Hónap: 2015 március

Hiányzol… …Nem vagy itt velem, csak a szél suttog Rólad, nem érint lágyan kezed, csak a vállam emlékezik, hogyan simítottad. A szél, az istenadta, halkan mormol régi szavakat a csendes éjbe, a kéz, mely féltőn betakar, eltűnt markolva, kapaszkodva az utolsó szenvedélybe. Hiányzol nagyon, ahogy a lebegés, a késztetés fűszeres, pihe-puha álmon, a borszagú mámor, … Olvass tovább

Örökség Ha magzati lelkedben nagy remény kél, világra jöttedkor üzen a fény. Figyeld a hangját, mi utat jelöl, éledő szellemed így egekbe tör. Előtte zuhanj a mélybe, úgy törj magasra, mert a küzdelem kínja szentté avatja, nagyra törő, harcos lelkedet. Ne állj meg soha, míg él a test ! Lendülj az értelemmel és alkoss,szeress ! … Olvass tovább

Régmúlt Ó, mennyi szenny, fekete csipke borít elmúlt éveket. Aszalódik a lét, foltot hagy az emlék árnyéka a falon. Pókhálóban zümmög szomorú bluest a légy. Nedves ízével a mész már nem rak falakat, téglát egymás után. Az est bársonyán gurul a csend. Egy pipacs integet, lángra gyúlt szirmain régi nóta sír.

Mama Fejfádon a neved, mit tán sose mondtam, mamókám, mama, emlékszel így szóltam? Mikor küszöbödön lihegve megálltam, és te hűs vizet adtál a bádog pohárban. Tekintetem emelem, fel a fakókékre, arcod víg mosolya ring az ég vizébe, szellő bújik hozzám, hangod hozza lopva, gondolat a múltat könnyek közt lapozza. Remegnek a képek, mint a délibábok, … Olvass tovább

szalma, kása, lap, farkas, fog, figyel, tekeredik, lapos, remete, Hold A remetelak őrzője (prózavers) Feljött már a Hold, A remete aludni készül. Matracában zizzen a szalma, Alatta egy fadeszkából készült lap. Egy tálkában, vízben duzzad A kukorica kása, mit Majd holnap együtt fogyaszt Kutyájával, s malackáival. Tehénkéje, ha volna, a kása Most talán abban puhulna. … Olvass tovább

Halsz a mának Milyen furcsa meséket meséltek ti mind, e földi élet céljairól, nem tudjátok eldönteni, bent-e vagy kint, s van-e rege mi rólatok szól… Lennétek bár hősök görög drámában rég, s hatalmasok mint Ozymandiás, vagy szerelmes ki szerelem lángjában ég, kinek élete tűz, s lemondás. Vagy lennétek talán bősz, bitorló hadúr, aki harcol és … Olvass tovább

UTAK És, mentünk tovább, Szememben könnyek, Távolság köztünk, Egyre több lett. Nem szóltunk semmit, Csendesen léptünk, Kereszteződésnél, Két irányba mentünk. Nem néztem vissza, Oly dacos voltam, Vártam jön csoda, Ám, végleg elsuhant. Húsz év is eltelt, S, most szembe jössz velem, Szemedben könnycsepp, Sosem feledem. Örömmel szóltál, Én, hallgattam vádlón! Elszállt életünk fénykora, Vissza nem … Olvass tovább

Ha hiszem… Ha hiszem a földbe hullt magnak csodáját, miként halál nyomán majd új élet fakad; oszlatja bennem a félelem homályát, értelmem megnyílik, látom az igazat. Tudom, nem annyi az élet, mi sírig tart, s e tudat erőt ad járni a jó utat. Bár a test földbe hull, belőle élet hajt. Eljön majd az a … Olvass tovább

Ringasd Elloptad a Napot, amikor aludtam – és rám-terítetted oly felszabadultan, hogy kikelt lelkemben minden érzés-magzat. – Felsírt sok kisbabám, karod immár tarthat… ezernyi szerelmet… ezernyi nyugalmat. – (2015. március)

