Sor/s/minta

Sor/s/minta Könnyelmű lángokat hasogat tudatunk kardja mulandó karcolásokat simogat, mintha nem volna lelkünkben sorminta: feltúrt átjárókban üvegszilánkok sötét tüze medret ékel a hirtelen nyitva felejtett gondolat hamuja utolsót szusszan: egymásban várjuk elmúlását a formátlan pontoknak.Szívünk kitöltjük, mint legelőször: sóhajunkat betakarja az ölelés motívuma korlátlan szeretetet mutat sorsunk ábráin felmosolygunk, a megfoghatatlant látjuk: merészségünk a jutalom, … Olvass tovább

Nyári fesztivál – szülőnek lenni

Nyári fesztivál- szülőnek lenni Dúl a nyár. Fesztiválok sora. Gyermekeim nyári otthona. Bár néha hazatérnek… Találd ki mit mesélnek! A kérések sora: kimosod holnapra? Ez meg itt elszakadt, megàzott, elveszett. A sátor is trapa… és csak úgy mellesleg: Mit főztél anya?

Hozzátok öt vissza nekem

Hozzátok öt vissza nekem Zokogva kereslek sötét ösvényeken haladok. Érted dúdolom bús dalom. Nem tudom merre járok, csak szaladok, hogy enyhítsem gyötrő bánatom. Gúzsba köti lelkemet a fájdalom. Rajtam ül a félelem, mert nem hallhatom bársonyos hangodnak simogató szavait. Nem hagyhatom elveszni gyönyörű gyémántom. Kihunytak belőlem a fények, mintha minden elveszett volna amely kedves volt … Olvass tovább

Valahol lennie kell

Valahol lennie kell Valahol lennie kel egy kis zugnak hol fejemet könnyen lehajthatom hol virágos párnákon nyugszom lepedőm a kékes égen szárítóm . Valahol lenni kell egy tündérnek ki engem varázsolna, csábítana elémbe rózsa szirmokat szórna hogy hintázva sétálhassak rajta . Valahol kéne hívogasson halkan százszor szép halk muzsika szó melynek dallamára táncra hívna a … Olvass tovább

Csend vállán

Csend vállán Szívem parázsló szegletében mohó láng százszor elemészthet, ha oltárt emelne benne a vágy. Csábít, marasztal a percnyi varázs, huncut szavak, hajnal hangú madár a Napot is elaltatja, így várok rád. Árnyak nem járnak, esendő a fény, elringat csend vállán a szenvedély.

Mehetnék

Mehetnék Mehetnék, de maradok. Itt vagyok, s hallgatom kérésed, akaratod. Mehetnék, s vàgytam is a màsra. Az ismeretlenségre, s a sok talànyra. Àm érted dobban màr meg, örökkön az én szívem. Mehetnék – De te lettél,vagy, kihez ragaszkodom, tiszta szívvel – Híven. Kisizsàk; 1988. Màrcius 1. Kedd.

Felírom

Felírom. Felírom a betűket, és a Szavakat egy könyvbe, Mint kisdiákok, az iskolában. Felírom a tettet, és az igét, A mosolyt, Kedves halk mosolyt, A zenét, a csendet, A békét, és a képet, A virágzó levendulát, Kakaskukorékolást, Pipacsot, búzamezőt, Hársfát, és tengert, Balatont ! Csillámló csillagot, Öreg nénit, Templomtornyot, Temetőt, dúló vihart, Napsugarat. Gyermekünk Csillogó … Olvass tovább

Erdő mélyén

Erdő mélyén /Emlékek úsznak az élet vízén, ahol vér soha nem válik vízzé./ Erdő mélyén, tűz mellett öreg pipál, Mellette barna bőrű lány muzsikál. Szívében fájdalom, orcáján bánat, Jézushoz hű, nem fordít néki hátat. Szívében hit, lelkében él szeretet, Mosolyogva szövi álomképeket. Éhezik, teste gyönge, lázas, beteg, Fölötte sötét felhő sűrűn lebeg. Énekétől eltűnnek gondok, … Olvass tovább

Lélek-szakadva

Lélek-szakadva minden szavam visszhangtalan csak a gond marad belőled szerelmes gondolat a lélek ezer darabra szétszakad s minden képed mi fájó mélyen beléégett fönn az égen föllobban lángol porrá égek mellkasomban atombomba robban forró szél kavarog nyomomban s egy képdarab az Adriáról szélfútta hajad arcodon táncol ahogy sosem láttalak… Tiszapalkonya, 2016. augusztus 21.

