Valóság

Valóság eszeveszett esztelen veszekszem veled kedvesen mikor rám nézel nehéz fáradt szemeiddel és hiánytalan-hiányod háborgat mert nélkülöznöm kell ölelő karodat csendben csücsülünk kettecskén hallgatom halk szuszogását a szerelmes léleknek veled élek és nélkül már nem létezhetek történjen bármi és jöjjön akármi érezni vágyom minden porcikád éjjel téged ölelni át mikor fáradtan bújsz mellém nem szólsz … Olvass tovább

Jóvoltál@figyellek.com

Jóvoltál@figyellek.com Péter reggel korán beért a munkahelyére, még egyedül volt az irodában. Első dolga volt bekapcsolni a számítógépét, és megnézni a levelező programban a leveleit. Tegnap este óta öt email-ja érkezett. Egy munkával kapcsolatos a főnökétől, egy kis vicces levél – ami körbe jár az Interneten – egy régi kollegájától, egy másik reklám volt, a … Olvass tovább

Nincsenek már rétek…

Nincsenek már rétek… Nincsenek már rétek, nincsenek virágok, lelkem húrjairól eltűntek a hangok. Elfeketült egem nem terem csillagot… Vigyázz rám kedvesem, hozzál új holnapot! Tavasz lágy hulláma nem bizsergi lelkem, nem szórja fényeit, nem vigasztal engem. Kinyitnám, ha tudnám elvakult szememet… Vigyázz rám kedvesem, gyógyítsd a lelkemet! Fut a szél, kegyetlen, hajamba belekap, mielőtt elnyargal, … Olvass tovább

KÖNYVBEMUTATÓ: Jártó Róza: Love Net

Megjelent Jártó Róza: Love Net – Az internetes ismerkedés c. kötete. Könyvbemutató időpontja: 2013. június 07-én 17 óra: Helyszíne: Orosháza, Könyvtár A LoveNet Az internetes ismerkedés világa című könyv különleges. Egyrészt azért, mert éltes kora ellenére egy kezdő író regénye. Másrészt azért, mert a témaválasztás nagyon aktuális. Harmadrészt, mer ez a téma, mármint a társtalanságból … Olvass tovább

Álmodó

Álmodó A város labirintusában bolyongva lerogyva göcsörtös fák tövénél kimerülten várom az álom griffmadarát könnyű szárnysuhogását nyugodt lélegzetem S álmodom más életek hömpölygő valóságát erőteljes árapályát szemem s nevem alatt Harangláb, 2005. április

Fura az idei Tavasz

Fura az idei Tavasz Kedves Tavasz te ravasz már megint faggyal riogatsz Nem süt a Nap fázik a táj az ember tépi a szél a faleveleket rendre. Kihalt a a város a lég is hull az eső minden sáros gondolkodnak a madarak Tavasz helyett Ősz van sajnos. A Nap könnye hull a fellegekre sütne Ő … Olvass tovább

A tavasz

A tavasz Drága tavasz gyöngyvirágos illat, Ellopták már vagy csak tova illant. Turistaként két hétre bevillansz, Majd nyomtalanul, lopva elillansz. Hová sietsz ó nyájas szép tavasz? Emberi bűn… mert hiszi , hogy ravasz. Alig hagy élned, megmérgez téged, Feledteti múltad és emléked. Orgona?..több hétig nyiladozott, Gyönyörű virága illatozott. Árasztott felénk ő csodálatot, Mára már egy … Olvass tovább

Egy régi dal

Egy régi dal A léted ritmus az élet út ha szép a dal szép az út. Hit nélkül üresen kong a lét hittel bong a mindenség. Kétszer ugyanabba a folyóba nem léphetsz be soha. Hiába visz visszafelé az Idő zord vonata. A szenvedés a kovács mi alakot formáz nem lesheted el mástól A mindenség titkát.

Füstöl a szöveg petárdája

Füstöl a szöveg petárdája néha úgy érzem költeni muszáj a sejtutcán betűk tántorognak bennem néhány nagy tevékeny uszály hordja terhét nehéz hiányoknak a száraz percek gallyként ropognak a tudat s a téboly közti tűzben s hogy dísze legyen a kert-soroknak a fák közé pára-masnit fűztem mint levelek látványok lebegnek ingerektől púposodik a szem s füstöl … Olvass tovább

Emléktánc

Emléktánc Táncikál előttem néhány emlékrojt lassú ütemben, majd ugrik szaporát – sugallja felém, hogy özön bajon át őrizze vagyonát, ki Itt vendég volt. Elnézem táncukat, s tűnődöm rajtuk foszlottak, hiányosak, de kedvesek – szétfeszítették a keskeny ketrecet és vidám-hevesen lángot köp hamvuk. Bátran állom a felkérést egy körre középre visznek a méltóság végett – izzadtan … Olvass tovább

