1950 A telihold sárga fénye világítja meg az uhu bagoly pamacs fülét, aki kiült az öregház kéményének szélére s onnét felügyeli a ház előtti rétet. Az amerikai diófa égbe nyúló lombozata időnként megmozdul, hol jobbra, hol balra, és a régi időkről mesél. Nem kérdezi senki, de mindig eszébe jut valami és ő kérdés nélkül is … Olvass tovább
Türelem Beleült a székébe minden este, Miután kinyitotta a kupolát, És türelemmel vegyes vággyal leste Vajh’ megpillantja-e újra csillagát? Nem érdekelte a kegyetlen hideg, Távcsövét a tágas égre szegezte, Míg nincs eredmény a sok tudós rideg; Így ő csupán az igazát kereste. Átszámolt oly sok nappalt és éjszakát, Szinte étlen-szomjan zuhant az ágyba, Mire megkapta … Olvass tovább
A pénz vagy a tojás ablakkal keretezem a tájat, a szemközti gesztenyéket, összebújnak előlem, inkább más nihilleket lessek, mint az őszi agónia vagy a hibernáló vegetálás vakolat emlékű téglaflekkek vonnak patyomkindíszletet, szagtalanító frontvonalat, szegénységünk elé, idegen szemünk elé, tömjénnel hol itt a köd, itt az alkony az ázott, a jéghideg szagú, mint nyirok között a … Olvass tovább
Nem kell, hogy Nem kell, hogy keltsél, nem kell, hogy féltsél, ebben a versben nem kell minden szót megértsél, pedig néked írom, csak tenéked, csak teérted, mert te érted! Olvassad a soraimat, sorok közt a sorsaimat, nem kell, hogy engemet szeressél, betűk között megkeressél, nem kell már, hogy megtaláljál, életemért kiabáljál! Néked írok, és te … Olvass tovább
A legyecske (gyermekvers) Nagymama a hintaszékben szundikál Öcsi meg a bölcsőjében sírdogál Édesanya a konyhából beszalad Öcsinek egy nagy üvegből tejet ad Én csak ülök a sarokban csendesen A kutya sem törődik már velem Apa horkol, a heverőn elterül S közben egy légy a fejére rácsücsül Izzadt cseppek gyöngyöznek a homlokán Az én legyem meg … Olvass tovább
Egyedül Egyedül érkeztél, Örömmel és kínnal születtél Az élet fut, majd hervadásba hull Nincs menekvés előle, bárhová bújsz Akkor már nincs érzés Ott már nincs fájdalom Nincs fény, nincs nap Ott örök sötétség van De félned mégsem kell a szeretet fáklyáját őrizted, viszed, számodra ez az égi fény Örök álmod így lesz szép Így neved … Olvass tovább
Vásárolni mentem! Elmentem az erdei boltba Útközben megcsípett egy bolha Ráléptem egy gilisztára, kinek Nyitva maradt mindkét szája A mackó kért egy kiló lépes mézet A kutya kért egy velős csontot Én meg mivel macska vagyok Kértem két fél grill csirkecombot, De utánam jött mókus bácsi Aki makkot akart vásárolni Mondta neki az eladó: – … Olvass tovább
…avagy pár indok, miért olvas a tévénézés helyet: -) (Reklám) Január. György és Györgyi – férj és feleség. Nyugdíjasok. Nincsenek gyerekeik. Szegények. (Nem újdonság.) Unatkoznak. Öreg napjaikra akarnak egy tévét. Olvasni nem tudnak. Legalább lássanak. Magyarul? Mi történik a világban? Mennyi a dollár árfolyama? Pedig hiábavaló, mert nincs dollárjuk. De még nyerhetnek a lottón. Szelvény … Olvass tovább
REKLÁM RÍMEK (konkurencia) Unottan legyint a lantos Tinódi: -Pfuj, ez a Beatles, milyen régimódi. (tízórai) Falusi inasára parancsol Caesar: -Siess, a Mökdonáldsz minnyá’ bézár! (kíséret) L’oréal termék a rúzs a szádon? -kérdezte nőjétől Rózsa Sándor. (kísérlet) Visszatért a végtelen űrből Gagarin: -elmondta, Fantának érik a mandarin! (kóstoló) Panaszkodik a vámpír Dracula: -nem is vér ez, … Olvass tovább
