körül…

Európa legnagyobb meleg vizes tavának, 38 méter a legna-gyobb mélysége. A búvároknak csupán 1975-ben sikerült elő-ször megmérni a tó mélységét. A gyógytó vize télen sem hűl le 26 fok alá, így akár Karácsonykor is kellemes fürdőzésre hívogat. Felette egy speciális páraréteg képződik mely jóté-kony hatású a hangszálproblémákra. Meg kell említeni még, hogy a tradicionális súlyfürdő kezelés felfedezése is Hévízhez kötődik, Dr. Moll Károly orvos személyében. Ő volt az, aki elkészítette a tó áramlási térképét is. Feleségével, dr. Hoff-mann Ilonával, aki a fürdő első reumatológusnője volt együtt gyógyították a betegeket. A doktornő még 97 éves korában is rendszeresen praktizált a városban. Moll Károly kiemelkedő tevékenységéért díszpolgári címet kapott (posztumusz) 1992-ben. Szobrával találkoztam is a városban.


Ívókút….

Talán nem is gondolnánk rá, de a kissé “illatos” termálvíz nem csak külsőleg, hanem belsőleg is áldásos hatást fejt ki ivókúra formájában. Pozitívan hat(hat) főként idült gyo-mor- és bélhurutban valamint emésztési zavarok-ban. Ingyenesen fogyasztható a gyógyvizes ivókútból, mely a városban a Rózsakert épületében található és naponta 8.00 és 18.00 óra között kereshetik fel a gyógyulni vágyó betegek és az érdeklődők a szépen kialakított helyiséget.


A tófürdő főépületének teraszát dekorálja V. Majzik Mária műalkotása, egy 280 cm magas bronz emlékmű (torzó), mely Szent Andrást ábrázolja
a kereszten, pontosan a 38 m mélységben fekvő forrásbarlang felett. Itt időnként felbukkannak a krátert tisztító, karbantartó búvárok. Összehasonlíthatatlanul más érzés és élmény egy természetesen kialakult meleg vizes tóban, tavirózsák, fel-felbukkanó szárcsák, röpködő szitakötők között fürdeni, úsz-kálni, mint egy kicsempézett falú mesterségesen készült me-dencében. Így írt erről 1927-ben, Eduard Vilde (1865-1933) észt író, aki idősebb korában betegségeit kúráltatva maga is megfordult Hévízen: “Ebben a tóban meghal a bánat, ez a tó a feledés tava.”


Városháza, előtte a Széchenyi-szobor…

Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy Magyarország egyik legszebb helyén, a világhírű gyógyvíz segítségé-vel kúrálhatom a betegségemet. Csak volt egy kis bökkenő még pedig az, hogy féltem a tó mély vízétől. Hogyan fogom én legyőzni a víziszonyomat? Váratlan segítséget kaptam szo-batársam személyében, aki mellém állt, segített, bátorított. Az Ő kíséretével, úszógumival felszerelkezve merészkedtem bele először a vízbe és a kapaszkodónál “lógva” töltöttem el pár percet. Következő évben egy másik szintén barátságos, megér-tő és segítőkész betegtársam tanácsára hallgatva vásároltam egy pár karúszót. A szanatórium medencéjében való kipróbá-lás után (biztos ami biztos), meglepődve tapasztaltam milyen felszabadító érzés így mozogni a tó vízében. Most már elmer-tem engedni a kapaszkodót és szép lassan egyre jobban felbá-torodtam. Ma már alig várom, hogy megcsobbanhassak a gyógyvízben. A gyógykezelésem letelte után mindig szomo-rúan búcsúzom el a tótól, annyira megkedveltem, már az sem zavar, hogy milyen mély és sehol sem ér le a lábam. Pár évvel ezelőtt úgy alakult, hogy a sok törődést amit szobatársaimtól kaptam én is visszasegíthettem valaki másnak. A szanatórium medencéjében az egyik vízitorna alkalmával megpillantottam egy idős hölgyet, aki láthatóan félt a vízben, erősen kapaszko-dott a korlátba. (Mintha csak régebbi önmagamat láttam vol-na.) A torna befejezése után odaúsztam hozzá és elkezdtünk beszélgetni. Beigazolódott a sejtésem. Megtudtam, hogy csak a családja kedvéért jött bele a vízbe. Megígérte nekik, hogy mindent megtesz a gyógyulása érdekében. Biztattam a saját történetem elmesélésével. Felajánlottam a karúszómat kipró-bálásra, amit egy kis gondolkodás után el is fogadott, ha én is ott vagyok vele a medencében. Jó érzés volt látni aho-gyan “Marika néni” szép lassan megbátorodik és a korlátot is elmeri engedni. További próbálkozások meghozták a “si-kert”, boldog mosollyal az arcán mutatta meg mindenkinek a “tudományát”. Önkéntelenül is eszembe jutott az alábbi Ige: „…aki mást felüdít, maga is felüdül” (Példabeszédek 11:25).