Könnyek

Könnyek Márvány orcádon, mint igazgyöngyök, kristálytiszta harmatcseppek folynak; lelked mélyén vihar dúl, hömpölyög, szemedben halvány fénye a holdnak. Könnyes arcocskád kezembe fogom, halvány mosoly suhan át arcodon; kedvenc altatódalod dúdolom, vigyázom álmod édes csillagom. Kicsi kincsem, angyal vagy, egy csoda, letaglóz ez a boldog golgota. Te vagy az én tavaszom, az egem, mindenem vagy édes … Olvass tovább

Lila akác

Lila akác Görnyedten ül az öreg ékszerész, szemében könnyek gyűlnek – sós patak – ölébe rejti mind a két kezét, alatta szúette már, ó a pad. Tavasz van, s lilaakác illatát vidáman hordja szerte hetyke szél, s méheknek duruzsoló, víg hadát hallgatja, szíve régen nem zenél. Árva már, földi párja mennybe szállt, csendesen szemléli a … Olvass tovább

Pogány ének

Pogány ének Uram, bocsáss meg! Hogy nem hiszek benned, de nem sikerült neked velem csodát tenned. Így szenvedek és gyötrődöm, mint állat nem szállott reám a bűnbocsánat Nem mosolyogsz, s talán meg sem látod mily rút erők hajtják e világot. Benne nincsen jussa a szegénynek, farkasfoga van a kemény télnek Megtépáz és darabokra törve szégyenülten … Olvass tovább

Mit tegyek?

Mit tegyek? Életemet gördítette, Okos számítógép, A szívemet remegtette, Az öröm, hogy még, még! Nem volt határ, időmámor, Vitt, száguldott velem, De a cudar, okos gépem, Biztos, megunt engem. Mit, hogy megunt? Akadályoz! Lehet, már nem szeret? Eddig segítségemre volt, Másik partnert keres? Mit tegyek, hogy kegyeibe, Ismét visszavegyen? Érzem, többet kéne tudnom, Hogy eredmény, … Olvass tovább

Az én tükröm

Az én tükröm Szép a tisztafényű tükröm, csillogó Belenézek. Az arcom nem ragyogó Emlékeztet egy régi kedves arcra Most olyan, mint hajótörött maskara Messziről kecsegtet a kép, ölelget Takargatja ráncaimat, dédelget Csalafinta tükör játszik, biztatgat Leleplezte lassanként az arcomat Nem bánom rejtelmes, sejtelmes titok Most eltűnt varázslatod elé állok Szeretlek, mert az igazat mutatod Képzelet … Olvass tovább

Mosoly az arcon

Mosoly az arcon Mosoly az arcon, mint a nyíló rózsa, röpke pillanat fénylő ragyogása. Barátság, szeretet szirmait szórja, drága ajándék, minek nincsen ára. Tündöklőn csillogó, mint színarany, öröm adni, és öröm visszakapni. Önbizalmat ad, bánatban vígasztal, betegnek gyógyír, szűnnek fájdalmai. Gazdagnak, szegénynek adatik e kincs, mégis, oly sokan fukar módon mérik. Pedig megvidámít, kár belőle … Olvass tovább

Eső

Eső Házakra hasalt a felhő. Szürkén gomolyog elő és hozza ajándékát: Aranyat ér. Májusi. Unod. És vajon unják-e a fák? Nézd, milyen zöld a vidék! Fénylő pocsolyába köröket rajzol, alatta földig hajol a fű és rúgja magát majd újra egyenesre. Mert erős. Növeli kalászát, mi neked csak toklász, neki a jövő. Jövőt turkál a rigó, … Olvass tovább

Álmaimban virágzol

Álmaimban virágzol Hajadon vörös könnyeket sír a Nap. Csendes álom-koszorút fon szemedre az éj. A hajnal fény-táncot lejt válladon s a szellőkben elcsitul minden szeszély. Lábadhoz térdelnek az erdei utak és szentjánosbogár fénylik homlokodon. Friss rügyek évődnek ajkad lágy ívén s madárdalok pirulnak csengő kacajodon. A hold is mosolyog hogy ha alszol s csak csendben … Olvass tovább

A híd

A híd Ember, aki hidat tervez, Tudja, a híd nem csak tar váz, Funkció is van rajt’ meg út S korlát, hogy ne esse magát Senki le a mélybe, vagyis Mondhatni, hogy a híd vegyes Izé, amin mehet vasút Zakatolva s rázva vesét, Míg alatta csobban a víz, S Matula bá’ nekievez Hídpillérnek s bordalt … Olvass tovább