Amikor megláttam, már egészen biztos voltam abban, hogy az enyém lesz. A kirakatban kínálta magát. Mélybarna, faragott, valami kifürkészhetetlen régi stílusban készült. Az ingája, trombitaréz-sárga méltósággal dőlt jobbra, balra, egyszerűen megigézett a szépsége. Hatalmas volt, és nehéz. Egyedül kellett, hogy cipeljem a buszon, hiszen nem lenne meglepetés, ha a férjem megtudná idő előtt. Már elképzeltem … Olvass tovább
Álom, álom, édes álom! Álom szárnyán messze szálltam, Virágzó réteket láttam. Nyílott a sok margaréta, Pipacs és a pipitér, Kedves álom, sokat ér! Tarka lepkék szálldogáltak, Csapongtak s virágra szálltak., Kis gyerekek bujócskáztak, Jött az eső, s bőrig áztak, Villámlott, zengett az Ég.. Kedves álom… jobb, ha mész! Az a kislány, aki ázott, én voltam, … Olvass tovább
Az új teremtés Hószínű fohász a temető, Az út széle vörös hervadás. Arany csillagvirágok a szavak, Melyek a sötét éjben világítanak, A betűk apró kis szirmok, s a Nap Hatására ernyőt bocsátanak A földre, sziromlevelekből. Nem messze innen datolyafák Sütkéreznek, gyümölcsük áldott Gyermeksereg, kiket megaszal Az őszi szél, s minden olyan Csöndes. Köd takarja el … Olvass tovább
Sült krumpli illatú volt régen ruhám, mikor sokáig ott üldögéltem…. És mintás volt a plafon meg a fal is, más- más színű. Alulról néztem a lábakat, amik elsorakoztak a ház előtt magukkal vitték a szuterén álmú reggelt, delet és délutánt. Lábujjhegyen állva belátszott az egész utca, apró ablaknyi története…. Meleg masina vascsövéről lekoptak mára a … Olvass tovább
Eddig… Elgondolom magam egy viharos szélnek, aztán kerekes kútnak, moha ízű víznek, eltűnve földek között. Esőverte poros úton csendszagún üldögélve, kilométer kőnek támaszkodva, akáctüskére akadva. Eddig jöttem: reggelig. Nincs tovább belőlem, talán még egy szálka, sokáig ujjban lakó túlismerő, áthatoló. Elkerített , bőr alá költözött hiányzó darabja síró fának. Nincs tovább belőlem eddig jöttem… Házadig. … Olvass tovább
HAPCI Támad a nátha A tél nagy átka Jobb Afrikába Egy szál gatyába Cseppem bevettem Fújom kegyetlen Ágyam vetetlen Fekszem leverten Ettől paráztam Szökik a lázam Remeg csont-vázam Hideg a házam Semmit nem ettem Azt is kitettem Ritkul úgy sejtem Vér és agysejtem Élősdi vírus Fránya bacilus Vajon publikus A lázas stílus? Kocsis Antal
Евгений Винокуров Глаза Взрыв. И наземь. Навзничь. Руки врозь. И Он привстал на колено, губы грызя. И размазал по лицу не слёзы, А вытекшие глаза. Стало страшно. Согнувшийся вполовину, Я его взвалил на бок. Я его, выпачканного в глине, До деревни едва доволок. Он в санбате кричал сестричке: — Больно! Хватит бинты крутить!.. — Я … Olvass tovább
Virágszirmos útjaim Az októberi őszi köd ölelésében, véget értek virágszirmos útjaim. Foltos lett az erdő gúnyája, de nincs miért szégyenkeznie, hiszen jól áll neki. Sárga, rozsdabarna, vörös színek széthintve réteken és dombokon, egymás hátán átszaladó hegyeken. Az esti pihenőre térő nap fénye, még bíztatólag símogatja a bársonyos kakukkszegfűt és jó szomszédját, a harangvirágot. Amíg gyönyörködöm … Olvass tovább
Csak menni Sötét csendes az éj mi utamon elkísér. Tavasz illatot hord a szél, pedig a tavasz oly messze még. Lassan ballagok nincs cél, mindegy a hajnal hol ér. Fejemben kavarog ezer gondolat, kérdések tömege mi fojtogat Nincs válasz, nem is keresem, e rejtvényt az idő oldja meg nekem. Nincs bennem harag, nem érzek bánatot. … Olvass tovább
AZ ÉV MINDEN NAPJA LEGYEN KARÁCSONY A szeretet ünnepén minden-minden csupa fény. Nagyra nyisd ki szívedet, Szórjad szeretetedet! Tárd ki nagyra karodat, mert nem tudni mit hoz a holnap. Ne legyen ellenséged az, ki nem hoz lelkedbe vigaszt. Szeresd azt is ki nem szeret előbb-utóbb Ő is nevet., mindazon mit elkövetett. A rosszat váltsa föl … Olvass tovább