Kegyetlenül elrontottam az életem, Csak rossz döntéseket hoztam életemben. Kegyetlenül elbánt velem az életem. Már így marad nagyon öregedő létem… * Elrontott élet, Már javíthatatlan múlt! Feloldozó vég… Vecsés, 2012. július 15. – Kustra Ferenc József – íródott: Versben és európai stílusú haikuban…
Farsangi batyus bálban A Szováti batyus bálban vígan szólt a zene, szórakozni jártunk oda minden szombat este. Pénteken már minden háznál a bálra készültek, menyecskék és nagy leányok tésztákat sütöttek. Kemencében hurkát, kolbászt sütöttek a bálra, szombatra a készülődés maradt a családra. Az asszonyok elpakolták a sok finom kaját, a lányok meg készítettek egymásnak frizurát. … Olvass tovább
Kitárulkozás Messzire utaztál tőlem, és A jó ég tudja mit csinálsz. Mióta úton vagy, bennem Egyre jobban kalapálsz. Egyfolytában rád gondolok, Mert nem mész ki a fejemből. Lassan eljön a tél, és újra fehér Lesz a zöldellő mezőből. Aggódva nézem tükörképem, Nem tudom, hogy merre vagy. Ha ily hideg lesz az este, akkor A tó … Olvass tovább
Az Andrãssy ùt fényárban úszik, A Parlament előtt az ország karácsonyfája, A paloták kertjében borostyán kúszik A kerítésre, bent szaloncukor kerül a karácsonyfára. A vásárokon kavargó ,nagy tömeg, Ajándékvásár, zene, forralt bor, Nyüzsög a nép, van itt sok fiatal s öreg, A sátrakban lázas vásárlás, még jókor. Majd eljön az ünnep, összeborulnak a lelkek, A … Olvass tovább
Mi van ott?… Apai nagymamám emlékére El lehet azt beszélni hogy mi van ottan, vagy dadogjon az ember ügyefogyottan; hiszen azt kérdezi most szinte mindenki: lesz ki a paradicsomot megteremti. Lesz ott majd jó, amit mi megtalálhatunk, lesz kikitő, ahol majd partra szállhatunk; vagy ébredjen fel a lelkünk aggodalma, hogy nem találunk választ, versbe se … Olvass tovább
A macskák átka Őszintén mondhatom, hogy minden macskafajtát utálok és megvetek, és bár nem akarok vitát provokálni, azt hiszem, ezek az állatok sokkal megfelelőbbek azoknak az őrülteknek, akik a világtól és a normális emberektől távol élnek. Az alábbi elbeszélésemnek nem tárgya hogy elmondjam mindazt, amit ezekről az állatokról és az őket istenitő emberekről gondolok, és … Olvass tovább
Víziprés Szöszitől Az összepréselhető vizet még nem találta fel senki. A fagyasztóból, ha kiveszem, össze lehet törni, akár kásává darálni – megolvadva viszont kifolyik ujjaim közül. Ha helyén maradna, markomba is szoríthatnám. Csinálnék pohárnyiból gyűszűnyit. Ridikülömben hordanám a fürdővizet, de hátizsákomban felhozhatnám ide a Sétálóra a Balatont is. Már minden itt van a fejemben, csak … Olvass tovább
Állatok beszéde Amikor Bajorországban dolgoztam, többször is kihívtam nyáron a családomat, ha már én a szezon-munka dandárjában nem tudtam haza jönni. (Gyógyszer-gyártóként kitanultam a szakács szakmát, mivel láttam, ebben az ágazatban nyugaton mindenkor számtalan munkalehetőség van, csak legyen az emberben vállalkozó kedv! Bennem – szerencsére – ebből sohasem volt hiány…). Rudi – az akkori munkaadóm … Olvass tovább
Stancsics Erzsébet: Ajtó A bolt megközelítése igen rossz megoldású volt. Meredek lépcső vezetett a pincehelyiségbe, melynek az utcáról nyíló ajtaja az egész lejáratot elfoglalta. Még fiatalnak is nehéz volt egyszerre az ajtót nyitni, kapaszkodás nélkül a lépcsőkön lelépni, valamint a grádicsokra nyíló üvegajtót megtartani. Eközben pedig haladni lefelé, mert jön a szembeforgalom, meg az utána … Olvass tovább
Amikor oviba került talán még a dadusok, és az ovónénik is úgy néztek rá, mint valami pöttöm, dagadék földönkívülire, aki csupán csak azért van együtt a legtöbb gyerkőccel, mert felesleges, idegen, vagy épp nélkülözhető, átutazó vendég, akit – általánosságban -, csupán csak megtűrnek. A Barbie-babákkal játszó csúfolódó, állandóan gonoszkodó kislányok szinte – kivétel nélkül -, … Olvass tovább
