Megöltem a maradék lelkemet, Hogy ne tudjalak szeretni tégedet! Eladtam a szívemet, rögtön az elsőnek! S vettem egy darab fekete szenet, Hogyha látlak ne esek rögtön szerelembe. Megtanultam nevetni, S őszintén hazudni. Olyan lettem mint a természet. Festek, de még sem érzek. De a képen látszik minden sebem. Ködös reggel indultam, Közben hallgattam a csendet. … Olvass tovább
Semmi sem múlik el! Megmarad minden, Bár az idő gyorsan fut. S testem vénülő hidegben remeg, A parázs szívemben lángra kél! Mikor neved felcsendül, Szemem fénye káprázik. Tiszta szerelem lángja, Hideg fagyban sem enyhül! Szerelmünk lángját izzó parázs őrzi!
Nem volt kleptomániás. Nem is igazán értette, hogy mit is jelent ez az igen-igen egyszerű, mégis összetett fogalom. Még egyetemista volt, amikor apja váratlanul infarktusban meghalt, és mivel anyja napjában többször is figyelmeztette a maga prédikálásra hajlamos, teátrális jellemével, hogy ne költsön sokat, épp csak annyit, amennyi feltétlen szükséges – már amennyiben tankönyvek vásárlásáról van … Olvass tovább
START 3. ha lelsz okot dicsérd magad ahhoz képest amit tudnod illenék úgyis (bocsánat) hülye vagy de legalább kotorj össze egy kis önbizalmat lehet hogy tovább ittmaradhatsz ———- ha észreveszed hogy mindent az ISTEN ad az lesz a START 2006 02 02 ntkv
VAS: NYOLCAN IS LEHETTÜNK VOLNA Még a nyár elején kezdtem szervezni az utat, pontos dátumot nem tudtunk, de az ünnepség szeptemberben szokott lenni, ma már kíméletből nem az első évet kezdő hallgatókkal együtt, mint mikor apámék együtt jelentek meg a fiamék kezdő évfolyamával. Ilyen hosszabb kirándulásra én már csak biztos segítséggel jutok el, főleg a … Olvass tovább
Locsolóvers Harmatodban jártam Húsvét hétfő reggel, nyíló kék ibolyák szomjasan hevertek. Fogtam a locsolóm, szépséges virágszál, megöntözlek véle, hogy el ne hervadjál, legalább száz évig büszkén illatozzál.
20Zsoltárra Hallgasson meg az Úr a szükségben Higgy Jákób Istenének nevében A Sionból támogasson téged Vidd áldozatul kövéred Adjon neked egészséget Szíved titkos vágyát teljesítse Felkentjének útját a tiéddel egyesítse
1. -A tudati ikerláng épített malmai! A tudható tudatosság tudott alapjai! Mondjátok el az élt összes tévedést! Ígérethez méltón, méltósággal zárjátok a naplementés idézést! Érintve értsétek meg az értekező vezeklést, amit az összemorzsolt sziklák közé rejtetten intéz el a járatlan utak járhatósági jelenete! Intéző biztosok! Intézkedő, jobb oldali kalandorok! Vezeklő életben az ifjak érdekeltségi szervezete! … Olvass tovább
ÁPRILISI BOLOND VERS ÉLJEN ÁPRILIS ELSEJE Gondolj a világra, Ami nem így sárga, Hanem így sárga. Nem keresztbe, Hanem hosszába. Aki nem tud úszni, Az ne másszon fára, Mert elüti az autó. Fodrozó víztükör Végre valahára. Amikor már Minden odvas, Kiskalapom Zerge tollas. Vagy máshogy mondom, Zerge tollas kiskalapom. Sárga répa, Zöld ribizli Elfelejtett Biciklizni … Olvass tovább
A férfi középkorúnak látszott, de kissé meggyötörték az évek. Haja feltűnően kopaszodásnak indult, amit mindig igyekezett különböző kalapokkal, vagy sapkákkal leplezni, ám parókát sosem vett. Kislányát egyedül nevelte, és most éppen azon volt, hogy megpróbáljon legnagyszerűbb, egyedülálló apukaként úgy felöltöztetnie kislányát, hogy még aranyszőke haját is betudja fonni. Aki már készített frizurafonást elképzelheti, hogy nem … Olvass tovább
Titokzatos éjszakák Feladat: éjszakáról írni, 4 soros versike, 12 szótag, AABB, vagy ABAB rímmel. Sötét az éjszaka, kihalt a város, vár a pihe puha párna mily csábos, ég tengerén ezernyi csillag ragyog, Sivár létben rád csak a Hold mosolyog. /Magdi Éji csendben halkan oson a felhő. házak között halkan dúdol a szellő, sötét éj álomport … Olvass tovább
Hulljon le minden máz. Hulljon le minden fölösleg. Hadd írjuk újra az üressé váló Lapot. Írjunk a legszebb tollal, Mi kedves nekünk. Úgy, hogy ne írja át senki. Ne piszkolja össze senki. Ne írjon rá megjegyzéseket Senki. Hulljon le minden máz. Hulljon le minden, mi nem kell. Legyünk újra azok, akik vagyunk. Lelkek.
