HM Közös: Érzék(k)el…

HM Közös: Érzék(k)el… (Feladat: 4 soros, 11 szótagból álló, tetszőlegesen választott rímelésű versike írása bármilyen témában. A kiválasztott emberi szerv szavához járuljon egy másik értelmes szavunk. (Pl. fejtető, lábnyom, kézfej, orrhegy, szemgödör, nyelvhegy, nyelvcsap, ujjbegy. stb.) Ismerős hangot sodor felém a szél, minden idegszálam feszülten figyel, lelkem a távoli ködös múltba néz, a hang halk, … Olvass tovább

Kódolt üzenet

Kórházi szobám ablakán át, kósza fényeket bámulok. Lebegek éber kábulatban, oly rövid álmom elkopott. Csövek szövik át görcsös testem. Visznek, vagy hoznak nedveket. Milyen esendő így az ember, gyámoltalanul elveszett. Ez az éjszaka kíméletlen. Akár a szurok, úgy ragad. Átizzadt gödre mélyén fekszem, ahol minden rög rám tapad. Idő keresztjén kifeszítve, a fájdalommal harcolok. Egy … Olvass tovább

Gyereknapra

Szabadon suhanok a széllel, Kínálom mosolyommal, széppel. Velem kacag a pajkos felhő, Gyerek ő is, majd egyszer felnő. Addig cibáljuk egymás haját, Míg megnyerjük e vicces csatát. Aztán versenyt futunk a nappal, Azon nevetve, ki hogy nyargal. Majd csokorba szedünk virágot, Színezve a gyerekvilágot. Fagyit nyalunk, vurstliba megyünk, Körhintára felülni merünk. Csupa móka és vattacukor, … Olvass tovább

ELFUTOTT AZ IDŐ

Hol vannak az árnyas utcák, a vadgesztenye fákkal, mikor Stájer bácsi végigment, fagylaltos taligával. Csilingelt, míg két kerék zörgött, egy gombóc csak ötven fillér, két gombóccal kaptok egy forintér, olcsón mérem, így füstölgött. Fagylalt az van már ezerféle, ám drága lett a nyalás bére, már meggondolom, hogy mit nyalok, változtak nagyon a korszakok. Olcsó volt … Olvass tovább

Éjszaka csendjében

Fekete seprővel takarít éjszaka, lelkemnek szomorú ablakán csillaga. Holdsugár felhőkön bátrabban lovagol, mennyeknek ragyogó kapuján áthatol. Ezüstös sarlóval őrködik csillagra, éjkirály fekete palástját kihúzva. Éjszaka csendjében alusznak emberek, képzelet suhanó szárnyain repülnek. Megfáradt arcukat mosdatja ébredés, szívükön, lelkükön muzsikál szenvedés.

VAKÁCIÓ

Nem serceg táblán a kréta, sutba dobható matematika. Szép nyarat ígér a vakáció, örömében felkiáltó nebuló. Szekrénybe zárt egyenköntös, ősztől újra gyűjthető ötös. Ürességtől kong az iskola, árnyékot ringat a tanterem fala. Hűtlenül magára hagyott padok, árván maradt pityergő asztalok. Hangokat őriznek a folyosók, búsan sóhajtoznak az osztályajtók. Élmények tárháza a szünetben bővül, ajkon mosoly … Olvass tovább

Vakáció

V ége már a küzdelmes tanévnek, A jtója zárul a tanteremnek. K icsik, nagyok felhőtlen boldogok, Á lmaikat szövik a bajnokok. C ifra virágcsokor a kezükben, I llő köszönet most szívükben: Ó hála, jó tanítónk Teneked!

Vakáció

Valahonnan boglyák illatát sodorja felém az esti szél, lágyan átöleli aortám és szárnyra kél bennem sok emlék, a rónán gurult a gyermekkacaj, mint ördögszekér vihar idején, háztetőig pattant a labda, sosem pihent a bicikli-kerék, könyékig csurgott és csepegett a földig a cukros dinnye lé, roppanós ékszer volt a cseresznye és meggyet dézsmált a seregély, a … Olvass tovább

Szép reggelt

Lehelet könnyű esőcseppekkel itatja az anyaföldet a reggeli felhőkoszorú, virágok szirmai lassan bomladoznak, hajukat kibontva vidáman mosolyognak, rózsaillat. Selymes ruhájukon kiscseppekben ül az élet pirosban, rózsaszínben, égszínkékben, nézem. Morzsányi reggelivel egy hangya haza fele ballag kicsinyke fészkükben madár szár csapkodás hallgasd. A szomszéd kakasa úgy negyedszer ébreszti a reggelt az esö is elállt a nap … Olvass tovább

Látlak-e még?

Látlak-e még, ha felkel a Nap? Vagy csak a kín, ami itt marad? Látlak-e még, ha felébredek? Te vagy-e az, kivel élhetek? Mosoly játszik az arcodon, Nem szólsz, válaszod nem tudom. Ma még szeretsz, holnap mi lesz? Félsz-e attól: elveszíthetsz? Látlak-e még, ha jön a hajnal? Vagy elsuhansz némán, mint egy angyal? Itt leszel-e, ha … Olvass tovább

A hangya.

