Bezárva

Fodor Gyöngyi – Bezàrva Kinyitom a szemem. Ugyanabban a szobában vagyok, mint mindig. Tőlem jobbra a szokásos éjjeliszekrény, rajta a szokásos faváza szárított virágokkal, , és körülöttem a falak ugyanolyan sárgás színűek, mint mindig. Még mindig itt vagyok.Felülök az ágyra, félretolom a könnyű takarót, és lábaimat a hideg padlóra teszem Enyhén előre hajolok, kezeim a … Olvass tovább

Bontják a régi utcát

Bontják a régi utcát Odaragasztva még a tájhoz roppanó neszek hallgatják a csöndet. Józan mozdulatlansággal lapulnak a morzsányi túlélésért reszkető, öreg gondolatok. Először az apák fogynak el, aztán a bor, a nevetés, majd lassan a kenyér is, csak nehéz sorsok nehéz szagát hozta el ide a csuparánc csönd. Asztalra borult poharak hébér-álomban ember-melegség nemes aszújáról … Olvass tovább

Tombácz, az úri szabó

Tombácz, az úri szabó Ránézésre olyan volt, mint egy őrült próféta. Haja, szőrzete a világháború óta nem látott ollót, nemkülönben ruházata a vizet. Elévülhetetlen érdemeket szerzett lakóhelye, a Poloskavár névadásában, nála volt ugyanis a legjobb táptalaj eme élősdiek tenyésztésére. Úri szabónak mondta magát, bár környezetében semmi nem utalt mestersége nyomaira, mégis ragaszkodott hozzá. Mi csak … Olvass tovább

Ahogy a szemfedő

Ahogy a szemfedő a holtat, mindenkit beborít a magas ég. Fehér csipkefelhő a holdat öleli. Kísértetjárta vidék, a sápatag neonfényt szórja. Megkondul a harang, Istent kutat, de csak fecskék rebbennek róla. Aludni kéne egy tölgyfa alatt, lehullni e földi világról. Lelki lajtorján fölkapaszkodni, testetlenül létezni máshol.

DENEVÉR

Azt mondja a denevér: Fejjel lógni lefelé unalmas. Kimegyek a szabadba. Fogok néhány bogarat magamnak. Jól működik a radar, Így a sötét nem zavar. Jönnek már a hidegek, Fütenek az emberek. A füstöt nem szeretem, Új lakást kell keresnem. Barlang lakó sem lehet Minden denevér egyed, Sem a fa ágról lelógó Gyümölcs-faló naplopó. Míg új … Olvass tovább

Éjszakai koncert

A minap késő estig fent voltam . Épp mikor cigim elnyomtam , az ablak felől zajt hallok. Sötét feketeségből való hangok. Brekegés volt ütemesen. Fülelem erősen, tüzetesen. Nincsenek egyedül . Mellettük tücsök hegedül . A szél házak közt kanyargott. Megkongat egy apró szélharangot. Muzsika bizony ez a javából . Élő koncert a békák taváról . … Olvass tovább

“Észpérénté”

Nézd vénség szépségét! Nézd szépség mértékét! Élénk érzés békés fényképét széttépnéd?! Nézd vénség félénkségét! Nézd vénség kérését! Élénk érzés békés fényképét széttépnéd?! Nézd vénség éjfélét! Nézd szépség vérzését! Élénk érzés békés fényképét széttépnéd?!

Hol volt – Hol nem

Hol volt – Hol nem Hol volt, hol nem. Réges régen, egy távoli emlékem. Hol volt egy pillanat, s Te megérintetted a szívemet. Hol kinyújtottad felém, és Én két kezembe fogtam, kezeidet. Hol nem volt többé magány, így lettél minden gondolatom. Hol ölelésedben édes gyengédség, s irántad rajongtam – lettél hódolatom. Réges régen, akár egy … Olvass tovább

Rád találtam

RÁD TALÁLTAM Rád találtam, megszerettelek! Csodálom a gyönyörű szemed. Rabja lettem külsődnek, mely oly nagyon megérintett! Ó, a lelkednek szépsége, s érzelmeid hullámzó, de szerethető mélysége! Megrészegít az illatod, melytől nagyon boldog vagyok! A levegőnél is jobban kellesz, ugye remélhetem, hogy Te is ezt érzed? Fáj, hogy távol kell lennem tőled, hiányzol, a magány kísértetként … Olvass tovább

HM Közös: Ady nyomán

HM Közös: Ady nyomán FELADAT: Ady Endre: Sírni, sírni, sírni c. verséből egy szabadon kiválasztott sorra építeni a 4 soros, AABB rímelésű, 9 szótagú sorokból álló versünket. A téma kötetlen. Fázni holdas, babonás éjen lebegni át a mindenségen, karjába dőlni az Időnek, fát ültetni egy szebb jövőnek./Éva Kigyúlt arccal állni egy hegyen, zenész társam csak … Olvass tovább

