Irodalmi levél Régen írtam már Neked úgy igazán levelet! Pontosabban úgy érzem, mintha egy örökkévalóság telt volna már el! Erre a levélre már néhány napja készülök. Ma reggel bukkant fel bennem teljességgel a bizonyosság, az el nem nyomható vágy, hogy belefogjak. Sok kis kósza, szép gondolat fogalmazódott meg, s most úgy érzem, nehezen jönnek a … Olvass tovább
Esti kép Bármerre nézek, csodás az esti kép, fényárban, ünnepi díszben úszik a tér. Gondoljunk rájuk: kik magányos lelkek, ölelést, simogatást csak ennyit kérnek. Szemükben bánat, szomorúság látszik, arcukon könnycsepp, kezük reszket, fázik. Fenyőágra csillogó hópihék szállnak, üveggömbön a fény játékává válnak… …csillagfényes éjszaka, mindent betakar, szívekből fájdalmat, bánatot elzavar. Dolgos, fáradt kéz a másikat … Olvass tovább
Karácsonykor a szeretet lángját őrizzük. Száguldó napok közt az ünnepeken meg-megállunk, hogy jobban figyelhessünk egymásra, meghalljuk a másik szavát. December 24-e az év legszebb napja, még akkor is, ha kicsit másképp élik meg a felnőttek és más a gyermekek számára. A készülődés fáradalmai, takarítás, sütés, főzés, az anyagi terhek, a vásárlás a kisgyermekek előtt ismeretlenek. … Olvass tovább
Ha én felhő volnék Ha én felhő volnék. Fenn az égbe járnék! Fenn a csillagok közt. Mindig csak Rád várnék. Elindulnék balra… Meg-megállnék délen. Ott a csillagok közt. Várnálak meg ,Téged! Ha én szellő volnék. Nálad lengedeznék! Friss virág illatát. Mindig hozzád vinném. Csak ott lennék halkan. Szinte észrevétlen…. Szeretném hogy érezd. Ott járok a … Olvass tovább
Készülök az emlékezés… Készülök az emlékezés Nagy messzeségébe, Megpihenni beköltözök Egy virág kelyhébe, Puha szirmon ringatózva Fekszem napsugárban, Hajnalonként tisztálkodom Friss, üde harmatban, Körbevesznek barátaim, Állatok, madarak, Szeretetünk füzérében Azok is maradtak, Örök Tavasz, fiatalság, Ez, amire vágyom, Lehet, hogy ez valóság lesz? Vagy talán, csak álom? Megérzem, ha rám gondoltok, Ünnep lesz az nékem, … Olvass tovább
HIDEG TÉLBEN Hideg télben szeretlek. Hóhullásban ölellek. Jégpáncélból szíveden Virágot bont szerelmem… Budapest Györke Seres Klára
Nem tudom, mi van velem? Nem tudom, mi van velem? Semmihez sincs most kedvem, Úgy érzem, mindenem fáj, Akármi is, csak akadály, Álmosság gyötör, s fejem, Olyan, mint üres verem. Nem köt le most semmi sem, Csak dörzsölöm a kezem, Recseg, ropog a nyakam, Fáj a hátam, a vállam, Idegesít, ami van, De semmi sincs, … Olvass tovább
A TV2-Naplója bemutatta, miként néz ki a forgalom világvárosunkban. A riport arra volt kihegyezve, hogy a csintalan autósok miként sajátítják ki a zebrát akkor, amikor gyalogosok kelhetnének át az utca egyik oldaláról a másikra, a zöld jelzésen. A képeken, a felfestett jelzésen tülekedő autók tucatjai. Köztük bámulatos ügyességgel és bátorsággal szlalomozó gyalogosok. Hopp, egy ugrás … Olvass tovább
Köd Szürkeség borítja be a tájat. Nem látom a fákat! Bezárt világ. Gondolatom sincsen már. Elveszett talán? Nem kár! Kétségek közt tépelődök. Lesz még jövőnk? Gyötrődök! Hajótöröttként hányódom. Segítőkézre vágyom! Fuldoklom! Emelkedj már, sűrű köd! Lelkem ne gyötörd! Könyörgök! Petőháza, 2009-11-17 Kissné Horváth Júlia
Őszinteség Őszinte légy mindig! Lásd be, ha hibáztál! Ha gyenge percedben, Nemcsak jót csináltál. Ne duplázd meg hibád! Fölösleges bármi! Érdemesebb hidd el, Utólag megbánni. A késői bánat, Akkor „ebgondolat”, Hogyha ismétlődik, A gyenge pillanat. Ha, így határoztál, „Vigyázok ezután!” Szívből megbocsátnak, Szeretnek ugyebár. Kövesdi Ferencné
