Köszönet. Így Új év elején szokás visszatekinteni az elmúlt évre és összegezni az eltelt 365 nap eseményeit. Ezt most én is megteszem, megköszönve minden szerzőnek, olvasónak, szerkesztőnek, nyomdánknak, lektorunknak, támogatóinknak, hogy magazinunk ismét ismertebb lett. Nélkületek ez nem valósulhatott volna meg. Köszönöm, hogy 2011-ben velünk voltatok, figyelemmel kísértétek magazinunk életét, megosztottátok olvasóinkkal írásaitokat, gondolataitokat. Várunk … Olvass tovább
BÚCSÚZIK AZ ÓESZTENDŐ Holnap egy új évre nyílik a szemed, kívánok mindig pézzel telt zsebet. Ne legyen soha szűkös az esztendő, roskadjon asztal, s legyen tele bendő Anyagi javainkon túl kívánok szellemi tőkéből kifogyhatatlan zsákot poharainkban csillogjon az ó-bor olvasson bennünket kortárs és utókor. Szerelem tüze égjen örökké bennetek könnytől sose égjen kéklő szemetek. Barátod … Olvass tovább
Út a haldoklóhoz. Zarándoklat az élet talán utolsó pillanatainak tiszteletére. Egy rokon, fekszik egy korházi ágyban, két éves küzdelme lassan morfium tengerbe fullad, szerettei figyelik minden pillanatban, testvérei köré gyűlnek a messzeségből és átsegítik a nehéz pillanaton. A halál lehelete párásítja ennek a hónapnak nappali ablakában a hőszigeteltnek tűnő üveget. Az élők értetlen nézik a … Olvass tovább
Az aranyhal A sarokban a lámpa alatt Aranyló fényben aranyhalak. Úszkálnak a csillogó vízben. Itt ők a gyerekszoba dísze. Évinek akad sok barátja. Párnak van cicája, kutyája. Évi a halakat szereti. Ha csak teheti, nézegeti. Szülei ha néha bejönnek, Ők is szívesen elidőznek. Állnak az akvárium előtt, És lassúbbnak érzik az időt. Évi most is … Olvass tovább
Pontok között mint foggyökér vés az agyamban, állkapcsom üt, … egy, egy, egy, … számol nap fogyatkozást, vagy végtelenített pillanatokat, csak suttogom, fáj, … és fáj elszakadt, a hol volt, hol nem volt, kéz a kézből zuhant, … át, át, át, … várom a feltámadást néha keresem az időbe tévedt merengő pillantásod reflexét, friss szál … Olvass tovább
Szeretnék Fák köré csavarom halk sóhajtásom, fellegeknek adom égkék tekintetem. Cserépben kuporgó virágnak szánom összes édes-fájó kicsorduló könnyem. A nap tekintetét még mindig állom, lelkemet selyembársonyban kényeztetem mert hinni akarom a megváltásom s elűzni valamennyi olcsó tévhitem. Szóra szánok szikrázó tekintetet, lélegzetre boldogító szívdobbanást, sóhajtásra földre omló szeretet, s nyomán szemekből elillanó gyanakvást. Életet, életben … Olvass tovább
Nekem gyermekkoromban sokáig nem volt karácsonyfám. Így hát jól emlékszem az első karácsonyfámra. Talán hat éves lehettem. Valahogyan megéreztem az izgalmat, ami a karácsonyi előkészületeket övezte. Sokat meséltek a szüleim angyalokról, meg a Jézuskáról, aki karácsonyfát szokott hozni a gyerekeknek, s olyankor cinkosan összemosolyogtak. Azt akkor még nem vettem észre, csak jóval később idéztem fel … Olvass tovább
Téli áhítat Merre a szem ellát, hófehér télbe ájult világ! A messzi távol ártatlan, néma tisztaság, ide varázsolt Tündérország! A szánfogat előállt, anyám meleg takaróba bugyolált, apám fürgén felpattant a bakra, indult a ló, siklott a szánkó, a csillogó csodát falta ájultan szemem, suhant a szán velem, át egy életen! Minden hófehér, csillog és ragyog … Olvass tovább
Lehajtott fejjel… Lehajtott fejjel baktatok, út pora lepi be lábam, maradni tovább nem tudok, terád már oly sokat vártam. Büszkeség, gőgség, fájdalom, megéri a sok szenvedést? Gyűlik a por a lábamon, hogy bírod vajh az ébredést? …Ölellek, s ölelsz, nem kell szó, érezted, eljövök majd érted, épp indultál nyílt az ajtó, s jöttem be rajta … Olvass tovább
Karácsonyi fények Az est telítődve meleg szeretettel, csordultig a szívünk, éltető reménnyel. Lelkünkben meggyúlnak a ragyogó fények, szemeink tükrében, apró mécsek égnek. Megfürdik egy angyal fenyő illatában, Istentől jött áldás, s béke van a házban Maradna, de sajnos indulni kell lassan, mosolygó kisdedre, csókot lehel halkan. S amikor a reggel teavizet forral, ébreszti a gazdát, … Olvass tovább