HOVA

HOVA menedék a vers menedék az ima menedék a hit az élet minden pillanata menedék a perc menedék az óra nem állnak meg soha semmilyen módra – hova bújhatnál ha álmok követelőznek segítségül kit hívnál ha a vágyak sziklához kötöznek

Invidiose

Invidiose „…irigyen tisztelek költőt és festőt, Ki helyettem mutatja meg, Hogy mi lakik mélyen a szívemben.” Sztevanovity Dusán (Valahol mélyen a szívemben) irigyen tisztelem aki a kisujjából kirázza aki nem látszik hülyének ha ki is nyitja a száját kinek álmait a legszebb és igazabb múzsa vigyázza ki képes még elviselni az egyedülvalóságát irigyen tisztelem aki … Olvass tovább

Nyárlányok

Tüzes csókú, huncut lánykák, mezítlábas angyalok, aranyhajuk égig reppen, míg az idő andalog, forró sóhajt ránk lehelnek, gyémántkönnyet ejtenek, napraforgómezők felett vidám táncot lejtenek, virgonc fruskák csak dalolnak, fűhárfáról zene szól, harangvirág lágyan csendül, a vén tücsök beleszól, arannyá vált lábuk nyomán pergő, nemes gabona, szerelmes a heves, jeges, villámkezű katona, júniuslány búcsút intett, július … Olvass tovább

Tavasztól télig

Tavasztól télig Tavasz Pajkos szellő fut a dombokon, lenge lányka üde lombokon. Lába nyomán harmatos a rét, fűszálakat borzol szerteszét. Nyár Dús idomát kitárja a nyár, piros pipacs tüzes tengerár. Fecserészik dalos cinege, gördül a nap tüzes szekere. Ősz Szőlő leve csordul a kádba, új bornak forr pezsegve árja. Tarka lomb közt kavarog a szél, … Olvass tovább

Várlak

Várlak Csak ez az éjszaka ne volna Csak ez a magány ne fájna Csak nem várnám jöttödet Csak ne kínozna nem léted Vagy ha igen, hát hagyom fájjon ez szív úgy nagyon hatalma felettem végtelen esendő lelkem törékeny könnyeim nem nyugszanak esténként párnádra hullanak menedéket hol is keresek itt köröttem minden üres hívlak de nem … Olvass tovább

Szárazság

Kánikula Szomjazik a Föld, Uram, itasd Őt! Sárgul a mező, Fonnyad a vessző. Száraz levelek Hullnak, peregnek Esőcsepp helyett, Bárcsak már esne! Kiszárad a Föld, Atyám, itasd Őt! Aszály uralja Már egy hónapja. Ember s tűz harca Végtelen hajsza. Tűznyelvek marta Határ és pajta Szomorú látvány. Kopár föld láttán, Esőre várván Szív összeszorul, Szemből könny … Olvass tovább

Szeptember elseje

Madár dalol a fán, szeptember első napján. Útnak indul a kis diák. Lassan lépked előre, az osztályba ő lép elsőre. Utánna a kis csipet-csapat, ki senki sem maradhat! Legjobb dolgok várnak arra, kik belépnek az iskolába!

Haladásban fékeződő élet

Hétköznapi pszichológia… a lét csapdájában. (Senrjon) Járvány még nem múlt végleg, De pluszban már van egy háború. Harc dúl egy hete… * (Senrjú) Lesz cudar világ, Egyhamar nem múlik el. Egy hete harc dúl. * (Leoninusban) Rettenetes veszteségek lesznek, érzem is, hogy most erre éppen-nagyon ráérzek. Emberiséget és a mai világot ismerve, szomorú… részt veszünk … Olvass tovább

NYÁRI KALANDOK A MÁTRÁBAN ELSŐ FEJEZET

ELSŐ FEJEZET A NAGY KÉSZÜLŐDÉS Szervusztok, Péter vagyok! Képzeljétek a nyáron hatalmas kalandok sorában volt részem a Mátrában. Elmesélem nektek, mert egyszerűen azt gondolom, hogy ezt a tájat mindenkinek meg kell ismerni. Engem teljesen lenyűgözött és úgy érzem, hogy újra vissza kell majd térnem oda. Most először ismerkedjetek meg a családommal. Anyát, Annának hívják tanárnő … Olvass tovább

Életek múlva..

Szát élet múlva lesz majd mert pontosan annyival elötte van most.., hogy kettő ember búcsút vesz egymástól egy busz pályaudvaron. Bárgyú mosollyal, fürkésző tekintettel, csókokkal és félig rideg öleléssel. És ugyanekkor egyikük kétszer annyira szenved moslyogva. Mert valami más. Valami érzés, hogy mástól is búcsúznia kell majd. És bizony két emberből valaki elbúcsúzik most, Önnön … Olvass tovább