Karácsonyi körforgás a lélekben Rongyos vén csavargó egy úton arca szenvedő borostás ,kínos vacogó ,hidegben megfagyott nagyon rég ajka körül a mosoly. Keresi feledését karácsony éjjel mikor mindenki víg boldogságban fenyőfa körül ülnek házacskában gyertyákat gyújtanak égő átéléssel. Ahonnan ő jött csak hazug erdők vigyorogtak rá ,hívogató maszkok , sötétben botorkál ahol templomok díszes fényben … Olvass tovább
Praesumptivus te magad tégy az új évben tiszta szívvel ősi törvényt nem esve a gyarló bűnök előtt se térdre se hasra mint akiben a reménység növekszik csak vadszőlőként nem engedve hogy azt bárki és bármi eltaposhassa te magad legyél a hős ki meg mer szegni minden rossz szabályt aki képes megtanulni és érteni minden leckét … Olvass tovább
1. Szín : Mohamed Nyitány /Mohamed kinyitja szemét, felkel. A díszlet sziklás, sivatagos vidéket ábrázol. Arra jön egy kendős kereskedő, egy szamarat vezet, amire zsákok vannak pakolva./ Mohamed: Ábránd tán e kép mi most elém tárul? Ruhámat homok lepi, s ím nem tudom miképp jöttem ide. Tán a keletről jövő homokvihar volt az, mi utamon … Olvass tovább
Egy dolgot szeretnék magam után hagyni; szavakat, miket az idő koptat majd el. Eme testbe zárt lélek szenved! Kiáltását tán senki sem hallja meg. Az élet küzdelem, a hallgatás erény, a csend pedig békepolitika. Ennek oka pedig, hogy az Ember mindig csak hazudik. Vágyálma talán más, kit magához dédelgethetne, s titkon teszi csupán, mert tart … Olvass tovább
Lennék Lennék almában sütött méz, csorognék szádon, hevének utat keresnék páncélodon. Szőlőszemben lennék a bor kérnélek, védekezz ellenem. Lennék ünnepre szánt virág, lennék kék, piros vagy korall. Lennék dal, közelben s távol, templomi csend, orgonaszó. Lennék gomolygó gombolyag, mint felhő, szállnék, mint szellő, amint illatos jázminágat ringat, úgy lennék csoda két karodban álmatlanul, minden éjszaka. … Olvass tovább
Új év, új élet hátamon cipelem súlyos hátizsákom életkövek húzzák molyrágta a gúnyám eldobom, levetem új évre ébredtem lista sértettségről megbocsájtásokról régi rosszat nyomban ledobom magamról próbálom őrizni fiatalságomat elűzöm szívemből borúlátásomat megtartom kedélyem újév az esélyem magas frekvencián rezeg lelkem tisztán túlteszem magam idős korom kínján régimódi hobbim új dolgokra váltom szebb évet köszöntök … Olvass tovább
Karácsony Hó csipkés kendő borítja a tájat, Jeges fagyos szél cibálja a fákat, Egy csillag az égen fényesebben ragyog, Tündöklő fényénél szárnyaló angyalok. Béke száll a földre, csend lep el mindent Karácsonyfák fénye, átölel újfent. Betlehemben született, Jézus a kisded Közénk földre szállva, békességet hirdet. Kicsinyke gyermek az állatok között, Jászolban fekhelye, szalmával tömött, Körben … Olvass tovább
Köszöntünk Jézus Halk zene szövi a szeretet tündöklő selymét, aztán betakar gyereket,fiatalt, öreget és szívünkbe kúszva megtöri a konok elmét, hogy beragyogja a szürke világegyetemet. Ott virul a boldogság örök zöld lombok alatt a tisztaság,szűziesség szikrázó jelével ahonnan a fény szunnyadó sejtjeinkbe tapad örömkönnyekben úsztatott hunyorgó szemekkel. Lelkünkkel magasban átkaroljuk a kék eget, bejárjuk a … Olvass tovább
Caelum Ártatlan árnyékok mezejére lépek, ámultan bámulok, s csak jönnek a fények. Megannyi arc, szürke tekintetek végtelenbe futó, csalfa vak emberek. Kezekbe süllyesztett néma arc, mely néhol csillog , mint az órán a kvarc. Lüktet a mutató , a szíj csak szorítja a vénám; közelít az álomvilág én meg csak pityergek némán. Egy bizonytalan szívben … Olvass tovább
Január Kopott köpönyegben ballagott négy ember, Szeptember, Októbet, November, December. Szakálluk megkopott, a térdük megrogyott, Az idejük lejárt, erejük elfogyott. Nyomukban bevágtat a büszke Január Fehér hóparipán nyargal, mint egy huszár Száguld hegyen völgyön kardját villogtatja, Feltekint az égre, felhőt hasítgatja. Hópehely csillagok leszállnak a földre, Csendesen hullanak erdőkre, mezökre. Fehér puha paplan, lenne, hogyha … Olvass tovább