Sétány nyári virágokkal…

Évekkel ezelőtt történt meg velem egy másik érdekes eset is. Most is mint mindig izgalommal vártam a szobatársam meg-érkezését. Várakozásomban nem is csalódtam, nagyon szim-patikus kedves hölgy lett a lakótársam 3 hétre. Nagyon meg-lepődtünk amikor kiderült, hogy mindkettőnknek a napokban lesz a születésnapja. Szerényen egy kis gyermekpezsgővel és süteménnyel meg is ünnepeltük. Még szép frizurám is lett ebből az alkalomból, mert szobatársam fodrász lévén kicsino-sított. Így történt, hogy kórházi szobánk egy röpke időre fod-rászszalonná alakult át. “Bettivel” azóta is rendszeresen tart-juk a kapcsolatot egymással, sajnos csak virtuálisan, mert sok-sok kilométernyi távolság választ el bennünket.


Tó részlete ősszel…

Szomorúan kell megemlítem, hogy bizony Hévíznek fekete napja is volt még pedig 1986. március 3.-án. Teljesen leégett a tó közepén álló központi fürdőépület, csak üszkös romok maradtak belőle. A tűz az egyik őrizetlenül hagyott szaunából indult ki.
Az újjáépítés több, mint 3 évet vett igénybe. 1989 szeptember 8.-án vehették újra birtokukba a vendégek a Tófürdő új épüle-tét. Csendes átadás volt, egyszerűen kinyitották az ajtókat a fürdőzök előtt. Egy kisebb tűzesetet én is átéltem amikor 2007 nyarán újabb gyógykezelésen a városban tartózkodtam. A fürdő kör alakú büfé épülete égett le és semmisült meg a teljes berendezésével együtt. Előző nap még minden rendben volt, emberek ettek-ittak a büfében, másnap viszont lehangoló látvány fogadott lent a tónál. Augusztus 22.-ére virradó éjsza-ka lángok martalékává vált a pavilon. Már csak a hálóval kö-rülkerített üszkös romokat láthattam, megdöbbentő eset volt, máig emlékszem rá.


A múzeum és a mozi épülete…

A városban Múzeum és mozi is található, egy közös épületben helyezkednek el: a Fontana Filmszínház és a Helytörténeti Múzeum. Az épület külső falát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész FORRÁS című alkotása díszíti. A régebbi években művész moziként működő vetítőhely üzemeltetése nem volt gazdaságos, ezért felújították. Azóta folyamatosan nő a nézők száma. Ennek köszönhetően a Fontana Filmszínház már évek óta az ország leglátogatottabb vidéki egytermes mo-zija. Itt láttam először
a nagy német reformátor, LUTHER életéről szóló filmet. A múzeum az emeleti részen található, állandó kiállításai (A város története, Hévízfürdői emlékek,
Dr. Moll Károly emlékszoba) ingyenesen látogathatóak. Sok érdekes és értékes információval gazdagodtam én is és a tár-latra kíváncsi látogatóknak is hasznos
időtöltés, főleg esős napokon.

Hévíz egyik érdekessége egy mozdony kiállított darabja, ami turisztikai látványosságnak számít az Erzsébet királyné utcá-ban. Másik érdekesség az úgynevezett Braille térkép terep-asztal, amit a Fehér Bot napján adtak át. A vak és gyengén látó embertársainkat segítik ezzel is, hogy ezáltal a tavat és környékét kitapogatva ők is felfedezhessék ezt a különleges természeti csodát.


Braille terepasztal…

Kissé eltávolodva a tótól a Kossuth Lajos utcában megnéztem az új Városháza modern épületét. Északi falát Szent István király nagyméretű színes tűzzománc képe díszíti, mely Mor-vay László alkotása. A Városháza előtti téren magasodik a Nympha díszkút, ami egyike Marton László számos város-ban található műveinek. Az utca túloldalán, a városháza épüle-tével szemben Hévíz legújabb, legnagyobb, legmodernebb templomába lehet betérni egy kis pihenésre,
hűsölésre főleg kánikulában a hosszú úton visszafelé a szanatóriumba.

