Én várni foglak /Dalszöveg átirat/ Hogyha már ennél is nagyobb szenvedéssel ölelhet át a szívem és lassan indulok, hogy lelkem – testem hagyja el hiszem, majd úgy gondolsz majd rám ahogyan régen, – és két karod körben féltőn, lágyan – engem – átölel. Ha fájdalom tölt el majd akkor Téged hidd én mindig ott leszek … Olvass tovább
…A madarak télen fáznak éhesek, kevés eleséget találnak a tartós hó alatt, kiszolgáltatottak a ragadozó állatoknak és sok meg sem éri a telet követő tavaszt. A kerti etetőmet mindig feltöltöm nekik többször is. Míg mi a meleg szobában ünnepelgetünk… Ők is Isten teremtményei… A D V E N T : A TV Szabadegyetem, vagy a … Olvass tovább
A március hideg, borongós napokkal köszöntött be. Az égen tornyos felhők kergették egymást, és időnként permetező esővel locsolták meg az amúgy is nedves földeket, utcákat. Álmos tekintettel szemléltem az erkélyajtón át a háztól kőhajításnyira zöldülő búzavetést. Vasárnap lévén heverészhettem volna még, de a megszokás nagy úr. Nap, mint nap reggel hatkor keltem, az ágy fél … Olvass tovább
Esti érintés a ködben (stílusgyakorlat) Mögöttünk már ködössé vált a múlt, De lámpák fénye imbolygott az úton És egy kedves ködfényragyogás Itatta be szívembe – a szemed sugarát. Komoly, csendes és bársonyérintést, Amihez alig volt fogható, semmi csillogása Úgy lopatta be szívünkbe az estét a Békéltető szellő – lágy simogatása. Békévé és szellővé. Mámorok titka … Olvass tovább
6. Szépen kialakult a menetrend is. Gábor péntek délután beköltözött Zsuzsához, hétfő reggel visszatért a hétköznapjaihoz. – Milyen jó, hogy van Interneted! Zavarna, ha néha itt dolgoznék? Mondjuk, amíg főzöl. Azután ebéd, mozi, séta, vagy bármi, amit szeretnél, – tervezgetett. – Nem rossz ötlet. De ne feledkezz meg arról, nekem családom van, gyerekeim, unokám, ők … Olvass tovább
VISZONTSZERETET Kirándultam egy országba, Örömök birodalmába, Feledni a búbánatot, Mely erővel rám rakódott. Kutyák serege fogadott, Mind egyszerre reám rontott, Harcoltak a kegyeimért, Én meg a menekülésért. Öt óriás az udvaron, Másik öt a házban vagyon, Mind köröttem tolakodik, Féltékenyen morgolódik. Farkcsóválva ugrándoznak, Ruhám húzzák, harapdálnak, Öröm-vigyor az arcukon, Szeretjük egymást, de nagyon. Benn a … Olvass tovább
Nagy kár, hogy borzalmas dolgok ihletnek írásra. Miközben mindig arra vágyom, hogy szép dolgokat vethessek papírra. Ma megint olyan esetről olvastam az újságban, ami egy kiszolgáltatott állat kegyetlen haláláról szól. S amelynél kegyetlenebb dolgot nem tud egy ember elkövetni állattal. Azzal az állattal, aki kiváló egérfogó volt a háznál és ezért a gazdasszony nagyon szerette. … Olvass tovább
November lett ismét. A madarak fázósan kuporognak a kopár fák ágain, összegömbölyödve, napsütésről, melegről álmodozva. Az emberek pedig, ki sem látszanak vastag kabátjuk jótékony védelméből. Későn világosodik, hóban, jégen, latyakban járunk, korai sötétségben térünk haza fűtött otthonunkba, a Napot, szinte alig látjuk, mégis szeretjük ezt az időt. Közeledik az év vége, kezdődik az Advent időszaka. … Olvass tovább
Hétfő Utálom a hétfőt. Minden hétfőn fáradtan ébredek, és úgy érzem magam, mintha egy hatalmas úthenger járkált volna rajtam egész éjszaka. Mennyivel kellemesebb lenne, ha a hét mindjárt a keddel kezdődnék. A hét első napja mindig szürke és didergetős. A gondolataim is, mint űzött vadak, úgy rohannak egész nap. Az ebéd sem ízlik, pedig a … Olvass tovább
5. Élete visszatért régi kerékvágásba. Néha mégis eszébe jutott az éjszaka. Szép volt, életében először aludt úgy, hogy érezte, időnként megsimogatják, megcsókolják kezét. Ilyen gyengédséget még nem kapott senkitől. Neki is szép emlék. Egyszer megpróbálta hívni Gábort, de az nem vette fel a telefont, így annyiban maradt a dolog. Dolgozott, írt, időnként megígérte a barátnőjének, … Olvass tovább
