AZ AUGUSZTA

AZ AUGUSZTA

A tüdővész a legelterjedtebb népbetegség volt hazánkban az 1900-as évek elején. Hatásos gyógyszer nem volt ellene. … „ezren, meg ezren sinylődtek éveken át és pusztultak el nyomorult módon csak városunkból is olyanok, akiknek továbbélése, egészsége, munkája szükséges lett volna ugy nekik maguknak, mint családjuknak, városuknak és az egész emberiségnek.” – írta Dr. Tüdős Kálmán a Debreczeni Képes Kalendáriom 1914. évi számá¬ban. Beszámol a debreceni Auguszta Szanatórium építéséről, amelyben elsősorban a nap sterilizáló hatására gondolták alapozni a betegek gyógyulását. „A kezdeményezés a Szanatórium egyesület és kerületi pénztár részéről indult meg. Mikor a tervezet a város közönsége elé került, az 1909. évi február 11-én tartott közgyülés kimondotta, hogy az intéz¬mény részére a Nagyerdőn 30 hold területet és 150.000 korona építési se¬gélyt ad.”

Az Auguszta szanatórium
Az építkezés 1913 tavaszán kezdődött meg Jendrassik Alfréd tervei alap¬ján. Az épületet Auguszta főhercegasszony jelenlétében nyitották meg 1914-ben 175 ággyal. Az első világháborúban hadikórházként működött. Utána 1923-ig a szanatórium egy részében helyezték el a Tudomány¬egyetem orvosi karának a Központi Röntgen intézetét, a Belgyógyászati és a Sebészeti klinikákat ideiglenesen. Ezután Tbc-s betegeket ápoltak az épületben, nagy súlyt helyezve a napsütötte kúrafolyosók használatára.
1946-ban Állami Tüdőbeteg gyógyintézet lett. 1952-ben a mellkas és csontsebészeti részleg kezdte meg munkáját. 1955-ben Tbc. klinika, ké¬sőbb Tüdőgyógyászati klinika név alatt működött az intézet.
1963-tól új profil volt a szívsebészet. 1976-ban megépült a Kardiológiai osztály. A fejlődés azóta is töretlen úgy új épületekben, mint fel¬szereltségben.
“Az Auguszta program 13.000 m2 összterületű új épületében a központi műtőblokk, az ideg-, ér-, onkológiai-, mellkas sebészeti klinikai osztályok találhatók. A magasföldszinten és az első emeleten helyezkednek el az 1-4 ágyas kórtermek. Az épület mélyföldszintjén az adminisztratív részlegek kaptak helyet. A tetőtérben az épületgépészeti berendezések találhatók.”
Irodalom: Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Nyitott kapu – 2001-2007

A szanatórium orvosi kara és betegei az 1920-as évek végén

Kúrafolyosó az 1950-es években

Ónody Magdolna

“AZ AUGUSZTA” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Igen, de előbb jöttek szerencsére hatásos gyógyszerek, van, amelyiknek a neve se jut hirtelen eszembe, de a Streptomycin és a következő lehetőségek állították meg. Aztán az oltások. M.

  2. Azt a járványt is oltás számolta fel. Mikor megszületünk megkapjuk a BCG oltást. Hatalmas áttörés volt ez ebben a betegségben.

  3. Kedves Rita!
    Küldtem egy kis írást a szép emlékű nagypapákról, talán majd olvashatod. Általános érvényű, nem személyes. Micsoda élet az ilyen a nőknek, 28 éves korig szülnek egy csomó gyereket, betegen, tbc-sen, tejet se tudnak adni a gyerekeknek, van akinek lisztlevest, legfeljebb meghalnak. A szülés fájdalma nem a nagypapáké. Magdolna

  4. Kedves Magdi!

    Bizony, szedte az áldozatokat. Édesapám édesanyja is abban halt meg, aki huszonnyolc éves koráig nyolc gyermeket szült, melyből négy még az ő életében halt meg, négy pedig árvaként nőtt fel, mert az apjuk elhagyta őket. Viszont a rokonok összefogtak, egyet-egyet magukhoz vettek, így nem intézetben, hanem csalában nevelkedtek.

    Szeretettel: Rita🌹

Szólj hozzá!