Álmodtam egy szerelmet magamnak….

Sokszor elképzeltem szemeim előtt a tökéletes ideált – fantázia kreálta magas, vékony, vonzó külsejű figurát. Ábrándjaim csúcsára esténként értem fel mindig, mikor csapból fakadó vízforrás cseppjei peregtem rajtam végig. Frissítő molekulái mozgatták lényem minden csakráját: hevített vasrúddá változtatták agyam összes celláját! Gőzgépként dolgoztak elmém kerekei, ellenben megmerevedett hullaként funkcionáltak teremtett testem más tájékai. Gyermeki képzelőerőm … Olvass tovább

Szeretnélek szeretni

Szeretnélek szeretni, forrongó kebellel magamhoz ölelni… Lelkem gerléjét kalickájából szabadon engedni, s a cudar téli éjszakától egy pillanatig sem félteni! Szeretném kéklő manduláim sarkából útját követni – fesztelenül repülni hagyni,csak ereszteni! Merészségemért gyermeki izgalommal pralinében reménykedni, annak éltető dobomtól olvasztott habos-krémes masszájában megmártózni! Szeretnék önfeledten bízni; madaramat nem oszlopokkal alátámogatott faágakra fészkeltetni! Vele légzőszerveim hólyagocskáiról … Olvass tovább

Vágy

Vágy Vége a női léleknek, ha simogató kedves szavak érkeznek. Gyengéd ölelésre tárnám karomat, s nézném kedves – lassan piruló arcodat. Érintenélek forró kezemmel, érezve a vágyad reszkető testemmel. Csókok zuhataga sodorna bennünket, míg a parázsból beteljesedett vágy- lángoló tűz nem lesz. Cobblah Ilona

Eshetőségek

Azt hiszed eljött a világvége, pedig csak most született meg a Megváltó. Tudod, hogy eljött a világvége, s valóban bérelve van számodra egy hely a Pokolban. Azt hiszed, hogy már csak egy lépésre vagy a Mennyország kapujától, miközben még a Tisztítótüzet sem jártad meg. Tudod, hogy már csak egy lépésre vagy a Mennyország kapujától, s … Olvass tovább

Ima

Ezer éves égi anya . Tűz istennője. Szél mágusa. Földnek őrzője. Tekints le rám. Halld meg kérésem. Ne kísértsen többé ármány. Ne üldözzön vétkem. Kérlek téged nagy asszony. Támaszd fel lelkem tüzét. Nő életemnek új értelmet adjon. Teljesítsd egy kis ember kérését.

Szeress, hogy szeressenek

Oláh István:Szeress, hogy szeressenek A szív a világ legvacakabb dolga! Eldobjuk, mintha már rá szükség nem volna! Pedig ha nincs szív, nincs élet,nincs erő, Nincs barát, nincs testvér, és nincs szerető! Ember, valakit szeretni kell, Enélkül, hidd el, nem létezel! Ha a szívben nem lakik szeretet, Sivár, és szegény az életed! Ha azt érzed, téged … Olvass tovább

Hiányzol

Sötét szobád ablakán beosont a Holdsugár, hol minden mozdulatlan, évek óta néma, lakatlan. Táblán még a kréta rajzod, fiatal voltál és boldog, nagy családról álmodtál, terveket szőttél, rajzoltál. házat építettél volna, – nagyot de, alapja mára elmosódott, tetejét a semmi tartja, lassan elporlad a tábla. Lelked elszállt az Ég felé, hol nem kell fedél a … Olvass tovább

Vagy vak

Vagy vak Még mindig sötét van Miért kelünk fel ilyen korán? Körülettem hatalmas raktárak Nem alszik a világ Ahol a nap, ott gyárt a vak Már itt is világos van Immár nem zavar, hogy felkeltem Elszívom a cigimet, meg se nézem az instám, s a Ferrari új motorja is 2 tizeddel többet hajt Kipakolok egy … Olvass tovább

[Pessoa szorongásnaplójából 1.] – a Kollázs

a Kollázs Lajtos Nórinak a kifeszített parki fákra havat lapátol Isten hamvas lehelete de nem karcol távoli utakon madárlátta sorompók a szobám csöndje maradt csupán éjjelente a pókok csöndhálókat ragyogtatnak nappal feszülnek fel a keresztfára távolodó hangjegyek hasítják a felhőket tejfehér dunnából pelyhedzik a jég elhagyott padok zokognak a tavaszért árnyjátékot messze űz a szél

A boldogság rabjai

A boldogság rabjai Legyünk a béke rabjai, Rabok, akik sosem szabadulnak. Ott, hol árnyékként sem él a bánat, S a rossz dolgok sorra elavulnak. Legyünk rabjai a vágynak, Ott, ahol féktelen a képzelet, Álmodj gyémántként csillogó reményt, Mert élni álmok nélkül nem lehet. Legyünk a boldogság küldöncei, Kik nevetve körtáncukat járják, Kik féltve őrzött vágyaikat … Olvass tovább

