Nyári zápor Sűrű és áldott eső áztatja Ürömöt s egész biztos, hogy máshol is esik kellett már ez nagyon nekünk, hogy hűsítse a volt nagy meleget. Tegnap még negyven fok volt mára húsz fokra visszaesett csak legyen, aki elviselni tudja ezt a nagy mérsékletkülönbségeket. Szemben a hegyeket nagy tornyos fellegek borítják, de vándorútjukon mindegyik tovaszáll … Olvass tovább
Őszi vendégség Arany kastélyban laksz. Ősz a neved. Lábam elé aranyszőnyeget raksz. Ezer lombos fa integet. Poharamba mézet töltesz. Mécsesekkel világítod ki a teret. Szívembe reményt, bátorságot öntesz. Lehullva a földre várod végzeted. A hidegtől dideregve hagysz itt engem. Eltakarva fehér sírkővel. Kastélyod se régi már, édes manna nem terem. Így búcsúzol fáradtan, de emelt … Olvass tovább
Gesztenye Csodásan szép, apró gesztenye, fényesen barna, mint őz szeme. Frissiben hullott le fájáról, kibújva tövises tokjából. Eddig védte burka mindentől, óvta vihartól, jégesőtől. Külleme hibátlan, tiszta, ép, szemnek oly üde, tetszetős kép. Másként nézek rá, mint gyermekként, akkor játék volt csupán, ősz-jelkép. Mostanra bársonyos, meleg szem, kedves látványától melegszem.
Szeged felé Síneken tehervonat, Benne óriási teher. Ezeknek a képe, Emlékemben hever. Hajnalodik már, A fővárosból kifelé. Ez most épp elég, A reggelim mellé. Ez a város, melyen, A Tisza hömpölyög. Még egyszer rátekintek, Majd hamar elszökök. Nagyon hiányzik hazám, Melyet hegység ölel át. A távolból még hallom, Hazám hívó szavát. Hallom még sólymomnak, Éles … Olvass tovább
Fohász Szent ünnepnek vége, mint egy szép regének. Csak visszhangként hallik', karácsonyi ének. Varázsa megszűnt már, fegyverek dörögnek, nem adnak nyugalmat, sok szerencsétlennek. Szent Gyermek, hiába jöttél le a földre! Sok élet itt szenved, mind agyon gyötörve. Tekints ránk világunk, éhező hadára, hozz végre megváltást, e gonosz világra. Halld meg imámat, szárítsd fel könnyemet, akkor … Olvass tovább
VALAKI, AZT MONDJA… Valaki, azt mondja meg nékem: Miért kell feláldozni büszkeségem? Megvert kutyaként visszavonulni, és titokban, keservesen sírni? Valaki, azt is árulja még el: Miért nem szokom meg egészen? Mért fáj úgy, mint ha árulás volna, s a magas ég sírként rám borulna? Valaki, érthet-e még engem? Mért kell csak magamban nevetnem? És dúdolni … Olvass tovább
Vallomások Vallok láncra vert életet, keresztre feszített sorsot, betonon koppant könnyet, szilánkokra tört csöndet. Vallok álmatlan éjszakát, párnákra hajtott ősz hajt, vallok egy utolsó ölelést, egy szél sodort kihült érintést. Vallok egy meghalt nemzetet, arccal lefele temetett vértanút, vallok otthont,házat,hazát de vallok véget nemérő csatát. De vallok fénylő szempárt, remegő pirosló ajkat, vallok egy féltve … Olvass tovább
Hajnali ragyogásban. Szétszóródott csillag vasszikrákat gyűjtött össze a nap mágnese. Izzó kohójában, bíbor ragyogással elmesélt egy titkot. A titok maga a fény, hagyatéka a szó. Olyan volt mint egy Ó-év búcsúztató. Azután hanyatlott a fény, hanyatlott a szó. 2o17.12.28. Hajnali ragyogásban
Átváltozás Aludni! Aludni volna jó! Eltűnni, mint tavasszal a hó. Eltűnni csendben, észrevétlen, Ne is tudják sose, hogy éltem. Legyek csupán egy múló emlék, Mint vihar idején a kék ég, S úgy járni súlyos felhők alatt, Hogy tudom, egyszer kisüt a nap. Legyek csak egy makacs gondolat, Mely ott lappang a tudat alatt, A kellő … Olvass tovább
Új Remények Honnan tudhatnátok, az emberi elme míly végtelen, hogy a galaxis sűrűjében van e még értelem. Hogy a lélek halhatatlansága mit jelent, hogy sokszor a lét, csak egy perc idelent. Hogy a kikövezett út meghasadt előttem, hogy keserves kínok között, árván járva jöttem. Hogy egy kinyújtott kézben mekkora az erő, hogy építő akarat nélkül, … Olvass tovább
