SZICÍLIA

Összes megtekintés: 286 

SICILIA

Szicília (olaszul is szicíliaiul egyaránt: SICILIA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója. Területe egy negyed magyarországnyi, 25700 négyzetkilométer, lakosainak száma csaknem 5 millió.

FÖLDRAJZA
SZIGETEK ÉS VULKÁNOK
Itália Calabria tartományától a Messinai-szoros választja el kelet felől. A szigeten található Európa leghatalmasabb tűzhányója, az Etna (3370 méter), nem messze Catania városától. Igen aktív vulkán, gyakori kitörések jellemzik.
Szicíliához tartoznak a tőle északra fekvő Lipari-szigetek (más néven: Éoli-szigetek9, Ustica szigete északnyugati irányban, a nyugati partokhoz közeli Egadi-szigetcsoport és Pantelleria szigete, valamint a délnyugati irányban húzódó Pelagie-szigetek, (Málta és Tunézia partjai köz félúton). A térségben az Etnán kívül vulkáni eredetűek a Lipari-szigetek, Ustica, valamint Pantelleria szigete is. Az itt található vulkánok közül több még ma is működik: ilyen a Stromboli és a Vulcano.
Szicília szigetén négy nagyobb hegyvonulat található. A Szicíliai- Appenninek a Messinai-szorostól a Torto folyóig húzódik az északi partvonal mentén. A hegylánc a Calabriai-Appennininek folytatása, három szakasza van.
Szicília legnagyobb síksága a Cataniai-síkság, kiterjedése 430 négyzetkilométer, az Etna és a Siracusa környéki hegyek közé ékelődik. Az itteni vörös talajon kiváló szőlő terem.

ÉGHAJLATA
Szicília éghajlata a tengerparti területeken kellemes, földközi-tengeri. A nyár meleg, de nem túl forró, a tél rövid és enyhe, október és március között pedig mérsékelt esőzés jellemző.
A napsütéses napok évi száma átlagosan: Palermo-98, Messina- 110, Taormina- 130, Siracusa – 133.
Az évi középhőmérséklet a partok mentén 17 és 19 Celsius-fok között ingadozik. A legforróbb hónap a július.

NÖVÉNYZET
Az elmúlt kétezer esztendőben Szicília gabonatermő vidékként vált híressé. A durumbúza mellett ma elismert terméke az olivabogyó és a bor. A szigeten jellemző növény a macchia-bozót. A régi tölgyerdők maradványai si fellelhetők még itt-ott, amelyek egykor a ma már kopár hegyeket borították. Az örökzöld tölgy a tengerszint feletti 300 és 600 méter közötti sávban tenyészik. A szigeten parafaerdőket is találhatunk.
Az olajbogyó, szőlő, mandula, pisztácia és gránátalma az ókorban kerültek a szigetre, feltehetően a Közel-Keletről, s azóta termesztik őket. A mogyorót Campania-tartományból hozták be. Megtalálható még a datolyapálma, szentjánoskenyérfa, szeder, cserszömörce, citrom, keserű narancs is, ezek a növények is Keletről érkeztek. Az édes narancsot a portugálok hozták be Kínából a 16. században, a mandarint pedig az indokínai Madurából.

TÖRTÉNELME DIÓHÉJBAN
A történelem során Szicíliának sokféle lakója volt. Népek és hódítók jöttek-mentek az évezredek során és mindegyikük sajátos nyomot hagyott a sziget kultúráján-génjeiben.
Szicília legkorábbi lakói a szikánok, az elümoszok, az asónok és a szikeloszok voltak. A Krisztus előtti 8. században görög gyarmatosítók érkeztek.
A következő hódító a Római Birodalom volt. Szicília teljes meghódítása három nagy háborújába került Rómának (pun háborúk). A sziget római provincia lett, egy siracusai praetorral és két quaestorral (egyik Siracusában, a másik Lilybaeumban),
A birodalom kettészakadása után Bizánc fennhatósága alá került a sziget. A következő időkben a szicíliai korona sokszor cserélt gazdát.
Giuseppe Garibaldi tábornok 1860-as partraszállása után megdöntötték a Bourbon-ház uralmát, a Nápoly-Szicíliai Királyságot és egész Itáliát a Szárd-Piemonti Királysághoz, majd 1861-ben az egyesített Olaszországhoz csatolták.
1946. május 15-én megalakult a különleges alkotmánnyal bíró, autonóm Szicílai Tartomány. Az első szicíliai regionális parlamentet 1947. áprilisában választották meg. A mai napig vannak frakciók, csoportok és időszakos ellenállási mozgalmak, amelyek a sziget függetlenségét akarják elérni Olaszországtól.

