Barátom Te vagy az, Barátom? Bocsásd meg a Kérdést, Sötét van, nem látom. Arcod homály fedi, Ki most ágyamhoz Ülsz. Apró sóhaj tör fel. Élve látsz, Tán ennek örülsz. Sok év telt el Cimbora, S az élet elsodort Kit ide, kit oda. Beteg lettem látod, Fel sem kelhetek. S ha kérdeznél csak Suttogva, Lágyan felelhetek. … Olvass tovább
Szeretnék örökre Szeretnék örökre mai, Fiatal szívekben élni, Hogy ne kövessétek el Mindazt a végtelen Sok hibát, amit már Egy idő után nem Lehet kibírni… Mert én mindent Elkövettem, hogy Öregségem fiatalon Megalázzam, – és Már futva menekülnék, Hogy a vissza sorsomat Soha többé ne lássam! Éljetek Ti a mostani Én – eszemmel, hogy Öregségetek … Olvass tovább
Csak egy marék hamu Van hogy az embert elhagyja a józan ész , s nem látja hogy az élet fekete, vagy fehér. Színeket lát szivárvány hidat, tarka rétet min a boldogság átszalad. Nem tűnik fel, hogy mit lát csak illúzió látni akarja, hinni, mert a szívnek jó. Úgy jár-kel álmai között mint szabadon szálló madár, … Olvass tovább
Ha énnekem… Ha énnekem szárnyam lenne, Magasságba repítene, Mint a villám, távolodnék, Minden földit ide hagynék, Vinne szárnyam egyre feljebb, Csak e helytől minél messzebb, Új Tavaszban megújulnék, Égi réten virágoznék, Körbe vennének állatok, Akik szívbéli barátok, Önfeledten szerethetnénk, Békességben ott lehetnénk, Testem visszahúz a Földre, Itt marad még egy időre, De ha lejár, szabadságom … Olvass tovább
JÁTSZIK VELEM Játszik velem a Nap felbukkan, eltűnik felhők alatt Rám ragyogtatja mosolyát Majd felhőkbe rejti sugarát. Örülök neked napsugár! Csillogó fényed szívemre száll Maradj sokáig még velem Tedd szebbé, jobbá életem! Budapest, 2011. március 28. Györke Seres Klára
ANYÁK NAPJA (1) Anyák napja ANYA nélkül? Bennem már a vér is meghűl. Május első vasárnapja? „A Fekete Anyák Napja”. E napon lett rosszul Édesanya. Öt nap múlva gyermekeit árván hagyta. Gyűlölöm az Anyák napját azóta! (mert) Isten Édesanyámra ezt rótta. Lehet , hogy erre nincs nekem tisztem. De e napon elveszett minden hitem. Mivel … Olvass tovább
„Tavaszváró” 2. /haikuk/ Vasút és házak között ó, som aranya nyílik tavasz van Leánykökörcsin te tavaszi gyönyörűm jaj, megöregedtem Botos Ferenc
Anna Ahmatova: Рыбак Руки голы выше локтя, А глаза синей, чем лед. Едкий, душный запах дегтя, Как загар, тебе идет. И всегда, всегда распахнут Ворот куртки голубой, И рыбачки только ахнут, Закрасневшись пред тобой. Даже девочка, что ходит В город продавать камсу, Как потерянная бродит Вечерами на мысу. Щеки бедны, руки слабы, Истомленный взор глубок, … Olvass tovább
Dinka vég Itt lakom már ritka rég, Azóta egy birka bég! Ha folytatja cirka még Öt percig, egy inka cég Kőlabdájával szügyön rúgom!!! http://fradyendre.blogspot.com/2011/03/dinka-veg.html Szepessy Gábor (Frady Endre)
Alaptalan Tetőre épít házat a nyomor, Elvakul a pilla egyetlen rés Láttán, mely a szemközti Falba fúródott, s erős vár A bátorság, eltömítve A rést, mely a fény fehér Hálójával szakítja ki Az eddigi életérzést, Döngeti közben szememet Az álom, lehajtják fejüket A képek, melyek rendezetlen Módon villannak fel a holtak Közül, hókehelybe töltöm Bánatomat, … Olvass tovább