Szívem átlátszó vízcseppjei, Mély folyóba gyűlnek minden elengedésnél. Szivárványt fest rájuk a napsugár, S a lárvaéletből kiszabadult tiszavirág Lejti rajtuk násztáncát, mielőtt megcsókolja a halál. Vágyom rád. Feléd száll minden néma sóhajom, Hogy te ne légy Fényt táncoltató, simogató Tiszavirág temető folyó. Könnyeimből.
Szó helyett ma rajzolnék színes képeket. Szőnék színaranyból csodát, ékeset. Puha gyapjúból takarót, meséset, Két kézzel pörgetném vissza az éveket. – kiszínezném a megfakult fényeket -.
H.Gábor Erzsébet Kellenél anyukám Kellenél anyukám, most nagyon, nehéz a teher a vállamon, bánatom, mondd, kinek sírjam el, hogyha kit szerettem nem felel? Vigaszra, hogy leljek nélküled, szobádban mindenik szék üres, létednek hiánya megfeszít, erőtlen hitem már nem segít. Tudom, hogy hívjalak, arra vársz – hol vagy most, testtelen merre jársz? Könyörgöm, nézz le rám, … Olvass tovább
/Az elmúlt időszakban eltávozottak emlékére/ A fájó könnyek hullanak, Mindazokért, kik itt hagytak, Földi élet világából, Sokan, hirtelen távoztak. Megremegnek most a szívek, Hisz hiányuk körül övez, Elhalkul, néma marad száj, Megrendült lélek, ami fáj. Imáink szeretetfénye, Kísérjen el benneteket, Megőrizzük emléketek, Amíg, ott leszünk veletek. Debrecen, 2021. 01.
Fogyóban az összes téma, és nem szárnyal a képzelet, Hová lett a múzsa csókja? Így verset írni nem lehet! Válságban most a poéta, némán bámulja a papirat, elnyűtt toll a hagyatéka, s nem talál egy másikat. 2022.03.28.
Tévét néztünk, magyar filmet: palacsintát sütött néne, vörös arccal, nagymelegben… – Lányom, tegyél egyet nekem is tányérra, oly jólesne… – mondta édesapám nevetve. Hazamentem, és sütöttem. Ó, kislányom, csak tréfáltam! – mosolygott rám édesapám, túrósat is és lekvárost jóízűen mind megette. Hány éve is történt, vajon? Már két éve nem nevetek, de minden nap emlékezem. … Olvass tovább
Aludnék. Freudi mélyen analizálnám a tegnapi napot és nem kötnék bele barátom, Jung ellenérveibe, csak asszociálnék és azonnal le is írnám a szavakat, latenciaidőm a tudattalanban új képekbe talán még elmerül, s kósza misztikusan himbálózik legbelül… Lehet olyan hat óra vagy talán annyi sem a horizont vízszint alatt lebeg. Félálomban ér a döbbenet, hogy vigécünk … Olvass tovább
Láttam a körhintákat éppen, Irigyelve néztem, Hogyan forognak szépen, Így hát én is odaléptem. Beleültem egybe, S a bácsi indította rendbe, Lassan elindult a hinta, S vele együtt egy tragédia. Egy-egy körnél megállt, Néhány gyerek kiszállt, Én ültem szépen tovább, Mit sem sejtve mi vár. Néhányan ültünk még ekkor, Majd elindult ismét a forgó, Szépen … Olvass tovább