CSEENDES ÉJ… 1. Úgy történt, hogy Szent-estére, Kaptam, egyedüllétemre! Elromlott a tévé gombja, Egy adás volt, csak a Duna! Amit láttam, nem felejtem, Örökre szívembe véstem, CSENDES ÉJ, Szerzőiről szólt Mennyei szent üzenet volt! Kezdem a Szövegíróval, Jozef Moor, Oberdorfból, Legszegényebb néprétegből, Apja, az ismeretlenből! Felkarolják, felsegítik, Eljut a magasságokig! Felszentelik végül pappá. Ott, orgonista … Olvass tovább
SZILVESZTERI VERSCSOKOR… Szilveszter éjszaka van, Holnap új évre ocsudok, Mivel segíteni Semmivel nem tudok, Csupán csak jónak vélt Tanácsot adhatok Nincs a Nap alatt Semmiféle új, Titok, Szívem melegével Csak annyit mondhatok: Boldogulj! 2016 12 31 Szilveszter Részeges szilveszter hajnalán Rég elmúlott Már Karácsony, Hóember áll Az udvaron. Söprű van a Kezében A két szeme … Olvass tovább
MOST AZ EGYSZERŰSÉG KEDVÉÉRT Érzéketlen lettél, vak a szépre; menj, sétálj e bonyolult világban, elámít majd az egyszerűsége. Halványban akkor látsz meg éleset, ha szemed nem vakítja csillogás; megváltoztat – mint szót egy ékezet. Újra értelmet látsz az életben, és rendeződnek a kusza sorok, mi eddig volt, csupán csak véletlen. Nem árulod többé sem testedet, … Olvass tovább
Én is Űzött sorsok útjainak porát Évek szele, hordta szanaszét, Gyengülő szemünk ködös múltba néz, Halvánnyá vállnak régi emlékek, Eres kezünk imára kulcsolódik. Űri séták gondolata zavar, Gyűrött papírlapon szalad a toll, Ha majd lesz, aki olvassa, rájön Hogy a Föld milliárd éveiből, Pár évtizedet, én is töltöttem itt. Balázsi-Pál Etel 2017-12-15
Nő az ablaknál. Ablaknál állva nézem az Üres semmiséget, fájón Törlöm le könnyeimet, ha adnál Még egy lehetőséget. Soha nem mondanék nemet, Mingég csak lesném kedvedet, Felejtsd el ha talán rosszat Mondtam valaha neked. Tudom, ezek üres igéretek, Engedd, hogy bebizonyítsam Érted égő,lángoló szerelmemet, Old fel, álmatlan éjjeimet, Mikor a vágy kínoz,izmos Öleléseidre gondolok, karjaid … Olvass tovább
Emeld lelkedet akkor is… Ha tükörbe nézel, s látod fásult önmagad, emeld lelkedet akkor is, ha tudod, itt az alkonyat. Gazdája vagy múltnak, jelennek, fáj az élet, s tagjaid. Gazdagságodat ne felejtsd, ismét szóljanak rejtett hangjai! Ifjúságod, szerelmek, családod, örömeid halmaza, emlékeidbe kapaszkodj, ez életed hatalma. Emeld lelkedet akkor is, ha nincs miből erőt nyerni! … Olvass tovább
Emlékszem, sokáig betegeskedtem még kis gyermekkoromban. A környékről húsz hasonló korú fiatalt vittek kórházba fejfájással, rosszulléttel, amit mély ájulás, majd kóma követett. A szakemberek vírusra gyanakodtak, és amíg tanakodtak, igen sokan az örök álmot kapták a sorstól osztályrészül. Engem a jó szerencsém, a szüleim, és a családi barátok imádsága tarthatott életben. Endrődy doktornő naponta órákat … Olvass tovább
Valahol él egy lány, aki gyermekkorában imádta a karácsonyt. Nem az ajándék érdekelte, bár azt is kapott, és mindig csillogott a szeme, úgy örült minden apróságnak. Ámult és bámult a családja, hogy mennyire hálás a kislány ajándékainak. A kislány érezte családja szeretetét, a karácsonyfa körül ott volt mindenki, akit ő szeretett. Cseperedett a lány, zsebpénzéből … Olvass tovább
Mióta megalakult a Közvélemény – kutatás, az ember nem unatkozik. Egyfolytában csörög a telefon , ha akarom, ha nem . . Hol a vonalas, vagy épp a mobil, no meg persze a másik mobil, mert mobilból van kettő . Jó, ha ennyi telefon van egy háznál , de olyan is van amikor túl soknak tűnik … Olvass tovább
Hát, ezt sikerült összekukáznia a körúti szélnek az éjszakában, ezt az üres nylon szatyrot. Könnyen emelgeti fel, a nyitott égbolt felé igyekszik, aztán a zebrára zuhan ez a fekete szar. Tarr Béla filmjelenet lehetne. Percekig venni, ahogy a csóró szatyor szerencsétlenkedik az úton, néhány autó áthajt rajta, de meg se kottyan. Így érzem én is … Olvass tovább