Leácska járni kezd /1 / Leácskával csoda esett, menet közben hasra esett. Rövid pillanatra, legörbült a szája, Aztán jót nevetett a csuda se bánja. Felküzdötte magát az állók sorába, S újra neki vágott, vitte a kis lába. Meglódult a drágám, túl sebesre váltott, A nagy boldogságtól szinte nem is látott. Irány a rádió, majd a … Olvass tovább
Szevasz, tavasz Tornyosuló felhők az égbe sietnek, hol hínáros hálót világra kivetnek, és szürke mosollyal csak rajtam nevetnek. Rám vetül a napfény, melege átölel, arcomhoz hajolva, ajka olyan közel, virágzó napjaim csak veled töltöm el. Virágraj ébredez, bibéje oly ravasz aranyló porába, elbújnék, mint kamasz harsányan kiáltok: Itt vagy! Szevasz, tavasz! 2011-03-24 Ligeti Éva
Másnap reggel kipihenten ébredt, még az óracsörgés előtt. Nyugodt mozdulattal lenyomta a gombját, hogy ne kezdje el őrült táncát a tányérban. Nézte néhány másodpercig a fáradt mutatók vánszorgását és hosszú évek után először, boldognak érezte magát. Eszébe jutott az előző napja, a meglepő találkozása kis barátjával. Ledobta magáról a takarót és egy határozott mozdulattal felkelt … Olvass tovább
Víz-szintesből függő-leges Pilátus kezet mos a kéz nem jelent meg Poncius mit mond kocka a csúcsán a-ki-jelentő az felkiáltó kereszt-rejtvény feladó-vevény égbe kiáltó visszhang szó-szóló kövezettek ez az igazi bűn beesett szavaz(z)atok áldoz(z)atok harangok szikla hant (2009.) Székács László
ÁRVA LETTEM A fájdalom sok, elviselhetetlen. Az élet hozzánk már nagyon kegyetlen. Edződünk mint kovács keze alatt a vas. A fájdalomtól csöndben légy, és hallgass! Fáj! – mert elveszítettem Jó Apám. Fáj! – mert elköltözött Apához Anyám. Fáj! – mert egy év alatt árva lettem. Ki segít ezután élni életem? Nincs akinek panaszkodjak. Nincs akinek … Olvass tovább
Új hajnal Mikor megnyílt az ég s feléd intett, Mikor szíved a Földével eggyé lett, Elhitted végre hogy valami más jön, Őrült, remélt, várt, vad reményözön. Eddig ború volt, s olykor álnok vihar, Háborgott az Ég, eső s ködfátyol takart, Néha nem is láttad magad előtt az utat, A nyomot sem mit lábad a sárban … Olvass tovább
Lélekút Sorstalanul bolyongtam csak egyre Csonkig égett gyertyák sora közt, Testem, lelkem úgy vágyott a fényre, Mint balsorostól sújtott üldözött. A változás szele jött, és féltem, El ne fújja az apró lángot. Óvón kerítettem köré kezem, De hiába, szélvihar tépázott. Magamba fogadtam hát így a fényt, Sorsommá tettem mindörökre, Nem veszítem el szem elől a … Olvass tovább
Szevasz tavasz Tavasz rügyfakadás Madarak éneklik A kikelet dalát A természet csodás Ki az, aki árt Háború, gyilkolás Emberi világ Szevasz tavasz Kis ravasz Hol jártál ily soká Vártalak Lassan jössz, késel Korán mégy el. Nekem ez olyan Szomorú világ. 2011.01.24. Kzella
Késői vallomás Eljöttem hozzád, mert látni akartalak Egy csillag kísérte végig az utamat Eljöttem hozzád, mert még tartoztam vele Búcsú nélkül szálltál szótlan a mennyekbe Kerestelek sokszor, vágyódtam utánad Éreztem tudnod kell, mennyire kívánlak Tudnod kell, hogy már csak temiattad élek Nélküled semmit sem ér már ez az élet De mikor megtudtam azt, hogy hova … Olvass tovább
FEKETE PÉTER Lehűlt az idő, itt a tél, Fekete Péter útra kél. A város felett kéményerdő, Fekete Péter kéményseprő. Tiszta fekete ruhába Indul a kemény munkába. Ha bekormozza nem feltűnő, Korom és ruhája egy színű. Lesz elég dolga tavaszig. Hideg van amig havazik. Vállán drótkorong s létrája, Ez a kéményseprő szerszáma. Minden ember megismeri. Az … Olvass tovább