Hová ballagsz kicsi hangya, így egyedül te elveszve? Hol a többi, tán egy spongya alá vannak ők rekedve? Magányossá azért váltál, mert úgy hitted nem szeretnek! Hogy te mindig félre álltál, ők arról meg nem tehetnek! Fordulj vissza, segíts rajtuk az akadályt most legyőzni! Hidd el, nem fog a csapatuk majd, a bolyban sem mellőzni! … Olvass tovább

Vakáció

Az ó-n is ott az ékezet, teszek felkiáltójelet, itt a vége, vár a nyár! Korán kelek, kakasszóra, szaladok is ki a tóra, a horgászbot készen áll. Hogyha nem is fogok halat, a jókedvem velem marad, enyém az egész határ. A fű selyme hívogató, fűzfa sípja jó altató, közbepittyeg egy madár.

Vakáció!

Addig-addig készülődtem, Hogy Brassóba én elmentem, Addig-addig mondogattam, Hogy a busszal elutaztam. Látogattam rokonaim, A testvérem, a szüleim, Nénikéim, bácsikáim És unokatestvéreim. Régen voltam odahaza, Csodás szülővárosomban, Most adódott az alkalom, Gondoltam, hogy kihasználom. Ettünk, ittunk, beszélgettünk, Fényképeket nézegettünk, Jó időket, szomszédokat Nagyon gyakran emlegettünk. Végül elmentünk sétálni, Egy jó nagyot kirándulni, Bámultam a fenyőfákat, … Olvass tovább

Ines-ke, az unokám

Ines-ke, az unokám, ő a legfiatalabb, ha velem van, naphosszat rajtam csüng a kis csacska. Ő mindnyájunk kedvence, élvezet az élete, van, hogy visszaél vele az én drága, kis szentem. Mosolya elvarázsol, kérése nem parancsol, még ha ki sem ejtette, már tudom, mit szeretne. Ha megfogja a kezem és halkan mondja nekem: Hajolj már le, … Olvass tovább

Amikor nem bírod…

Amikor nem bírod… Amikor nem bírod hordani sorsod keresztjét, fájdalmad, félelmed elveszi életed reményét, kiálthatsz segítségért, nem érzik hogy szenvedel, szánalmat kaphatsz, sajnálatot, de mégse értenek. Átkozódhatsz, utálhatod az egész világot, és kész vagy, hogy az összes bűnödet megbánod, elvesztetted önmagad és mások megbecsülését, ezután nem várhatod álmaid teljesülését. Szívemből üzenem, mint aki hasonlóan éltem, … Olvass tovább

A múlt farsangjai

Régi idők farsangjai nem térnek már vissza, nem járnak már úrilányok hintóval buliba. Lovasszánnal nem érkeznek a farsangi bálra, nem vadásznak már a lányok grófi hozományra. Letűnt korok emlékeit elmosta az idő, grófok, bárók báljaira nem jár már a szülő. Nem a bálban ismerkedik a mai fiatal, úgy választ már párt magának, ahogyan ő akar. … Olvass tovább

VÁGYÁLOM

VÁGYÁLOM Fények szökellnek két szemembe, majd égő áramként fut át rajtam Minden nyalábja, apró cseppje lázasan fürdik színaranyban… Összeolvad, és darabokra hullik Utána kapnék, de hirtelen vége Jó mélyen magamba szívnám, hajamba szőném sok-száz estére Hogy ne érjen el a sötét árnyék, s a fény gyermeke maradjak mindig Lelkemben csak erre vágynék, s hogy szeretve … Olvass tovább

Egy csillag az égen

Írtam neked egy verset születésnapodra, de másnap elolvasva sírva is fakadtam tőle, mert az olyan személytelennek tűnt. Mintha nem is az én drága barátomnak íródott volna. Nem hagyott nyugodni a fájó lelkiismeretem. Sóvárgó hiányodat naponta tapasztalom. Kezednek simogató érintését érzem. Szívem bársonyos szobájában laksz régóta. Ott vigyázok rád féltőn gondolataimban, velem vagy a képzeletben, érzem … Olvass tovább

Édes imádottam, Karola!

Édes imádottam, Karola, Lehetne nyakába, nyest stóla… Vennék, bíz’ magának, Mutatná lányának. Lennénk boldog család csapata. Szeressen, ne kéresse magát, Jöjjön már hozzám, adja magát. Tenyérben hordoznám, Lelkét pátyolgatnám. Szívem hableánya… hí’ magát. Mondja nekem, édes Karola, Elvált életét, mire húzza? Tíz éve egyedül, Mily’ lehetetlenül… Csomózzuk életünk, Karola! Vecsés, 2021. március 4. – Kustra … Olvass tovább

Fekete macska

Nem hiszek a babonában azt sem hiszem el, hogy a fekete macska bajt hoz ránk, ha előttünk az úton át megy. Többször volt ilyen cicánk, de nem észleltük, hogy miattuk ért valamilyen, sors csapás bennünket. Veszélyt csak önmagukra jelentettek, ha macskanász idején a kandúrok szívét elrabolta egy szépséges cica lány, gyakran élet halál harcot vívtak … Olvass tovább