A római katolikus Szentlélek-templom, Bocskai János épít-ész tervei alapján készült. Hét égbetörő
kék színű tornya már messziről felhívja magára a figyelmet. Az ezer főt befogadó templomban jó akusztikája miatt gyak-ran rendeznek orgonaesteket, ahol hallhatjuk például Gounod-tól az Ave Mariát és Bach mesterműveinek dallamai is fel-csendülnek. Gyönyörű festett üvegablakai Simon Endre fes-tőművész keze munkáját dicsérik, a hévízi polgárok adomá-nyainak köszönhetően. Szép napos időben a templom belső tere fényárban úszik a színes üvegfelületek sokasága miatt.


Szoborpark….

Hévíz nemcsak a gyógytaváról és a gyógyiszapjáról híres, hanem arról is, hogy a város szinte minden pontján található szobor vagy emlékmű. A teljesség igénye nélkül párat meg-említek, de érdemes a városban nyitott szemmel járni és fel-fedezni a többi műalkotást is. A Fürdősétányon találha-tó szoborparkban a magyar irodalom három nagy alakja ka-pott helyett: Móricz Zsigmond, Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel, akiknek mind volt valamilyen hévízi kap-csolata, kötődése. Verseik, írásaik felidézik az itteni fürdői hangulatot.


Téli fürdő, jobbra a Pantheon-nal…

A Téli-fürdő főbejáratának homlokzatát 1965 óta díszíti a Fürdő-dombormű, Segesdi György szobrász alkotása. Itt néztem meg a Hévízi Pantheont, ahol a város nagyjainak, az itt megforduló hírességeknek, valamint a tóban kutatás közben életét vesztett öt búvárnak az emléktáblája is megtalálható.


Dr. Moll Károly szobra…

Marton László (1925-2008) tapolcai születésű
Kossuth díjas, háromszoros Munkácsy-díjas szobrászművész számtalan alkotásával találkoztam
a városban járva, kelve. Városszépítő tevékenységéért mél-tán választották a város díszpolgárává. Többek
között egyik utolsó munkájaként elkészített saját mellszobrá-val, ön-portréjától, innen pár lépésre áll
Deák Ferenc, a haza bölcse szobra. A 220 cm-es alkotás pár centis talapzaton áll. Este a sötétben úgy tűnik, mintha egy magas, kalapos férfi lépkedne át a téren. Kisfaludy Sán-dor (1772-1844) költő emlékezetére készült szobrát, a Kos-suth Lajos utcában egy hotel bejárata előtt pillantottam meg sétálás közben. A 220 cm széles életnagyságú alkotás, Bie-dermeier divat szerint öltözött 2 bronz leányalakot mintáz meg élethűen. Festetics Györgyről készült bronz mellszobrá-val, valamint a súlyfürdő feltalálójaként ismert Dr. Moll Ká-roly orvost ábrázoló, egész alakos bronzszobrával is talál-koztam a városkában. Az emlékművek közül a hévízi csatorna partjánál található Holocaust Emlékművet említeném még meg amit 2000-ben állították fel az egykori zsidó zsinagóga helyén.


Kedves törzshelyem a délutáni fürdőzés után a Deák téri Átri-um üvegteteje alatt megbújó könyvárusító hely. Itt nemcsak a testi-lelki egészséggel foglalkozó gyermekeknek és felnőttek-nek szóló könyvekkel találkozhatunk, hanem jó kis beszélge-tésre is lehetőség nyílik egy nagyon kedves és barátságos hölgy személyében, akit szintén Gyöngyinek hívnak. Ha tehe-ted ne kerüld el ezt a kis “béke szigetét”.
Itt kapható többek között kedves folyóiratom is, telis-tele ért-ékes és érdekes cikkekkel, melynek címe: Nyitott Szem-mel és a mottója: “A legjobb védekezés a gondolkodás…”


