Merj élni!

– Hogy érzi magát Ms. Flinders? – Nos, doki, nem tudom, mennyire látszik, de legalább ugyanolyan szarul, mint tegnap és azelőtt – mutatott az arcára a lány. – Az, hogy megsérült, még nem ok arra, hogy ennyire eltűnjön a világ elől és… – Kedves Doktornő, akkor a házi feladatra egyest kap – fordult el Katie … Olvass tovább

Ünnepi folt a napon

Ünnepi folt a napon Te akkor más voltál mint a többi mindig nyugtalan kéjre csábító minden tetted, egy törvényes szó örömteli sorsomban boldogító. Láttam utam fonalát vidáman csillagok háborúját lojálisan, a húsvéti ünnep hitelességét álmaim felett, boldog örömeid . Bíztunk szeretve,gyűlöltünk, forró teljesedésben nevettünk, de te vagy a boldogság hangja képzeletben a valóság bizalma. A … Olvass tovább

Minden reggel

Minden reggel A fájdalom láza űz, csapdába zár a kedvelt égi kék, az illanó idő. Remény bódít, kába álom, új élet ringatta bölcsőmet, a legszebb zene, mikor a szeretet halkan zörgetett. A jóság egyszerre csodát teremtett. A réten ágaskodva nagyot néznek minden reggel, a nyíló pipitérek.

Úgy szeretnék

Úgy szeretnék Úgy szeretnék élni, Ahogy a szabadon szárnyaló madár, Ki mindig oda száll, Ahová vágya talál. Úgy szeretnék szeretni, Ahogy a szellő, Miként a fák lombját Lágyan simogatva átöleli. Úgy szeretnék hinni, Ahogy az éj hiszi azt el, Hogy a Nap mindig előjön A reggeli fénnyel. Úgy szeretnék majd elmenni, Hogy tudjam érdemes volt: … Olvass tovább

Ataraxia

Ataraxia* A testem és lelkem kiéheztetve epikuroszi nyugalommal várok a szükségszerű gyönyörre. Vízzel és kenyérrel csapok vad orgiát és az élvezetek csúcsára érve huszonegyedik-századi önkívületben áramtalanítom a routert (a valóságban egykedvű mozdulattal vágom a falhoz), a külvilágot ezzel végleg magára hagyva, szkeptikus magányom ölében ringatom tovább torzulásmentes látens életem. *teljes lelki nyugalom állapota

A madár

A madár A fa ágára madár szállt. Hallgatom szomorú dalát. Félti a fát, az otthonát. Lombján nyugalmat talál. Most a fa száraz és kopár. Várja mi lesz, várja sorsát. Madár énekli szomorú dalát. Ne vágjátok ki ezt a szép fát. Ne vágjátok ki a sok-sok fát. Mi lesz belőle, ablak talán? Keresztül rajta világot látsz? … Olvass tovább

Reggeli gondolatok

Reggeli gondolatok Számomra milyen a jó reggel? Madárfüttyel és simogató napsütéssel telt. Boldogság és szeretet lelki szétáradása, Érzelmeim gyors iramú szívemet érő támadása. Ha látom azt, akit szeretek, s elmondhatom Neki százszor, Mert Őt szeretem legjobban az egész világon. Nem szólok, csak élvezem a pillanatot, mely örökké tart. Nézem, ahogy kávéval a kezében fáradtan kisétál … Olvass tovább

Februári éjszakák

Februári éjszakák Rossz, sovány kutyák vonyítanak a holdra. Testük megfeszül, nyáluk földre csorog. Vékony kísértet libben éppen arra, égnek merednek a borzas szőrcsomók. Fények imbolyognak. Lehet, hogy lelkek, szétfoszló testüket nyíva keresik. Az ember alszik, mélybe húzza álma. A mellkasára ráülnek valamik. Horkant, fölneszel. Hagymázos képeket bogoz reggelig.

Várok rád

Várok rád Ha a holdvilágos tavaszi éjen, A gondolatom elkószál, elbarangol, Hiányodtól, bánat ül a szívemen. Szemeimből, a könny, megindul magától, Mert mérföldnyi távolság, mi állt közénk… Szerelemtől bódultan várlak szobámban, Hol a szám, önmagamhoz szól időnként, Hallgatok szent zenét, látszólag vidáman. Amíg nem jössz; a gonoszsággal teli, Rémképtől, megpróbálok megszabadulni. Elzárom útját a rossz … Olvass tovább

A Múzsa dala

A Múzsa dala Az én lelkem játszik. Csillagok közt látszik! Dal vagyok a te torkodban, éjjel megálmodtam. Szemem könnybe lábad: nem látom orcádat! Dal vagyok a te torkodban, éjjel megálmodtam. Remény fénye árad: kedveled nótámat! Dal vagyok a te torkodban, éjjel megálmodtam.