AZ ÚR DICSŐSÉGE… Az Úr dicsősége fénye beragyogja Életünk sötét honát. Mennyei seregek élén állva, Elűzi tőlünk a gonosz hadát. Szentlélek lángja borul a tájra, Ítéletül jön a világra. (Megítéli a bűnt.) Mennyei szózat hangzik az égből: Jövel Jézus, jövel. Te vagy a kezdet, teremtsél rendet! Tied a hatalom. Dicső a lényed, szavadnak enged A … Olvass tovább

Gondolatok, március idusán… Tavasz volt, gyönyörű, telve reménnyel. Kardhüvelyeken bóklászott a Nap, csókos-ajkú lányoknak, szerelmes legénykék ígérték; Meglásd, visszajövök maholnap… Csokrétát kötöttek illatos virágból kiélezett szuronyok hegyére, s ivott másnap kelletlenül a föld; csak folyt, csak folyt rá az emberek vére… Apák, gyermekek, szeretni vágyó lelkek halni mentek, halni mertek… Leráztak láncokat, lelkekről béklyót, az … Olvass tovább

Időkapu Tükörbe látott arcomon a barázdák sűrűjébe az átvonuló időt kutatom, mi megtépázott mint fa ágát a nyári heves zivatar nem zavar. Szemem már kicsinyke pontként figyel a világra, már nem merengve talán félve az idő kaput lesve, mikor lesz leeresztve. 2014.február.9.

Búcsúzó A fejkendős nénik már nehezen értik, hogy mi is történik? nehezen értik mi történik Hűs-hajnalba kelnek, temetőbe mennek. temetőbe mennek Köszönnek fejfának, hervadó virágnak, mennyei világnak. mezei virágnak *** Éltes, kedves nénik hunyorogva nézik: – A világot miképp élik? kuncogva mesélik hogy is élik Alig, alig szólnak. El, el bóbiskolnak. el is bóbiskolnak Fel, … Olvass tovább

Biztos A csend, mely behálózza az életem, sokszor, nagyon jó nekem. De van, hogy felemészti a szívem, van, hogy meg hal a lelkem. Sokszor, szeretném újra kezdeni, sokszor, hagynám a lelkemet szárnyalni, de, nem tudom megtenni, egyedül, nem megy semmi. Vitorlát kéne bontanom! De nincs kapitányom. Ha a hajó léket kapna, nincs ki, ki evezzen … Olvass tovább

Álomjárdán Kéjben fürödve Kontrasztos éjben Lassan lépkedve Haladt a lány. Szürke szél tépte Ódon utcákon Szertelen módon Apró boszorkány Remegő keze Tétován intett Aki csak látta őt Vándorútján Ködös hajnalban, Neon álmokban Szinte hogy szárnyalt Kecses szivárvány S míg utat fürkész Múltjába réved Eltelik pár év Ezervalahány. Repült a kéjes Színtelen maszkok Por szegélyezte Birodalmán.

akit szólít… akit szólít a fény az a Naptól kapja köntösét hogy ne állja útját a gomolygó sötétség akit szólít a hang az az Égtől köpönyeget kap hogy védje útján amíg a hegytetőre kap de akit nem szólít meg apja a Nap se anyja az Ég az védtelen idegenként keresi útját hazafelé

Pipacsmezők Bolond a szél ma, oly esztelen, kócolja pipacsok lánghaját, repítve vadrózsák sóhaját, kacagva szárnyal a szemtelen. Kalászos nyárillat lengedez; duzzad a búzamag, tűz a Nap – hűsöl egy béka a fű alatt -, szemhéja felpattan, megreped. Pipacsföld. Szirmuk, mint rőt selyem, bíborló, törékeny asszonyok, köröttük burjánzó vad gyomok, öröm itt régóta nem terem. Vágyódva … Olvass tovább

Locsolkodás (humoros) Van nékem egy csíkos gatyám abban fityeg a ceruzám minden este írok vele mégsem kopik el a hegye. Bárányflekken, hímes tojás nekem is lóg két szép tojás fel a szoknyát, le a bugyit hadd locsoljam a kis nyuszit. Az én virgonc locsolómra két nagy tojás lett festve ha én, azzal locsolgatlak elmenekülhetsz GYES … Olvass tovább