GENOVA

Összes megtekintés: 290 

Genova kikötőváros Észak-Olaszországban (régi nevén: Génua), Genova megye és Liguria régió székhelye.
Genova Olaszország legnagyobb és a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője (Marseille után). Liguria székhelye, a Nyugat-és Keleti- Riviéra találkozásánál fekszik, fontos közlekedési csomópont. Milánóból az A7-es, Torinóból az A26-os, Pisából az A12-es, Nizzából pedig az A10-es autópályán közelíthető meg, Áthaladnak rajta a Milánóból és Torinóból Rómába, valamint a Milánóból Sanremo és Nizza felé közlekedő távolsági vonatok.

EGY KIS TÖRTÉNELEM
Genova területét (amint azt egy időszámításunk előtt 5. századból származó temető bizonyítja), a görögök is lakták, de a kikötő feltehetőleg már korábban is működött. I.e. 209-ben a karthágóiak lerombolták. A rómaiak újjáépítették, de jelentősége csökkent. A Római Birodalom bukása után előbb a keleti gótok, majd a longobárdok ural,a alá került, de ebben az időszakban csak egy jelentéktelen halászati központ volt. Lassú fejlődése csak rövid időre szakadt meg, amikor 934-ben arab kalózok kirabolták és felégették.
1100-ra Genova önálló városállam lett, névleg a Német-római Császárság fennhatósága és a genovai püspök irányítása alatt, de gyakorlatilag az évente választott konzulok vezették. A kereskedelem, a hajóépítés és a bankok lehetővé tették, hogy a Földközi-tenger térségének egyik legnagyobb flottáját tartsa fenn. A Genovai Köztársaság a mai Liguria és Piemont mellett Szardíniára és Korzikára is kiterjedt.
A városállam fénykorát a 13. században érte el, amikor Pisát és az örök rivális Velencét is legyőzte. Ez azonban nem tartott sokáig: a fekete halált egy Fekete-tenger környéki genovai kereskedőtelepről hurcolták be Európába, és a városban is nagy pusztítást okozott. Genova vereséget szenvedett Velencével szemben, Franciaország, majd a Milánói Hercegség uralma alá került, elvesztette Szardíniát és Korzikát.
A 16. században Genova újra felvirágzott. Ebben az időszakban számos művész élt és alkotott itt, a többi között Rubens, Caravaggio és Van Dyck,
1797-ben Napóleon Bonaparte tábornok nyomására francia protektorátussá lett és 1805-ben Franciaországhoz csatolták. 1814-ben a genovaiak felszabadították magukat, de a bécsi kongresszus döntése értelmében a várost a Szárd-Piemonti Királysághoz csatolták. Innen indult 1860-ban Garibaldi tábornok önkénteseivel Itália egyesítésére.
A második világháborúban a britek bombázták a várost. 2018. augusztus 14-én a két kerületet összekötő Morandi híd egy szakasza leszakadt, a balesetben többen életüket vesztették.

KÖZIGAZGATÁS
Genova közigazgatásilag 9 kisebb egységből (municipio) áll, amelyek még további negyedekre (quartieri) oszthatók.

KÖZLEKEDÉS
Genova fontos közlekedési csomópont, több vasútvonal is összefut itt, nemzetközi repülőtere és kikötője is van. A városban metro, autóbusz és trolibusz is üzemel. A nagy városi szintkülönbségek miatt három siklóvasút is épült. Korábban, 1966-ig villamos is közlekedett Genovában.

NEVEZETESSÉGEI
– A Régi kikötő (Porto Vecchio): a hegyek között, a Genovai-öbölben terül el. Először csak tíz mólója volt, de ez kevésnek bizonyult, így szükségessé vált egy új kikötő felépítése is. Itt emelkedik a La Lanterna, azaz a világ legrégebbi működő világítótornya.
– A Piazza de Ferrari: a modern és ősi Genova találkozási pontja e forgalmas és nyüzsgő tér Északi végében a Carlo Felice Színház, azaz az Opera magasodik. A nyugati szegletében a Dózsepalota (Palazzo Ducale) áll. Ugyancsak itt található az a ház, ahol állítólag Kolumbusz Kristóf (Casa Cristofolo Colombo) született. Itt áll a Tőzsdepalota is. A térről kiágazó utcák a felújított és rendezett utcákba és terekbe torkollanak. A lejtőt nyugatnak követve a sikátorok, utcák a kikötőbe futnak le. A belvárosa nyüzsgő élettel teli. A térről indul el az elegáns bevásárló utca: a Via XX. September, ahol a 19. század végétől épült paloták díszes árkádsora és kőhidakkal összekötött utcák, emeletek alatt lehet sétálni, vásárolni és nézelődni.
– A Le Strade Nuove: 16. századi paloták, 2006 óta a Világörökség része.
– A San Lorenzo-katedrális (Cattedrale di San Lorenzo): a Via San Lorenzon áll a Genovai főegyházmegye főszékesegyháza. A 12. században kezdték meg építését, maga a katedrális a francia templomok hatását tükrözi.
– Banco di San Giorgio 1407-ben alapított genovai bank, impozáns épülete a kikötőben áll, ezzel az öreg kontinens legrégebbi ilyen épülete.
– A Castello d’Albertis.
– A Castello Mackenzie.

Csató József

Szólj hozzá!