Kacagó idő
KACAGÓ IDŐ Óvodás koromban, szüleim mesélték, Iskolába vágytam; Nyolcadikos lettem, szomszédok beszélték: Eddig jól csináltam… Aztán gimnázium, egyetem jött sorban, Nem is egy, de kettő, Az évek repültek hihetetlen gyorsan, Az ember meg – felnő. Család, gyerek, gondok nem hagytak lazsálni, Mókuskerék pörög, Volt, hogy messze kellett a munkába járni, A vonat meg döcög. Így … Olvass tovább