Csillagfény

H.Gábor Erzsébet Csillagfény (2) Hogyha elhagy majd a legutolsó sóhaj, búcsúzz tőlem kedves, csendes, szelíd szóval, vagy csak vén kezeddel simítsd végig testem, s öleld át a szívem, mellyel úgy szerettem. Hogyha nem lesz válasz, s néma ajkkal fekszem, tudd, hogy mindörökre fészket raktál bennem, lelkem lágy falába úgy loptad be lényed, hogy az ében … Olvass tovább

SZÉL

Szél az én barátom, vidd el gondolatom, szerte a világba, szeretetnek lángja, szívekhez találjon. Vidd a fényt szárnyadon, indulat oldódjon, a lélek gyógyuljon, Szél járd a világot, az elme tisztuljon. Súgd bele fülekbe, béke a lélekben, szeresd testvéredet, bocsáss meg vétkeket, adj új esélyeket. Szél vidd szeretetem, mindenkit elérjen, szív felmelegedjen, s egy új kezdet … Olvass tovább

Létöröm

Leültem egy kőre gondolkodni, ahogy néztem az út porát érteni kezdtem a kő titkát, s az Isten hangját véltem hallani. A megtett út hosszú volt és kemény, hol magasba vitt, hol a mélybe zuhant a sors velem míg céltalan rohant azt hittem nincsen remény. Hogy tebenned magamra ismertem oly szépnek látom a világot minden-minden alkotásod … Olvass tovább

A szív mestere

Minden egyes kerék, mozgásba kezdett s haladt az útján, a remény hajtotta előre s a küzdelem jellemezte mivoltját. Rozsdás volt, a gépezet, így a mester munkába állt, de s sejtelme sem volt mikorra rendeződik a kár. Recsegtek az apró fogaskerekek, sírtak akár egy csecsemő Ekképpen nem aludtak a gondok, ordítottak, akár csak ő. A mester … Olvass tovább

Gyermekkor

Bölcsőbe termő szemernyi lélek, két élet közös arany kincse, szemét kinyitva rácsodálkozik, első pillanatkép az élet peremén. Egy történet kezdete, esély az életre, akkor még csak egyszerű gügyögés, mely idővel értelmes beszéd, az érzelem, sírás vagy nevetés, a lélek idővel kiteljesedik. A szülők meleggel telt szívvel, tanítgassák pici csemetéjüket, mígnem az óvoda kezeit nem tartsa. … Olvass tovább

A közkatona /Poor Edit verse/

Könnyeim áradnak, nem szégyellem. Írásod meghatott, fáj a lelkem. Egy személy sorsában mindenki benne van, méltó emlék ez nekik, kiket nem láttunk sosem. A legtöbbet tetted ami tőlünk telhet, áldja meg az Isten drága emléküket! S vezesse kezedet újabb írásokra, versed… mint egy sóhaj, megtört anyák álma.

A változás magad légy!

A változás magad légy! saját fotóm: Lépcsőfokról lépcsőfokra haladva… (H.Gy.) Ne akard megváltoztatni a világot, Már rájöhetnél, eddig sem sikerült. A világ büszkén forog az önimádat tengelye körül Megállni esze ágában sincs hiába is könyörögsz. Az egyetlen dolog amit te is megtehetsz, A változást magadon kell elkezdened. Ne várj míg jobbra fordulnak a dolgok Hisz … Olvass tovább

Este

Estébe kúszik a nappal köröttem néma a csend repülő kúszik az égen ablakát nyitja az éjjel Villanypóznán fény villan ereje kicsit gyengécske macskám lesben áll éppen vacsorát keres fák tövében Rebben a kismadár érzékeny a zajra éhes cica szemek segítséget kérnek Vadászni kellene cicám megdrágult a bolti ár csuzlit készítek én is vadászni fogok, ha … Olvass tovább

Gondolat

Regénnyel tápláltam csecsemő agyamat Gyermeki eledellel, melytől gyermek is marad. S így mikor idő és környezet E két tényező énnékem kedvez Hogy nyitott szemmel nézzek a világra Hiába várok ezer gondolat-virágra Elmém kopár talaján Csak hasztalan gaz fakad.

HA minden…

Ha minden… Ha minden elfut melletted, akkor mi marad meg neked, megragadod a lehetőséget, vagy rohanjon tőled messze? Talán szükséged van-e rá, s bevallod, régóta már, ragadd meg ez jó alkalom, nem szégyen, ha elfogadod. Gondolod, lesz következő, s nem vagy most törekedő, ne halogasd szerencsédet, ne légy mindig szerencsétlen! Ha mindig mindegy neked, s … Olvass tovább