Mese Hetedhét országról

Egyszer volt hol nem volt, valahol messze még a Csillaghegyen is túl, volt egy nagy mesemondó város, amit Hetedhét országnak neveztek. Egyszer egy kisfiú, aki olyan szegény volt, mint a templom egere, felkerekedett a nagyfülű szamarával világot látni. Édesanyja sírt-rítt, hogy az ő kicsi fia Gergő, akinek még most kezd pelyhedzni a bajusza, elhagyja őt. … Olvass tovább

Elveszett lelkek !

November lezdete volt, hideg szél fújt keresztül a városon, ilyenkor jó volt valahol bent lenni élvezni a meleget. A városnak a legrégibb boltíves temploma amit valamikor régen a Jezsuiták építethettek. Szegénység sír le róla, kevés a hívő, nincs pénz a tatarozásra. A templom előtt csak két autó volt, tulajdonosuk nem mentek a templomban, ingyenes parkoló … Olvass tovább

Február 1.

1. -Szilaj! Heves! Úri kobold, víg, kegyes méltósági ezred! Koldusan szép az ítélet! Idézett idézetek, idézve idézve! Értő mágus! El és feladott érzetét, feltételek közé beszorítva, és nem elfogadott válasz a válaszokban! A NEMZET, mint az őrgrófi nemes ezred! Áll a vár előtt! Remélve, reményt vesztett hitükben! Vár a fertőzött tégelyekkel kirakott téren! A bajkeverés … Olvass tovább

Az utolsó igazi gyerekkori nyár 15.rész

A kaszárnyánál Régi lakói a városnak tudják, hogy valamikor kaszárnya is volt a városban, nem is akármilyen, orosz kaszárnya. A gyerekeket egyszer – kétszer az iskolából elvitték a kaszárnya kinti gyakorlópályájára. Ez nagyon izgalmas volt, hiszen itt magas palánkok voltak, amin csak a legügyesebb gyerekek tudtak átmászni, aztán volt itt föld alatti alagút, mély árok, … Olvass tovább