NYELV
Sok szicíliai kétnyelvű, így mind az olaszt, mind pedig a szicíliait beszéli. Ez utóbbi önálló újlatin nyelv, amelyet görög, arab, katalán és spanyol hatás alakított ki. Fontos megjegyeznünk, hogy a szicíliai nyelv nem az olasz származéka. Noha sokan csak nyelvjárásnak tekintik, a Sicilianu különálló nyelv, gazdag történelemmel és figyelemre méltó, úgy 250 000 szóból álló szókinccsel rendelkezik, amelyet a különféle hódítóknak és telepeseknek köszönhet. A szicíliai nyelv nagy hatást gyakorolt a máltai nyelvre is, ugyanis Málta a Szicíliai Királyság ( és annak utódállamai) része volt a 18. századig.

SZICÍLIA MEGYÉI
-Agrigento
– Caltanissetta
– Catania
– Enna
– Messina
– Palermo
– Ragusa
– Siracusa
– Trapani

GAZDASÁG
A sziget jó talajáról, kellemes éghajlatáról ismert, így nem meglepő, hogy Szicílián meghatározó gazdasági ág a mezőgazdaság. Már az ókorban is a mediterrán térség legfontosabb európai élelmiszertermelő területének számított. A gazdálkodást ma azonban megnehezíti a földtulajdonosok nemtörődömsége, a földművelés gyakran kezdetleges mivolta és az elégtelen csatornázás. Az 1950-es, mára már kifulladt Cassa per il Mezzogiorno (Dél- Olaszországi Fejlesztési Alap) nevű kormányzati kezdeményezés eredményeképpen a föld tulajdonlásával kapcsolatos reformok történtek, és nagyobb megművelhető földterület áll rendelkezésre. Ezen felül jó hatással volt a szicíliai gazdaság egészére. A még ma is befolyással bíró maffia akadályozza a jelentősebb kormányzati reformokat, így a szigeten a jövedelem igen alacsony, a munkanélküliség pedig jelentős. A dolgozók jelentős része illegális bevándorló.

MEZŐGAZDASÁG

Főbb terményeik: búza, árpa, kukorica, olivabogyó, mandula, borszőlő, gyapot. Szarvasmarhát, öszvért, szamarat és juhokat tenyésztenek. Jelentős a tonhal-és a szardínia-halászat.
Az ipar területén az élelmiszer-feldolgozás, a kőolaj-finomítás, a műtrágya- és hajógyártás, a bőripar, a borkészítés és a faipar méltó említésre. A sziget délkeleti részén kőolaj-lelőhelyek vannak. Gázkitermelés és kénbányászat is folyik.
A szicíliai úthálózat fejlesztése sokat lendített az ipari fejlődésen.

KÖZLEKEDÉS
A legtöbb szicíliai autópálya (olaszul autostrada) a sziget északi részén található. Közülük a legfontosabbak a Palermót és Catanaiát összekötő A19-es, a Palermót Messinával összekötő A20-as, az A29-es, ami Palermo és Mazara del Vallo között húzódik, és a fizetős A18-as autópálya Messina és Catania között. A sztrádák többségét a hegyes-dombos vidék miatt megemelték, az utakat oszlopok tartják a föld fölött (viadukt). A sziget déli részén jól karbantartott autóutakon közlekedhetünk.
A nemzetközi repülőjáratok a Palermói Nemzetközi Repülőtérre, vagy a Catania-Fontanarossai repülőtérre érkeznek. A szigeten vannak kisebb repülőterek is, például a Vincenzo Floria repülőtér Trapaniban. A kisebb szigetek közül Pantelleria és Lampedusa szigetére is el lehet jutni repülővel.
Catania városában Metro is van.
A legfontosabb kikötővárosok Palermo, Catania és Messina.

VASÚT

A sziget vasúti összeköttetésben áll az „olasz csizmával”. Híd híján a vasúti kocsikat komppal szállítja át a Messinai-szoroson az olasz vasúttársaság, a Trenitalia. Ha megépül a szoroson a Messina-híd, a világ leghosszabb kábelhídja, a történelemben először közvetlenül is el lehet majd jutni a szigetre.

“SZICÍLIA” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!