PALERMO

Összes megtekintés: 222 

A következőkben Szicília közigazgatási székhelyét, fővárosát kívánom bemutatni a Kedves Olvasóknak.
Palermo (szicíliai nyelven Palermu vagy Palemmu) Szicília régió és Palermo megye legnagyobb városa és közigazgatási székhelye. A Szicíliai (Trinacriai) Királyság egykori fő- és koronázó városa.
Palermóban éves szinten az átlagos hőmérséklet 21,8 Celsius fok. A legmelegebb hónap július átlagosan 29,8) és az augusztus (30,5 fok).

TÖRTÉNETE
Az első emberi települések nyomai Palermo vidékén az őskorból származnak. Ezek egyben Szicília történetének legrégebbi emlékei is. Az Addaura-barlangokban (a Monte Pellegrino oldalába) talált őskori rajzokat 1953-ban fedezte fel Bovio Marconi régész.
A görögök az időszámításunk előtti 8-7. században érkeztek Szicíliába és alapították meg gyarmataikat. Ellenőrzésük alá került a város is, amelyet Panormosznak nevezték el(jelentése nagy kikötő).
A pun háborúk idején a karthágóiak és a rómaiak egyaránt szerették volna megszerezni. Végül i.e 254-ben a római flotta megostromolta és elfoglalta a várost.
445-ben az észak-afrikai vandálok kifosztották. Ezután bizánci uralom következett, ez 831-ig tartott, amikor az aglabidák elfoglalták Szicíliát és Palermót emírségük fővárosává tették.
A normannok 1072. január 10-én elfoglalták a várost, végleg felszámolták az arabok jelenlétét a szigeten. Szicíliában 1409-ig az Aragóniai-ház uralkodott.
1707 és 1735 között a német-római császárok uralkodtak, őket követték a Bourbon-ház uralkodói.
Giuseppe Garibaldi tábornok seregei 1860. május 27-én vonultak be a városba és jelentették be egyesülését az Olasz Királysággal. Az egyesülés után Palermót választották Szicília adminisztratív székhelyévé. A város gazdasági életének fellendítésében nagy szerepe volt a Flori családnak, amely több vállalkozást is birtokolt. A 20. század elején a város túllépte a középkori várfalakat.
A második világháborús károkat a mai napig nem heverte ki a város. 1947-ben, amikor Szicíliát autonóm régióvá kiáltották ki Olaszországon belül, a regionális parlament székhelye a palermói Palazzo dei Normanni lett. Az autonómiával járó pénzügyi forrásokat a város vezetése a szerteágazó korrupció, valamint a maffia erőteljes jelenléte miatt nem tudta megfelelő mértékben hasznosítani, ez is késleltette a város újjáépítését. A huszadik század második felében a város legégetőbb problémája a maffia (olaszul:mafia) jelenléte lett.
Palermónak a 2016-os népszámlálás adatai szerint 674 435 lakosa volt. A város nyolc kerületre (circoscrizioni) oszlik. A történelmi belváros az I. kerület.

NEVEZETESSÉGEI
A város rendkívül gazdag építészeti emlékekben, talán a világ egyik leggazdagabb városa ezen a téren, az európai normann építészet fő központja.
– A palermói székesegyház egykor muzulmán mecset volt, 1135-ben alakították át keresztény templommá
– Palazzo dei Normanni, egyike a legszebb itáliai palotáknak, valószínűleg arab erődre épült
– Palazzo Abatellis (15. század) benne a városi képtárral
– Museo Archeologico Regionale, régészeti múzeum, az ország egyik leggazdagabb gyűjteményével, etruszk, karthágói, római és görög anyagokkal
– Teatro Massimo, a nagyszínház, 1897-ben nyitotta meg kapuit
– A palermói botanikus kertet 1785-ben alapították
– Kapucinus katakombák, sok mumifikálódott testtel
– A közeli Monte Pellegrinóról pompás kilátás nyílik a városra
– Falcone-Borsellino nemzetközi repülőtér

SPORT

Palermo híres labdarúgó csapata az FC PARMA, amelyik az olasz első osztályban szerepel. Az 1990-es években, amikor a székesfehérvári Videoton csapata az NB I-ben PARMALAT FC néven szerepelt, testvérkapcsolatban állt az olasz klubbal. Az olasz szakemberek, edzők segítették a magyar csapatot.

Csató József

Szólj hozzá!