Nagyapám szavai…

Nagyapám szavai… Nagyapám egyszer azt mondta nekem: hogy nagy ez a világ édes gyermekem. S te oly kicsinynek érzed magad benne, mint vízparton szálló homokszemcse, mit süvöltő szél fúj messzi idegenbe. Bizony a nagyvilág nem kímél meg téged, fájó könnyekre sarkall, akárcsak az élet. De te vakmerő bátorsággal szállj vele szembe, hogy hős legyél, ha … Olvass tovább

Salyát foglyaink vagyunk

Saját foglyaink vagyunk „Figyelem az élet gyönge hajnalát, Hol még titok maradt az óhaj, Hogy nem tapossuk sárba az életet Egyetlen vad szóval. Merengek a csillagokon, bús Mosolyra görbül a szám. Az élet vajon cél, vagy eszköz Jégvilág tavaszán? Zord világot teremt a vas-akarat. Hideg fénnyel mossák ki elnyomott agyunk. Mert szabadnak szültek a csillagok, … Olvass tovább

Bolyongva járok

Bolyongva járok Az én szívem félig árva, Nincsen neki igaz párja, Bolyongva járok a világba, Nem találom helyemet, hiába. Miért kell nekem vándorolnom? Miért nincs egy igazi párom? Akivel mindig együtt lehetnék, Akivel mindent megbeszélhetnék. Vágyom egy igaz, megértő társra, Aki nemcsak este, éjszakára várna. Nemcsak hétvégi szerelemre vágyom, Szeretném, ha mellettem lenne mindig a … Olvass tovább

Szerenád K-nak

Szerenád K-nak Megölsz. Meg fogsz ölni érzem Csak tudnám, hogy mivel, hogy vagy rám ily hatással? Gyilkolja lelkem, Szerelmed gyöngéd hajtása. Mégis kellesz, mint füst a tüdőnek, Mint kokain a levert, kései szeretőnek, Mint Csillag az éjnek, a hideg estéken Hogy a Hold oly nagy magányában ne féljen. Hagynád, hogy féljek? Légy a csillagom egy … Olvass tovább

Hazám, Magyarország !

Hazám, Magyarország ! Hegyláncok ölének kicsi bölcsője, adja az éltető élet nagy kincsét, megírta hazánk összes nagy költője, országunk Kárpátok fénylő gyöngyszemét. Duna és Tisza cseppjének veleje, a tápláló föld termését segíti. Vetni s aratni népünk nagy ereje, szentkorona létét ez szentesíti. Augusztus húsz Államunk ünnepén, új kenyérrel köszönjük az alkalmat. Kokárdát kötve alkotmányunk nevén, … Olvass tovább

Május 20

Május 20 Egy májusi napon szült engem jó Anyám Nem bánta meg talán…. Öreg bábanéni segített világra, Tán nem is hiába……. Gazdag volt életem,család ölelt körül.. Szívem most is örül. Pedagógus lettem, mindig arra vágytam, Egész életemben iskolába jártam. A világon nincsen ennél szebb hivatás. Csillogó szemekből láthattam a „hatást” Anya is lehettem, született két … Olvass tovább

Esős pillanatképek…

Esős pillanatképek… Nyári esőről, haikuban, eredeti Baso féle stílusban… Éji holdfényben Csillagport gyűjt az erdő. Hajnalra… esik. * A reggeli fényt, Megtöri, vizes levél. Délben, tűz a Nap. * Felhőgomolyok Gördülnek, esőt szórva. Sötétes árnyak. * Eső kopogtat Az ablakon. Zivatar. Párkányon folyik… * Zivatar vize Az ablakokat veri. Párkányra folyik. * Kihalt utcában, Vígan … Olvass tovább

Költő és katona

Költő és katona Neve: Sándor, a foglalkozása: költő, katonává formálta a „szörnyű idő.” Egyszer költő volt, vers maradt az asztalon, máskor meg keményen küzdött a frontokon. A fiát, Zoltánt, barátok nevelték, :nagy embert faragnak belőle – azt hitték. is gyenge volt, nemhogy költőnek, megmarat a remény, minden más elveszett. Hitvese, Júlia, hamar elfelejtette, de minden … Olvass tovább

…felébred

Idézett sor: Mészáros László -Homokvihar c. verséből „Fellellek álmaimban, s te mindig háttal állsz.” én meg ujjaim küldöm érted de nem érnek el – hát félek hogy az utolsó pillanat hazudott mikor elhitette – veled – sosem nélküled telnek a virágos évek tavaszok lágy lehe kísér majd az őszök csak hajam színezik fehérre és az … Olvass tovább