Remények-fények
Remények-fények Remények, fények, szép szavak keressetek. Most, most nagyon kelletek Biztatás, ölelés, kitartás csak most ne hagyj el bízom benned, hogy kezemet most sem engeded el. Kondoros 2018 június 26 Oláh Péterné Jantyik.
Remények-fények Remények, fények, szép szavak keressetek. Most, most nagyon kelletek Biztatás, ölelés, kitartás csak most ne hagyj el bízom benned, hogy kezemet most sem engeded el. Kondoros 2018 június 26 Oláh Péterné Jantyik.
Tudom, apu… Még emlékszik az érintés… ujjam, bőre melegére, megszűnt az a hű keringés, földi léte por… nincs, vége! A tudat zárja a fohászt, mint ahogy urna a hamut, de hiszem a lélektavaszt, nem csukok be minden kaput. Tudom, nap már nem melenget, nem kap el a nyári zápor. Nem látod a rózsakertet, nem lesz … Olvass tovább
Némaság Nem bírom a némaságot, Megviseli a fülem. Nem bírom a némaságot, Megőrjíti az eszem. Hol csend van, ott béke van, Fáj a némaság, szívem sír. Hol zaj volt, most halál van, De fájdalmamra nincsen ír… Kerestem rég némaságot, Legyen nagy ember belőlem, Már nem szerzek némaságot, Hisz' előtör belőlem… Sírj csak! – némaság hagyja. … Olvass tovább
Bennem mindig megmaradsz Egy szó, egy hang, egy gyengéd ölelés. szemed mosolya, mindennel felér, várom a hajnalt, első harmatjával, érintsen meg Téged, eltöltött éjszakánkkal. Egy szó, egy hang, egy gyengéd ölelés, szívünkben bujkál, egy belső remegés, lelkünk az égig felszáll , oly boldogok voltunk, hulló könnyek közt, el kell most válnunk. Egy szó, egy hang, … Olvass tovább
KÉRDÉSEK Mondd,mit ér a szél, ha nem szárít könnyeket, és mit ér a zene, ha nem ringat lelkeket? Mondd,mit ér a csók, ha nincs benne érzelem, és mit ér a zár, ha bénít a félelem? Mondd,mit ér az álom, ha nem ad vigaszt semmire, és mit ér a szó, ha nem illik rá senkire? Mondd,mit … Olvass tovább
Minden este A szürkület a fák között lengett léptem alig verte fel a csendet. Lábnyomom a Hold porában leltem, álmaim már szanaszét hevertek. Álmaimból várat építettem minden este, megnézhettem végre szürke létben vajon mennyit érek, az angyalok addig félrenéztek. Összegyűjtött fény tükre ha lebben, szemembe nézhet majd minden ember. Szívem ritmusában, a megsebzett dalban, rózsák … Olvass tovább
Halottak ruhája Erőtlen markomból szóródnak szét szavak mondatok fonódnak kétségek között, hitek törnek el a racionalitás kőkemény súlya alatt hangtalanul. Halottak ruháját hordom, avitt szövet feszül a valaha volt önérzetemre s hurcolom mások bűneit rám gombolva a múltidő kényelmetlen öltönyét. Lelkeket rejtek el, rég halott lelkeket, érzések élednek, időt kérnek, nincs, pörög a nap az … Olvass tovább
Összebújva Elhagytak a versek, el, mint sokan mások, (van, amiket sosem, s van, amiket bánok) hosszú körmondatok, csilingelő szavak, nem folynak belőlem, mint hegyről a patak. Verejtékben úszó gondolat-foszlányok… (tőletek én semmit, már semmit sem várok) begörcsölt mondatok, félszeg betűtársak, óhajtott ihletek… már nem is sajnállak. Üresség a párom, mellkasához bújok, nőhetnek felőlünk odébb a … Olvass tovább
Hársfavirágzás A hársfa illata bódít, tompít minden más érzetet. Szín, íz, hang egybefonódik, ocsúdik az emlékezet. Első és utolsó csók volt egy pirosló nyár-alkonyon. Bogárka szemből kidörzsölt álom egy fájdalmas hajnalon. Színtelen, íztelen sóhaj a hársillatba fogódzva magasra szállt, az ég felé. S esőcseppekben hullt vissza kondor fejemet simítva remegő lábaim elé.
