Hónap: 2011 december

Szereplők: JACK, újságíró PETER, főszerkesztő. Helyszín: A Futurisztikus Hírmondó nevű napilap szerkesztősége. Az újságról annyit kell tudni, hogy profilja nem a tényszerű hírközlés, hanem a hírgyártás. Pontosabban az elkövetkező évek történéseinek kiötlése, természetesen az újság hűséges olvasóinak szájíze szerint tálalva. Nem mondható sem bulvárjellegűnek, sem tudományos- fantasztikusnak, sőt még csak újság formátumúnak sem, küllemében leginkább … Olvass tovább

Délután volt már, de a hőség még mindig ott fintorgott körülötte. Vad vágtával indult a megroggyant lépcsőkön a part felé. Ahogy közeledett, a ritka korhadt fa fogazat homokos ösvénnyé váltott, ami meglehetősen kellemes érzést nyújtott a puha talpacskáknak. Minden lépés más volt. Az első csiklandós, a másik perzselt, majd szúrt, karcolt, simogatott. A sokadik után … Olvass tovább

A csillagok fénye általában kellemes emlékeket ébreszt fel. Szép szerelmek, boldog pillanatok jutnak eszünkbe. Ha azonban ezek a fények a könnyekben tükröződnek… Közel negyven éve történt. Egy májusi este, úgy kilenc-tíz között. Nálatok voltam /másod-unokatestvérek voltunk?… jól tudom?… hmm… sose voltam tisztában az ilyen titulusokkal…/. Ültünk kinn az udvaron, Te egy padon én a favágó … Olvass tovább

Józsi derűs napra ébredt. Nagyot nyújtózott, majd cigarettájáért nyúlt. Két szál zörgött a dobozban. Morogva felült. Kivette az egyiket, rágyújtott. Lábaival papucsáért nyúlt, majd felkelt. A konyha felől jó erős kávé illat kúszott felé. Mikor belépett, az anyja kiöntött egy adagot egy csészébe, s az asztalra tette. Csak a szemével intett fiának, hogy igya meg. … Olvass tovább

Mindenféle van a levélszekrényemben, de a többség reklámcédula vagy hirdetési újság. Többnyire kidobásra kerül, kivéve, ha olyan csinos, mint az a kuponfüzet, amit legutóbb kaptam. Le is ültem tanulmányozni. Kedvenc üzletközpontom értesített arról, hogy a legtöbb üzletük, két napig, húsz százalék engedményt ad a teljes árukészletére. Egy pillanatig elméláztam rajta, hogy vajh miért? Mindjárt ezután, … Olvass tovább

Halló, halló, ez itt a huszonegyedik század! Tessék figyelni, aki egy kissé most lemaradt, annak most dióhéjban elmondanám, mi is történt mostanában. Figyelem! Ott hátul is az ezerkilencszáztízes évek is figyeljenek. Nekik rettenetesen sok újdonságot tudok mondani. Kezdjük máris a TV-vel! Khm… Elnézést, szóval egy olyan kis ládával, vagy dobozzal, ami képeket képes mozgásba hozni. … Olvass tovább

Nem is olyan rég, egy csodálatos téli napon, amikor sűrű, fehér hó hullott a földre, hópehelyben kapaszkodva leszállt az égből egy kicsi angyal. Nagyon elcsodálkozott, mikor földet ért, mert nem akart ő jönni, csak valahogy lepottyant szegény. Az egész úgy kezdődött, hogy a mennyei angyalok nagytakarításba kezdtek a kis Jézus születésnapja előtt. Elővették a nagy … Olvass tovább

Ahogy végignézek a gyerekhadon, bizony meg kell állapítanom, hogy egyre nagyobbak, a lakás meg egyre kisebb. Még tavaly is pont mikuláskor, hogy bújt hozzám Peti, a kettes. Most meg csak, mint az orkán, be az ajtón, át az előszobán, a konyhába. – Pusz-pusz mama, mi a kaja? – dobta oda nekem a köszönést. – Petikém, … Olvass tovább

Az 1980-as években a Forint nem hullámzott úgy mint a mai években. Keveset kerestek az emberek, de sokat kaptak érte. Így élt a Szegedi család is. Miklós géplakatos volt egy Kísérleti Gazdaságnál, Melinda azon évben kezdett dolgozni egy kicsi kenyérboltban. Miklós 28. évét taposta, mikor már ugyanúgy megitta azt az alkoholmennyiséget, mintha már egy öreg, … Olvass tovább

Beköszöntött a tél. Hideg szél fújt, a táj fehér ruhába öltözött. Lassan lépkedtem, ropogott a fagyos levél a lábam alatt. A patak parton, bokrok, örökzöldek. A vastag dér, csillámport festett a tűlevelekre. Feketerigók fáztak, menedéket kerestek a sűrűre nőtt ágak alatt. A fák koronája olyan, mint egy hatalmas fehér csipketerítő. Varázslatos látványt nyújtott. Hajléktalan szálló … Olvass tovább

/Szívügyek/ Megszólalt a csengő. Persze nem hallotta meg. De hogy is hallhatta volna, amikor a ház végében gereblyézett. A fáról hulló falevelek egész héten munkát adtak neki. Ő meg gereblyézett. Kitartóan. Mindennap. A zsákokat a város biztosította, amiben a leveleket felszedte. Elég hamar rájött, hogy hogyan is lehet eredményesebben pakolni a zsákot, mert a száraz … Olvass tovább

Ismerték egymást gyerekkoruk óta. Egy Dráva melletti kis faluban nőttek föl, együtt járták az erdőt-mezőt, másztak fára, öntöttek ürgét, s lopták ki a tojásokat a fészkekből. Együtt csentek a szomszéd pincéjéből pálinkát, és tapasztalták meg a részegséget, a hozzátartozó imbolygással, hányással és a másnapi fejfájással együtt. Együtt csintalankodtak, szinte össze voltak nőve, néha ugyan össze … Olvass tovább