Várlak

Várlak Hajlik eső áztatta fák lombja ablakom alatt, fütyül a szél elhordja ajtóm elől a rongyokat, kapumat csapkodja viharos lég. Széttörve megannyi zárat élek én, de egymagam. És várlak reggeltől napestig, s várlak téged, mikor nem szabad. Minden éjjel érted kiáltok, s úgy zokogok, hogy szívem szakad. Süvít orkán, ledönti fáimat, s, ég szegélyén pirkad … Olvass tovább

szonett parafrázis a Lila ruhás nő című festményre

szonett parafrázis a Lila ruhás nő című festményre Kóbor pipacsokkal tűzdelt mezőt ölelő árvalányhaj tenger, színek, halvány világ, tavasz, várva esőt, hogy vadvirágok írják a szerelmet. Ruhád redői árnyakat futnak, mosolyod fonja keretbe testeden, kékben üzensz a bámuló világnak, festő álma vagy szépséges életem. Kezed kulcsolod imára, zsong szavad, tiszta lelked látom szemedbe nézve, érintésed … Olvass tovább

Locsolóvers rosszlányoknál

Locsolóvers rosszlányoknál (gonoszkodó) Feromonra jöttem, találtam egy hibát! Rajtad túl sok legény hagyta itt a szagát. Szép csalfa öledbe sokan beköszöntek, nálad nincs már helye, rég használt kölnimnek. Előttem is jöttek, kik még szagot hagytak, soha nem sajnáltad ha itt nem maradtak! Azért kívánok én neked, minden szépet. Hiszen mindjárt vége, ennek a húsvétnek! 2017.04.17.

Jó lenne sírni

Jó lenne sírni Oly jó lenne sírni, nem azért mert valami fáj, Csak úgy kiadni mind azt, amit a szív elzár. Sírni egy zenén, egy filmen, vagy csak úgy, Vagy ha eszünkbe jut, egy felhőtlen múlt, Oly jó lenne sírni, csak sírni, mert valami oly szép, sírni egy képet nézve, vagy sírni a szerelemért. Nem … Olvass tovább

A negyedik szög

A negyedik szög Vérbe borul az ég, kihunynak a fények; Az első szög jobb csuklóba verve: Nehezül az Emberfia gyötrelme… Borzong a föld, foszlik a lélek. Vakká dermed a kopott remény, Bal csuklóba vág a második szög. Roggyan az élet, a menny dörög, Aláhull a lázforró égi fény. Szélnyűtte vén domb tetején Harmadik szög a … Olvass tovább

Már nem nehéz

Már nem nehéz Már nem nehezül rajtam teher kin is elkerül, már csak integet , mi nyomasztotta fájó szívemet senki szigetére rég eltereltem . Vad kedvvel űztem végtelenbe tébolyt kergettem megtépve s a görnyedt mámor percében tudatlanul zavart lett lelkem. Kacag elkárhozott szenvedélyem, mert enyém minden kéj üdvössége gyötrő szerelmem titka csendben régóta magányban fészkel … Olvass tovább

Váratlan szépség

Váratlan szépség Ritka manapság őszinte szeretetet látni, Nekem mégis volt benne részem. Három testvér szállt le a buszról, S mind közül a legkisebbik mutatta be nékem: Mi is a szeretet. Annyira szívből jövő volt, annyira önzetlen, Újabb szürke reggelem aranyozta be egyetlen, Ártatlan csókkal, mit testvérei arcára lehelt, Egy szeplőtlen falusi leány. Vad puffogást, ormótlan … Olvass tovább

Istenhez visz

Istenhez visz Muzsikálnak álmatag levelek, lassan árad a lágy, halk zene. Balzsamot hint, gyógyírt a sebekre az áldott, békét hozó természet. Szelíd sziget csendes órái jönnek, a meghitt lombok hűs sátra alatt. Elcsitul a zsivaj bűnös zaja, a mélységből Istenhez visz utam.

Somma

Somma Rázattak szekéren. Ültem csak fehéren, tűrtem, hogy reményem gyeplővel keményen fecnikké csapkodják, rongy kezek kapkodják. Ringattak hajóban. Azt hittem, valóban úsztatnak a jóban, bíztam a csalóban, pedig csak vízre tolt, s többé már ott se volt. Volt úgy, hogy repültem. Felhőket kerültem, Egy-kettőn megültem Mindenkin derültem – rájöttem, balgaság, kínzó rabszolgaság. Ma már csak … Olvass tovább

Gyöngyfüggönyön átsejlő

Gyöngyfüggönyön átsejlő Gyöngyfüggönyön átsejlő, hajnali gondolat, Tavasz csókjával érkező, halandó pillanat, Fáradtan elröppenő tegnapok, Míg megcsodálod a felkelő napot, Szívből jövő érzelemből, hordozz valóságot, Lelked éhségét csillapítsd, Hagyd repülni a tegnapot, Szívedben hordozz egy új napot. (Anna unokám pihenő napjára)

Tömeggyártott világ

Tömeggyártott világ Nincs jellem mely elragadva, Vagy szellem mi fogva tartja, Lelkem, szívem eltiporva, Elmémet sötétbe dobja. Üres világ van itt nekem, Rút, monoton tömeg jellem, Szín nélküli szürke szellem, Másolt képek tengerében.