CSALÁDI KÖR 2018-ban! Volt munkám, kenyerem, Dolgoztam érte eleget! Rabszolga voltam nagyuraknál, De megálltam helyem becsülettel! Volt kicsi házunk, nagycsalád! Öt gyermeket nevelt jó apánk. Nekem is van már három kisfiam, Feleségem nagy szeretettel, Viseli gondjukat. Dolgozik Ő is, Reggeltől, napestig, takarít, Mos, főz, és kertet kapál, Kis ennivalónkat készíti szaporán. Gyermekem, ha nagy lesz, … Olvass tovább
Balatoni kikötő Naplemente idejében sétálok a Balaton partján, mintha egy kis szárnyaló madárka énekét meghallanám. Ajkam mosolyra húzódik s követem levegőben az útját, és felidézem életem boldog pillanatainak múltját. Bátortalanul megérintem a langyos tavacska felszínét, s óvatosan megpillantom a napnyugtát ölelő ég szívét.. A ragyogó napocskát csak félig takarják a fehér felhők, de a távolban … Olvass tovább
Nem talállak Reggel.Köszön.Elmegyek. Megjövök.Köszön.Késő éjjel. Telnek az évek… de mi van a szenvedéllyel? Csoszog, horkol, zörög… vagy a csend üvölt át a szobán. Nem érem el. Ólom a láb, rozsdás vas a kar. A sors tőlem vajon még mit akar? Elvett tőlem apát, férjet, nem egy szeretőt. Adott keservet bőven… és adott temetőt. Végül elváltam … Olvass tovább
Gluten tag! Delhi piacán egy szikkadt, szikár szikh áll, kalászos gabonát szitál, ocsú száll, de nem gaboni pelyva, itt nincs homok, csak szórványos ejha, ha sikerül egy kosárka sikér, sukár szikhünket tapsvihar kísér, nem turbán legends: visít száz torok, extázis, s égnek a sikátorok…
MINDENNAPI HITVALLÁSAIM MÁSSÁGOM Azt gondolod rólam, Más vagyok? Igen! Hiszen egyre Szűkebb résen ér Szememhez a világosság. De azért én ugyanúgy Gondolok Terád. Kérlek ne félj tőlem, Hidd el nem zavarok, Csupán csak Nem látok. Hiszen valamiben Mindenki más. Van aki szép, Van aki csúf Van aki jó, Van aki rossz. Van aki gonosz. Van … Olvass tovább
Cataracta Műszerek fémes csörgése vénába áradó nyugalom hangok zsongása röpke idő, mégis végtelen szemembe villám hasít maró, majd hűsítő cseppek esőznek szivárvánnyá törik a fény az ágy pár támolygó lépés. Hogy nem látok, műtét utáni alvás rémítő álma volt szemem opálos kagyló alatt a homály még marad… A kórterem álmos csendjét sziréna vijjogása tépi szét. … Olvass tovább
Könnyek közt Órák telnek el könnyek közt veled rózsafüzért morzsolunk, titkaink vezetnek, a hullámzó csendbe, mely lebilincsel, mikor kezedet megérintem, tudom hallgatásod nehéz terheket cipel. Két karom dédelget az ezüsthold fénye betakar, úgy vígaszt lelsz bánat könnyeid elöl. Puha pázsiton a régi emlékek árnyai suhannak. arcunkat meglegyinti a szél, belesímulunk éjbe vígaszt nyújtunk egymásnak az … Olvass tovább
A Yucatan gőz-teherhajó… 3/3 1942 -ben a japánok által uralt Csendes-óceáni vizeken… *** A periszkóp szálkeresztje mozdulatlanul ült a célon, Von Topp kapitány kígyós szeme rajta volt a préda hajón. Az acélcápa irányító termében teljes csend honolt, Parancsnok hangja is csak néha-néha muszájból hallatszott, Mikor lőelemeket még helyesbített, még pontosított! Az elektromos hajtóművek csak zümmögtek … Olvass tovább
Pengeélen táncolva Pengeélen táncolva, Élet és halál között. A születésünktől fogva Sötét függöny mögött. Az óra körbejárt, Ott leszünk mindannyian, Tárt karokkal várjuk a Halált Pengeélen táncolva.
Elemek harca Fenn, vad sziklákon rohanó szél dalol, sötét felhőfátyol szirtekre hajol, ébredő hajnal űzi az árnyakat, lenn a völgyben zúg a bőszült áradat. Vadvizek festik szürkére a tájat, kőbe vájtak kicsipkézve formákat, gyöngyöző vízpermet mohát fürdeti, kezdet és végzet a harcot sürgeti. Pusztító, tomboló viharok dúlnak, arany sugarak menedékbe bújnak, híd alatt a víz … Olvass tovább
Fabika sétál Hátul ballagunk,én és a Papi, aki elöl vezet, ő a Fabi! Hozta a papinak a nagy bakancsot, ledobta és kiadta a parancsot! Sétálni kéne tudod-e papi? Ím már készen vár mami meg Fabi Fabi mindig tudja…merre kell menni szép kavicsokat hol lehet szedni? A kavics elgurul, a Fabi felborul, A hídon megállunk, kavicsot … Olvass tovább