Piac egy részlete…

A városban nemcsak tavasszal és nyáron, hanem ősszel és télen is pezsgő élet zajlik, aminek kihagyhatatlan színfoltja a Termelői piac. “Kötelező” program itt körülnézni, ide kilá-togatni, a piac egy helyi lakos kezdeményezésére született meg. A hangulatos piac hetente több alkalommal árusokkal, vásárlókkal és nézelődőkkel telik meg. Kedden és szomba-ton délelőtt, csütörtökön pedig délután látogatható, a héví-zi nagy parkoló mögötti területen. Találkozhatunk itt mézter-melőkkel, savanyúság és gyümölcslé készítőkkel, sajt és zöldségárusokkal, régiségkereskedőkkel, szőrmeárusokkal és fajáték készítőkkel is. A friss kenyeret, házilag készített süteményeket pedig meg is lehet kóstolni vásárlás előtt. Na-gyon finom a mákos és a meggyes rétesük is, szobatársamnak, Erzsikének is vittem belőle, így ezt ő is megtudja erősíte-ni! Mesteremberek is kínálják portékájukat: cserépedényeket, kosarakat, kézi készítésű szappanokat, frissen sajtolt növényi olajokat. A piacon az egészséges életmód kedvelői is számta-lan jó minőségű vegyszerektől és adalékanyagoktól mentes készítmény között válogathatnak kedvükre. Vásárlásunkkal támogatjuk a helybéli és a környékbeli termelőket, ráadásként még az egészséges életmód pozitív hatásait is élvezhetjük. Csak ajánlani tudom mindenkinek! Télen a jégpálya is itt kap helyet.


DOTTO, városnéző kisvonat…

Ha már kifürödtük magunkat a tóban és kigyönyörködtük ma-gunkat a városka látnivalóiban, ne felejtsünk el kilátogatni az Egregyi városrészbe. A piros vagy a fehér színű városnéző kis vonattal, a DOTTO-val is megközelíthető az Egregyi szőlő-hegy, az Árpád-kori Szent Magdolna templom és az azt szorosan körbeölelő temető. Festő ecsetjére kívánkozik a ki-látás a környező dombokra.


Templom a temetővel…

A templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű beren-dezési tárgyakkal látták el, így eredeti, középkori hangulatot árasztanak magukból a szokatlanul vastag falak. Építésének ideje nem ismert, valószínűleg a XIII. század második negye-dében építhették. Ez a templom egyike a három még álló 13. századból származó Balaton körüli templomok egyikének, a felsőörsi és a tihanyi altemplom mellett. A templomban ven-dégkönyvet helyeztek el, ami bejegyzéseimnek köszönhetően is nagyon hamar betelik, bizonyítva, hogy milyen sokan felke-resik ezt az aprócska, ódon templomot.


Templom belső tere…

Hálás vagyok az isteni gondviselésnek, amiért éven-te lehetőségem van itt gyógyulni, pihenni és újult erővel tér-hetek vissza hétköznapi életemhez. Ezzel kapcsolatban min-dig eszembe jut Johan Ludvig Runeberg, 19. századi finn származású költő, Paavo gazda című versének egy so-ra: „Megpróbál, de el nem hagy az Isten”.


Zalai dombság kis részlete…

Harmati Gyöngyi
S.D.G.

A cikkben említett versek itt olvashatóak:
Johan Ludvig Runeberg, Paavo gazda
http://abekessegszigete.blogspot.hu/2014/08/johan-ludvig-runeberg-paavo-gazda.html

Szabó Lőrinc: A tó reggel

Hogy füstöl a csúzölő csodató
sárkánytúrta büdössár-krátere
a téli fák közt! Hogy száll ég fele
a kék víz, a bolond víz! Mintha hó

pelyhezne, fölfelé, vagy illanó
ingét tündérraj vetné szakadatlan
(bujkálva persze, mert máris amott van,
mikor szinte itt látod villanó

habtestüket)… Hogy játszik, imbolyog
lassan s puhán a fehér pára! Hogy
böfög s foszlik a végtelen táj!

Rőt lótusz a vízen, zöld levelén a
nyarat vartyogja kollégám, a béka,
s a parton még vacog a február.

További itthoni útleírásaimat ezen a linken olvashatod:
https://abekessegszigete.blogspot.com/search/label/%C3%9ATI-K%C3%89PEIM%20%28itthoni%29

 

“Gyógyító pihenések HÉVÍZEN, a “csúzölő csodató” városában…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Éva!
    Köszönöm, hogy időt szakítottál rá és elolvastad. Nekem mindig az év egyik fénypontja ott lenni!
    Szép napokat kívánok szeretettel: gyöngyi

  2. Kedves Gyöngyi! Gratulálok színvonalas “idegenvezetésedhez”. Csodálatosak a képek is! Szeretettel olvastalak: Éva🏊‍♀️️🏊️🏊‍♀️️🏊️

Szólj hozzá!