Köd és eső

Köd és eső Mikor alázuhan e csöpp, a köd S könnyeden, mint a gáz, párkányt föd Igazán, csak ha hüppög is kicsit Szívem repdes, s egy ablakot kinyit Nedvesen belép, tüdőm eltelik Minden ellenállás megfeneklik, Közelebb jön aztán arcomhoz ér Könnyt futtat arcomon a dér Majd hátrál, de int „gyere kedvesem” Toporgok, még kabátom keresem … Olvass tovább

Vérző Fél

Vérző Fél Testek egymás mellett. Köztük vérzik a tér. Mert Egyek, de most két Fél. Remeg az idő is egy helyben. Sóvárogva folynak az órák. Droghoz nyúl a Felem, hátha az jó rá. Képzelet. A hatás sajnos ideiglenes. Eltörik a képzetem: S a valóság szilánkos darabjain… Most azokon lépkedem. Vérzek a sebtől, amit a ma … Olvass tovább

, ,de ne hogy becsapj.!

,de ne hogy becsapj.! A Nap egyre feljebb csúszott az égen madarak csivitelnek már délelőtt a kertben huncut napsugár cirógatja a rügyeket s egy hazatérő gólya kereste a régi fészket Ilyenkor mindenhol minden szebbé válik Metsző ollók hangjától zajos a határ is új ruhába öltöztet mindent a természet gyermek kacajoktól hangosak a terek A bezárt … Olvass tovább

Megunt régi

Megunt régi vár ránk az új világ, hajítsd el a régit ehhez értünk sajnos, kérlek ne is szépítsd szép volt jó volt nézz körül testvérem, Földünk már romokban, nem tehettünk semmit, fejünk a homokban mosom kezem hagyd a pénzed hátra, ott az mit sem ér majd oda erős szív kell, abból profitálhatsz nemes jellem ne … Olvass tovább

Elégia az együttlétről

Elégia az együttlétről Ó, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem, vágy kínoz, mikor véled nem szeretkezem. S mint barbár harcos, ki vad ellenségre talál, lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll. Öved délkörét szabadítsd meg hamar, hisz a világ összes tájánál szebb tájat takar. Kebledre régtől féltékeny vagyok, de megnyugtat, ha arcomba mártod. Oly tündöklő … Olvass tovább

Boldog bánat

Boldog bánat Csillogás nélküli víztükör, Illattalan, gyászos mező. Csobogás nélküli patak, Madarat nem ismerő erdő. Egy boldogtalan ünneplés, Egy bál, muzsikától mentes. Mulandó mámor, rideg érintés. S mindez micsoda? Az élet maga. Kóstolom, de nincs íze. Hallom, de dallam vesztett. Érintem, de kezem alól kicsúsz\’, Aztán nézem, ahogy a hit elúsz\’. Az emberek nevetnek-sírnak, De … Olvass tovább

Fehér rókák

Fehér rókák Csak figyeld a tájat, Figyeld a hófödte tájat, azt a fehér völgyet. Hallgasd mit súgnak az ágak, Hallgasd, s figyelj rájuk, nem hazudnak, hisz átölelik az egész földet. Itt vagy velem, figyelj lágy hangomra, Figyelj mit suttogok, míg el nem fogy az óra. Nem sokáig lehetünk már így ketten a havas tájban, Jönnek … Olvass tovább

Merengés a múltról

Merengés a múltról Álmaim kosarán libben a fátyol, emlékek villannak fel a homályból, elképzelt jövőm, tündéri álmom, beteljesült mára, másra nem vágyom, szép család, munka, s fizetség érte, meleg a szobám, nem fázok én sem, ifjúságom elmúlt, a rózsa is elnyílt, gyermekeim mosolya az igazi érték.

ILYENEK A HATALMASOK

ILYENEK A HATALMASOK (Ady Endre árnyékából) Hergelnek csak, de nem bírnak hittel. Talpukat nyalatják csak a szelíddel. Hiába is várnál kevéske jót is tőlük, mert arcukon is vastag már a bőrük. Pofátlanul kiröhögik, ki tőlük remél. Csukott szájuk is: hazugságot regél. S lásd milyenek is azok a vazallusok: Korcs papagájkórus, mi bagolyként huhog. Saját hangjukra … Olvass tovább

Tavaszi rezdülés

Tavaszi rezdülés Mi dolga még a februári télnek mikor suhogó széláramlatokat rügyező ágak apróra metélnek – s csalogatják a régen várt napokat. Fehér szárnyakkal bújó hóvirágok sóvár vágyaink felé repítenek, felerősödnek a szívdobbanások, s kósza napsugarak melegítenek Ringó bokrokon lármázó madarak, csivitelésük betölti a teret, tavaszrezdülések elárasztanak – fellélegezve feledjük a telet. 2019.02.26.