Régi idők Karácsonya Volt valaha réges-rég sok-sok szép Karácsony, Amikor még csak alma és dió volt a fákon Melynek ágain igazi gyertyák ültek, Apró pici lángjuk reményt adott sok-sok embernek. A családok Szentestén összejöttek, s a karácsonyfát körbeállva ‘mennyből az angyalt’-t énekeltek. Később már házilag készített szaloncukor is került a fára Melyet a család gyermekei … Olvass tovább
ESIK AZ ESŐ Ha az ember már Hosszú napok óta Az ablak előtt áll, Unott-idegesen Jobb időkre vár. Lesi az ég alján Feljön-e a szivárvány. De csak esik az eső. Özönvíz szerűen, ömlik mindenünnen, Mintha örökre elakarná Önteni a vad zápor E cudar világot. Közben dörög az ég, Villámlott jóelébb. Egészen magasról A Földig cikázott. … Olvass tovább
Bedőszeg Gyermekkorom téli estéi jutnak eszembe. A feketegyarmati alföldi faluban szállingózott a hó, a meleg otthonokban sütőtök illata terjengett, forraltbor fahéjas párolgása mesélő kedvre derítette a téli pihenésre vágyó az év mindennapján szorgalmas hangyaként munkálkodókat. Nagyapám is belépett és máris varázslatossá vált a szoba. Kezét a sparhet fölött összedörzsölte, simított őszülő hajfürtjein, és bajszán, megmosta … Olvass tovább
Gani Zsuzsanna: Ősz, a vándor Szomorúan búcsúzik a nyár, kilincsemet zörgeti az ősz. De türelmetlen! Toporzékol, lármázik, vitatkozik a bősz. Elcsendesedik váratlanul, rozsdás paplanba takaródzik. Nyakig felhúzza, oly jó meleg, ott maradni úgy akaródzik. Ősz, a vándor most nálam vendég, levegő friss, a hajnal párás. Az égbolt nézd, felhőtlen, csönd van: pszt!- ne zavarjuk meg … Olvass tovább
Közeleg a tél Szédítő magasból szemlélem a tájat. Kopár hegyoldalon tarlott bokrok állnak. Hó lepi be majd a kopasz fák ágait. Madarak fázósan húzzák be szárnyaik’. Közeleg a tél már, havas eső szitál. Hófellegek gyűlnek, bérci tetők fokán.
Varga Katalin: Rókacsalád Izgatottan futott haza a fiatal himróka az éjszakai,sikertelen vadászat után De megõrūlt,amikor látta,feltõltõtték a vadetetõt. Ezt viselõs,mindenórás párjának is látnia kell. Az ererõnél már sok erdei állat lakmározott. Megtõltve ūres hasukat a finom falatokkal. A rókacsalád tele bendõvel tért haza. Mély álomba merūltek. Másnap hajnalban a himróka boldogító hangokra ébredt. Megszūlettek a … Olvass tovább
ÜGYINTÉZÉSEK Az egyik írásban megjelent az a kérdés, miért van az, hogy sokan visszakívánják a régi időket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy meg tudom mondani a saját szempontjaimat, legalábbis az ügyintézések tekintetében. Az uram halála óta egész évben érthetetlen dolgok miatt kell leveleznem szinte minden hivatalba. Ha valaki így dolgozott volna gyerekkorom idején, finoman … Olvass tovább
Klein Márta kiállítása Szabadbattyánban A szabadbattyáni Móricz Zsigmond Művelődési Házban a napokban nyílt meg Klein Márta kiállítása. Sipos Mari, az Ősfehérvár Alkotóközösség (ŐsfAlköz) vezetője köszöntötte az egybegyűlt művészetkedvelőket. – Néhány hete Klein Kati keresett meg azzal a levéllel, amelyben tudomásomra hozta, hogy van egy leánytestvére, aki fest. Majd Csató Józsi lovagtársam, újságíró barátom 10. kötetének, … Olvass tovább
1. -Viszlát nézettség! Viszlát érdekelt dicsőség! Viszlát báj!,általános értéktelen díszítés! Viszont látásra megnevezhetetlen értelmi érték! Viszont találkozásra készít fel a kimért mérték! Viszlát, evolúciós diszkendőbe csomagolt hiány! Viszlát, hatásban hatást gyakorolt általány! Viszlát dicsőség!,a nem kívánt, érdemelt dísz kendőbe csomagolt minősítés! Viszlát hathatós hiány!,ami mégis szerepeltetett szeretetben, művelt szeretetet fényképez a mámor tovatűnő kertjeit művelt … Olvass tovább
Azzal az érzéssel érkezett a munkahelyére, ahol az igazgató várta. – Jó reggelt, Kálmán! Ne csodálkozz, hogy ilyen korán kint állok a kapuban! Veled szeretnék beszélni. Gyere most be hozzám, és elmondom, hogy mi foglalkoztat? – Ilona – szólította a titkárnőt. – Készítsen két teát, vizet, és valami rágni valót! Aztán elkezdődött a tárgyalás. – … Olvass tovább