Tekinteteink Alázat tekinteteitekkel földre, napba néztek, hunyorgó szemeimmel egyedül merülök a messzeségbe mint óceán vizébe… mégis engem vádol a szó, hogy az önként vakok közé nem tartozok… Mily hálátlan látni, arra várni, hogy fénybe süllyedt vakságotokkal nem tudtok gödreitekből kimászni, várni, hogy mellém álltok arra nézve hol írva vannak a válaszok, vallani: – ha akarom … Olvass tovább
Káosz Gyakran topogott rajta lábam Hátára néha nagyokat vágtam, S ünnepi ebédekkel traktáltam. Raktam rá hideget, meleget Pillekönnyű tárgyat s nehezet Mi nem volt neki nagy élvezet Most haragosan táncra perdül Alattam a szék is meggörbül S köröttem a szoba elszédül Mert érzem, vádol az asztal Ha testét borítom kacatokkal S hiába tátog üres fiókkal. … Olvass tovább
Variációk egy témára 1. Ki vagy te lány? Szemem tükrében talány? Létezésem síkján ajtó? Ajkaimon sok szó? Alattam fekve tűz? Később átok mi elűz? Vagy áldás örökre? Kérdések végtelen köre! 2. funkcionális létezésemben szellemi tőke vagy. Rád nézve látom fáradtan is, Mitől lüktető az agy. Keresve keres ilyent a férfi, Akarja tudni, Miért kellett eddig … Olvass tovább
Hóolvadás után – ‘zöldár’ idején. Egy februári éjen zúg a szél Hold ragyogja be a messzi tájat Vizek reszkető vizein A csillagok is fázós táncot járnak. Futó bárányfelhők alatt, ott A messzeségben – fák között Fehérfalú kistanya, most Holdsugárba öltözött. Semmi mozgás azon kívül Néha akác nyikorog Szalmába ‘bútt’ kutya nézi Álmosan a csillagot. És … Olvass tovább
(Ajánlás: Luca és Jánoska macskáknak) Mindig együtt akartak lenni. Egymást soha el nem hagyni. Együtt aludni, enni, szaladni vagy éppen csak összebújni. Egymást melengetni, egymással szenderegni és soha egy mással nem lenni. Ha egyiknek játszani támadt kedve, a másik soha nem mondja, ejnye. S ha mégis valamelyiknek rossz a kedve, elvárja, hogy a másik értse. … Olvass tovább
Egy kertes családi házban nem csak emberek laknak, hanem ilyen-olyan rendeltetésű állatok is. Tele a kert madarakkal, meg mindenféle rendű-rangú repülő és gyalogjáróval, akik szabadon járnak-kelnek, tetszésük szerint. Ellenük a gazda nem tehet semmit. Ott vannak még a kedvességük, szépségük, netán húsuk okán vett állatok, a hierarchia csúcsán pedig a kiemelkedő pozícióban tetszelgő kutya. Utóbbi … Olvass tovább
FIGYELEM! HORROR TÖRTÉNET! 8. Mikor otthon leszálltak a buszról, Éva nem ment haza, Andrással tartott. A konyhába lépve a fiú anyja sürgette őket. – Gyorsan gyerekek, asztalhoz! Már elmúlt dél. Hármasban megebédeltek, utána András kiment megetetni az állatokat, a két nő rendbe rakta a konyhát. Mikor mindenki végzett a dolgával, a fiatalok megmutatták az asszonynak, … Olvass tovább
Bocsánatot kérek Bocsánatot kérek. Bocsánatot magamtól hogy ne féljek. álmot hogy legyen nappal, hogy éjjel is létezzek tisztább aggyal. Nekem ma alkohol a váram, melletted fekve ez a legocsmányabb vágyam, hogy legyen benne kéj meg vétek, puha ajkaid harapdálva évek miket újra élek. Tépném véresre de nem teszem állat önmagam nem engedem, bántani téged, létezésbe … Olvass tovább
– Jaj! Vigyázzon! Majdnem rám lépett. A férfi zavarodottam megtorpant és körülnézett. Senki sem volt körülötte, se közel, se távol. Megrázta fejét és továbbindult. – Ne siessen annyira! Beszélgessünk egy kicsit! – hallotta ismét a hangot. Most már tényleg zavarba jött. Ki szól hozzá, és honnan? Ismét megrázta fejét, majd határozott léptekkel elindult. – Tényleg … Olvass tovább
Nem látom szépnek E világot nem látom szépnek…. – hiába néz a költő égszínkék szemével! Mert anyám angyalnak szült a világra, éveim belőlem ördögöt csináltak! Mára messze az ártatlan kor szerető kar ritkán karol, jó szülémet, ha ritkán meglátogatom, tudja, már szemeim sem ártatlanok! Mint fekete tőzeg, lassan égek életem fényei lobbanó lápi lidércek, s … Olvass tovább