Vidám gyerekzsivaj töltötte be a városszéli kiserdőt. Szívesen jártak ide, hiszen benn a városban a parkok korántsem olyan izgalmasak, mint ez a kis dimbes-dombos erdőcske. Hétvégi kiruccanó helynek is jó volt. Lehetett fára mászni, a tisztáson szalonnát sütni, a bokrok tövében kényelmesen elnyújtózni, és élvezni az isteni napsütést. A gyerekek nem állták meg, hogy iskolából … Olvass tovább
Fényerdő Hűs csendbe lábad a fényerdő, Honnan kivágtak egy fát, Felállítva a nappaliba, ám A fényruhát le nem lehetett Szedni róla. Hullott a kristályos Hó, beletévedve a világ Peremére, hol a karácsony Egyetlen vigasza a fenyőfa volt. Ablaküvegen hagyott jelet A gyermek tenyérnyoma, s A fenyőből áradó fény, mint Legyező hirdetett egy mély Világot, mi … Olvass tovább
HAZUGSÁG AZ ÉLET… Hazugság az élet minden pillanata. Egy elkorhadt földi lét sivataga. Születésünktől a halál órájáig, A gonosz minket kárhozatra csábít. Hazugság az élet minden pillanata, Ha világra jő egy ártatlan baba. Nem mondjuk meg néki hová is érkezett, E földi lét velejétől mérgezett. Hazugság az élet minden pillanata, Ármány és csalás az élőknek … Olvass tovább
Elmarad a tél? Milyen tél ez , Télapó? Nem is esett még a hó! Elfeledted mi a dolgod? Az orrodat így fönnhordod? A gyermekek öröme, a hóesés..tudod-e? Pirul arcuk..boldogok, Hiányzik ez, jól tudod. Január van ugye már? Téltemető kukucskál. Eltemetünk, elmehetsz, Jövőre majd eljöhetsz. Várunk téged, megbocsátunk, Örülünk, ha újra látunk. Jó barátunk vagy nekünk, … Olvass tovább
Karácsonyi boldog percek Hegycsúcsokon, tengereken, Férfi száguld szél-sebesen, Szeretet-tűz hajtja, viszi, Gyermekeit, míg megleli. E Karácsony szentségében, Részesül, Úr Kegyelmében, Először, e bús életben, Találkozás reményében. Négyen vannak elszakítva, Apjuktól elhurcoltatva, Fogva tartja rosszindulat, Hol csak a gyűlölet arat. Mennyi öntörvény, akarat, Téves eszmével tiportat, Mennyi búbánat, kesergés, Pokolban nincs, könnyebbülés! Föld felett száll paripája, … Olvass tovább
Búcsú Mindent, amit kaptam, visszaadom. Mindent, amit adtam, nálad hagyom. Nem kell már tőled többé semmi sem, Nem akarok lenni már senki sem. Minden érzés megfojt és eléget Minden emlék egyre űz és kerget Nem látod: kihűlt, megfagyott szívem, Nem látod: összetört halott lelkem. Holnap reggelre már messze járok, Várnak rám új és újabb világok, … Olvass tovább
Aprószentek A sötét égen fennen, Ezer apró csillag ragyog, Kihunyt lelkek ezek, Máglyára szórt magyarok. Korán elvesztek, Gyermekszívük meghasadt, Meg nem születtek, Földi fényük kihamvadt. Bűntelen vértanúk, Könnyük néma sikoltás. Éltük kiontva ártatlanul, Büntetlen vérontás. Dörzsölik tenyerük, Elégedett Heródesek, Jól terem kenyerük, A gyilkolásban lelkesek. Jöjj álomangyal, Vidd hírül az anyáknak: Feltámad még a magyar, … Olvass tovább
KARÁCSONYI FÉNYEK Gyújtsunk gyertyát a szívekbe! Jézusunkat engedjük be! Most kopogtat, nem halljátok? A sötétben, a hidegben ne hagyjátok! Hol Jézusunk megjelenik, ott fényesség kerekedik. Tiszta lelkű emberek, szívből szeressetek! Ne csak karácsony ünnepén hidd azt, hogy kell a fény. Minden napnak reggelén, minden napnak éjjelén, legyen szívedben ott a karácsonyi fény! Nagy Rozália 2011. … Olvass tovább
Háztetőkön Háztetőkön kipi-kopp, kopogtat a zápor, az égboltot elfedi roppant szürke fátyol. Bár könnyezik a határ, de a szívem lángol, rám kacsint a boldogság, s örömteli mámor. Felhőpárnák bársonya, csak színházi páholy, mögöttük virul a Nap, ki örökké táncol. Élhetünk e világban, földön, égen, bárhol, a mennyország bennünk van, ismerjük fel mától… Brátán Erzsébet
Karácsonyi fények Karácsonyi fények úsznak az utcán emberek szívében melegség bujkál mézeskalács illat csapja meg orrom karácsonyfa felől kis csengő kolompol. Apró fenyőfámon fényes üveggömbben csillan meg csillaga híres Betlehemnek… harangok zúgnak távoli templomban csillagszóró szórja csillámait sorban. Eljött már az éjfél, csendes lett a világ jászolban fekszik ő, a megváltó király angyalok kórusa dicsőíti … Olvass tovább