Ajándék Egy apró mosoly, Ha szomorú vagy S a gyertyaláng, Mikor sötét az éj A kedves szó, Ha gondod nagy. Egy erős kéz, ha A szakadék mély. Egy nyugodt perc Ha rohan az idő Bármikor jól jön A segítő szándék Parányi morzsák, Mit nem lát a szem És mégis mennyi Csodás ajándék. Kondra Katalin
Kis gyertya, jól vigyázz! Kis gyertya jól vigyázz, Tartsd vissza a lángod, Ne szökkenj magasra, Mert még megbánhatod. Aki többet akar, Jobb, ha alul marad, Mert a gonosz erő Kaszabolva halad. De, ha fenn az Égen Csillagnak születtél, Üstökösként száguldj, S mint villám, eltűnjél. Farkas Viola
Kis gida /kecske fia / Volt egy édes kis gidám, Kecske ám ő, a zsivány. Ugrált, mint a „ bakkecske”, Cumis üveget „elcsente”! Cumizta az édes tejet, Négy lábával ugrott egyet. Libegett a szakálla, Simogatást nem állta. Mekegett, ha enni kért, A kutyával összefért. Állandóan ficánkolt, Az asztalon is táncolt! Hófehér volt bundája, Öreg kecske … Olvass tovább
Ilyen vagyok… ilyen vagyok,nem tehetek róla… nagyon gyakran felvillan egy kép… Tudom, én is butaságnak tartom, igen sokszor, rád gondolok még. Úgy irigylem, kedves azt a járdát, hova lábad most, jelenleg lép… Úgy irigylem én a kis virágot.. amit szemed, szeretettel néz… Úgy irigylem, az alkony lágy nyugalmát… amely Édes, lelked mélyén él… Úgy irigylem … Olvass tovább
Szilveszteri kilátások A Szilvesztert szinte látom, Összejön néhány barátom, Mulatoznak majd részegen, S nem értik, miért nem teszem. Másra vágyom, mert más vagyok… …Hófödte, alvó házsorok Között megállunk, hull a hó, Távolról halk muzsikaszó, Nevetés hallik, kinn a csend, Szerelem éled odabent. Ajkaink közt a hópihe Tavasz-ízű, a csók heve Megölte őt, mily szép halál… … Olvass tovább
LÁNYKA Egy lányka tóparton mereng. Mesekirályfit keres. Szívére ölelné békaként, Mert hiszi királyfi lesz a tét. A szép lány elunja a tavat. A béka kuruttyol, a királyfi elmarad. Csalfa a mese, hiába leste! A béka addig kuruttyolt, míg leszállt az este… Budapest. Györke Seres Klára
HŰSÉG Kora gyermekkoromtól mindig voltak állataink, így három testvéremmel az állatok iránti szeretetben nőttünk fel. KUTYÁINK mindig voltak, de voltak MALACOK, /akkor még a családi házaknál, városban is lehetett tartani! /két BÁRÁNY/Buci-Berci/, egy KECSKE! Mekegő/, és MAJORSÁG: kakasok, tyúkok /gyöngytyúkok, kopasznyakúak, – qamiktől féltem!/ kendermagosok, kacsák, libák. /Hápiék és Gágiék/, Voltak NYULAINK is. Mi gyerekek … Olvass tovább
Mit tehetnék érted? Keveset alszom, és sokat gondolkodom, Nagy fájdalom gyötör minden pillanaton. Nem a testem szenved, mert azt még kibírom, Lelkem dermeszti jég, rettegő borzalom. Mindig minden aggaszt, őrületbe kerget, Szeretet hiánytól a testem megdermed. Nem árad közöttünk izzító melegség, Nem fénylik szemünkben csillogó reménység. Dermesztő hideget lehel közelséged, Mondja meg valaki, mit tehetnék … Olvass tovább
VÍZIÓ Erre az időpontra azért esett a választás, mert ekkorra sikerült felszámolni Magyarországon a hajléktalanságot. Az a sok művelt, nyugati polgár mégse lássa Bélát, amint a dolgát végzi a Nyugati-téren. A nagydolgát. A mozgólépcsőn feljutva, az idegen megcsodálhatja a kétszáz méteres csodát, a Laokon csoport legújabb tagját, hatos jelzéssel az elején. Ez már több tucat … Olvass tovább
Elveszett gondolat Mi történt velem? Nem találom sehol a helyem, valami tán elveszett? Üresség fejemben, akár egy fénytelen veremben. Hova lettem? Kiürült agyam, úgy érzem, valahol otthagytam önmagam. Felvillan bennem, mely vidéken maradhatott el, valaha volt énem. A Bakony lábánál, alábukó nap, káprázata láttán, magányos fenyő alján. A csodás tájon, hol súlyos koloncom lerakom, amikor … Olvass tovább