Hajnalszárny

Hajnalszárny Hajnalszárny érintett karmolva az éjjelt… – mámorban elpilledt szerelmük pírt érlelt. Eközben csendpárnán mellém feküdt álmom – nap-magzatot várván, hogy az ránk találjon. S megszületett reggel, selymes-sárga hajjal… hatalmas tervekkel, ábrándos sóhajjal. ….. Hajnalszárny pihéket fújok le ágyamról – nem tudom, mi végett látom tört-aranyból. (módosított változat)

Örökkön-örökké

Örökkön-örökké Az erdő mély, sötét, halott. Nem járnak erre most sem ördögök, sem angyalok. Itt csak a céda szél susog. A bezárult fák közt kajánkodik a szemtelen: “Majd nem leszel te sem, de én örökké létezem.” Ha egyszer a csönd átölel, anyagom -por, hamu- itt megmarad, nem veszhet el. Utánam jövőben lesz szem, száj, tüdő … Olvass tovább

KÖNYÖRGÉS

KÖNYÖRGÉS Elfáradt utakon Tudatlan sóhaj, Lángvörös oszlopok, Romba dőlt napok, Füstölgő homály. Tékozló seregek, Vandálok, banditák. Bolyongó bolygónk, Süvölt szelek szárnyán. Nézek könnyes szemmel, Pusztul- e- szép világ! Dacos reményem, Soha fel nem adom! ISTENEM! JÓ URAM! Hozzád fohászkodom! Balatonaliga, 2018. február 2.

Orvos leszek

Orvos leszek Gondolkoztam számtalanszor, Mi leszek, ha felnőtt leszek, Tűzoltó, ki tűzzel harcol, S megmenti az embereket? Vagy rendőr, aki védelmez, Villogó autóval jár, A bűnözők után ered, Az igaz, jó ügyért szolgál? Vagy egy jelmezes szuperhős, Kezében az emberiség, Gonosz ellenséggel küzdő, erős, bátor, segítőkész? Eldöntöttem, orvos leszek, Ez a legszebb foglalkozás Két kezemtől … Olvass tovább

MIÉRT FÁJ NEKEM

MIÉRT FÁJ NEKEM ki érti mért görcsölök engem se ölnek s én sem ölök mások lövik halomra egymást tömegsírt is csak más nép ás mért vagyok hát boldogtalan érezhetném jól is magam mások kínja minden szenvedés fáj pusztul ember pusztul a táj lelket szépet gyilkol e kor nem nyughat a béke sehol fölényesen menetel a … Olvass tovább

Hangjáték

Hangjáték Hív a hangod, hív a zene, dallam szárnyán repít a szél. Élve hagyod, élve viszed, szívem szinte sikítva kér. Csillan csókod, csillan cseppje itt van újra, itt van a tél. Holnap talán holnap akár, ragyoghat Nap virulhat lét.

Ígérem

Ígérem Azt mondtad írjak szépeket nevessek, és ne keseregjek, és milyen nagyon is jó lenne vidáman nézni a fény fele. Közben mondod a bánatod, hogy kedvesed három éve hogy itt hagyott, és látom rajtad neked sem kedves ez a világ most, de elfedi bánatod a mosolyod. Ígértem megteszem, s ha eljön a pillanat, leszek én … Olvass tovább

Kiáltás a viharban

Kiáltás a viharban Felcsap a hullám, támad a szél, gyötrődve retteg, most, aki él. Vihar tombol földön, égen, elpusztulunk mind ez éjen, Messze a város, távol a part, roppan az árbóc, majd kiszakad. Hol van Isten ily veszélyben? Alszik Jézus hátul, mélyen. Táncol a bárka, reccsen a fa. Meglehet, elveszünk éjszaka. – Ments meg urunk, … Olvass tovább

Feledem a Holdat…

Feledem a Holdat… a megkopott Holdat látom az égen, és közben keresem régi önmagamat ebben a torz, idegen végtelenségben, lelkem összerogyva egyre csak hallgat. hiába látom célomat, az mégis oly messze, hiába próbálok viharokon keresztül jutni, mint a törött hajó, amely a nyílt tengerre kifutott, de már nem képes a horizont felé tartani.