Éva örök Éva vagy femme fatale Lilith, ki volt aki Ádámnak parancsolt? A gyermekgyilkos bosszú-angyala, vagy Éva, ki nékem almát lopott. Vadalmafa, savanyú gyümölccsel, mégis édes volt a te kezedből, a mosolyod tette méz-édessé, egyetlen nő vagy a létezésből. Légy mindig ilyen őszinte ember, maradj mindig a jó-szép hírnöke, Hagyd az almát fenn a fán … Olvass tovább
Időtlenségek néma, szobor-árnya mindenkire köztörvényesen árborul, ha egyetlen kifejezhető mozdulatban ásít a száj, sugárzik a szem – könnyelmű, hangtalan szemfedőként emlékeink boldogult aranykorát igyekszünk minél valósághűbben megragadni, s a Valóságban létrehozni! Lágyan magához ölelget bennünket a Tavasz-váró madárraj-zene. Csobogón futkosó, aprócska s hívogató csermelyek szent-szelíd dallama megdobogtatja lüktető szíveinket! Hosszan tartó távolságok is bármikor lecsökkenthetők … Olvass tovább
1957 Karácsonya… 57-nek Karácsonyán szomorúan vártuk az ünnepet, anyu sírt, hogy az apu itthon velünk nem lehet. határtalan nagy örömmel felvettük az új ruhát, azt hittük a Jézuska, meghozza az apukánk. Jött egy bácsi fényképezni, azt kérte ,hogy nevessünk, új ruhánkban örömünkben, jó nagyokat derültünk. Karácsonyfánk, meg volt rakva, minden széppel s jóval, ünnepelt a … Olvass tovább
Imádság karácsony előtt Fele kenyér is elég nekem. Fele víz is. Bort nem iszom. Segíts, Uram, a szegényeken, ne nézz most át a bajukon! Ne hagyd, hogy éhezzen gyerek, hogy szülő átkozza Nevedet! Imát írok inkább Neked, ha kell, híved is leszek. Átlépem a küszöbödet, s megnyitom ott a lelkemet. Tudom, nem hiszel majd nekem, … Olvass tovább
ÜZENET A SZÉLLEL Gyermekek jajszavát hozta el a szél Sok országon keresztül, míg ide ért! Esztelen háborúk, fegyverropogás. Nyomukban mindenütt arat a halál! Mikor lesz vége már az öldöklésnek? Mikor élhetnek BÉKÉBEN a népek? Mikor örülhetnek éltető tavasznak? Őszi gabonát boldogan arathatnak? Ne haljanak többé, éhen gyermekek! Munkát, kenyeret kapjanak emberek! Legyen a haszon, ki … Olvass tovább
Az emlék regél Időben, térben tévelyeg a tél, jégvirágról ma, az emlék regél. Zúzmaragyöngy csillogott a fákon, pelyhes – fehéren jött a karácsony. Esthomályban harangok kondultak, ében égen csillagok kigyúltak. Vágyakozva dobbant a gyermekszív, csilingelő csengő – vajh\’ mikor hív? Állt a zöld fenyőfa, csillagot szórt, az egész bensőm oly izgatott volt. Hittem én akkor … Olvass tovább
Lábnyom a hóban Játszom a csenddel hópihékkel rakom tele kosarát legyen minek örülnie mikor nem lesz velem havazik…segít nekem az ég. 2018. dec. 25.
Szeretném Ringass el te lenyugvó nap fénye Szívem pihenni szeretne végre ne üljön rajta már ennyi félelem arcom feléd fordítva naponta kérem Ne szóljanak a fegyverek ne legyenek hajléktalan emberek éhesen ne hajtsa álomra senki fejét te lenyugvó nap fénye adj hozzá erőt Te ki naponta fényeddel bejárod a földet fényt oda adj, hol látod … Olvass tovább
Ismét B.Ú.É.K. Az újabb szilveszterről… Legyen sok öröm, A közelgő újévben… Miről változna? * Nagy fogadalmak! Hangos pezsgődurranás. Virsli, nagyon fogy! * Minek bámulsz folyvást hátra, Előre van a jobb jövőnek útja. Összecsengenek a kristálypoharak, Nem úgy, mint a műanyag poharak. Ne Fordulj Hátra, vedd Észre! Itt már Szilveszter estje! * Béke, szeretet Legyen veletek, … Olvass tovább
Karácsony érkezik Pihe-puha táncot lejtő hópihék, nekem örökké szép igézet marad, mikor fehérbe öltözik a vidék, és messzire száll a fenyő illata. Ilyenkor újra átélem a csodát, ámulva nézem a fénylő csillagot, egyetlenként ragyog az ég bársonyán, utat mutatva gyengéden rám hajol. Karácsony érkezik esti fényekkel, vele az éltető remény szelíden, templomig kísérnek tiszta lélekkel, … Olvass tovább