Izabella reszketeg sóhajjal emelte fel a fejét. Az arca vörös volt a sírástól, a könnyei apró foltokat hagytak a takarón, amelyen ült. A szoba csendje szinte fojtogatta, mintha még a falak is osztoztak volna a magányában. A karácsony egy hazugság volt. Nem mesélte el senkinek, mi történt. Hogyan is mondhatta volna el, hogy Róbert elhagyta? … Olvass tovább
Éjszakai vásárlás Az áruház szinte teljesen kihalt volt, csak néhány vevő lézengett az áruval tömött sorok között. Ők többnyire már a hétvégi buli kellékeit válogatták össze, hogy egy újabb mámoros, feledésbe merülő szilveszter aktív részesei lehessenek. Az éjszakai világítás halványabb fényei játékosan csillogtak a borospalackokon is, miközben az öltönyös férfi válogatott közöttük. Nem volt feltűnő … Olvass tovább
Elmúlt a Mikulás napja a nélkül, hogy leesett volna az első hó. Ködös, szutyok idő jár errefelé, amelytől az embernek elmegy a maradék életkedve is. Így karácsony előtt ügyfeleink többsége intenzíven érdeklődik a várható éves eredménye után, csakhogy mi nem vagyunk jósok. Cégem, a Kovács Könyvelő és Adótanácsadó Iroda egyelőre száraz adatokkal dolgozik, a múltról … Olvass tovább
Érzem, tudom közeledik a vég. Nem panaszkodom, szép életem volt. De múlik az idő és, mint egy ragadozó állat, megemészt az idő rostája. A legrosszabb a tétlenség, mikor tudom, hogy többre lennék képes. Már több, mint húsz éve mozdulatlanul állok a garázsban. A Gyuri volt az első barátom és felesége, a Mami. Sokat kirándultunk együtt, … Olvass tovább
Karácsonyi önkormányzati ajándék – Apu! Kinyitnád a kertkaput? – kérdezte a lány a nyugalmazott főtiszt édesapját egy nyirkos, nedves november közepi őszi reggelen, majd hozzátette. – Úgy utálok a kapu előtt kikecmeregni a kocsiból csak azért, hogy annak kinyitása után újra belemásszak, majd három-négy métert előre menve megint megálljak, újra kiszálljak, majd a kapu bezárása … Olvass tovább
Nem zavarom? – kérdezte elfúló hangon, amikor hallotta Sára hangját. Nem láthatta, hogy Sára előtt is ki van téve a telefon, ő is várta a hívását. – Egyáltalán nem. Sose zavartál. Jól vagy? Azt hiszem, ami történt délután köztünk, talán megengedhető a tegeződés? Ha lehet, kérlek… ne magázódjunk. – Nem tudom mi történt velem… én… … Olvass tovább
Kalocsai Léna még szinte alig múlt öt éves, amikor imádott édesanyja váratlanul meghalt, és örökösen pénzszűkében tengődő, kissé simlis, és nagyotmondó apja a nagymamájához vitte azzal a szöveggel, hogy ott majd sokkal jobb lesz neki, mint odahaza. Alig két-három nappal azután, hogy visszaköltöztek a balhés múltú apuka szülői házába a nagymamához a férfi egyszer csak … Olvass tovább
A zárójelentés Sajnálatos módon most az a szokás, hogy a rendelőintézetben, sem a sürgőségi osztályon, sem a kórházban, nem szükséges megérinteni a beteget, csak a papír a fontos, amit a mentő hoz ide, és ki tudja, milyen téves adatokat írt rá a gondozó vagy a sok-sok asszisztens? Engem nem kérdez senki. Hogy miért, azt nem … Olvass tovább
Tíz kis ökörség szilveszterre.1. Drágám, igazán kitehetnéd a macskát a konyhából, legalább addig, amig főzök! Nem az a baj, hogy belelépked a tésztába, mert azt úgyis anyukának visszük, de szőrös lett tőle a rántani való hal, és lehet, hogy meg is rágta kicsit! Tíz kis ökörség szilveszterre.2. Tessék mondani, árulnak önöknél olyan piros pöttyös inget, … Olvass tovább
Az Újesztendő hajnala, mámor ittas, és nincs para, talán jó, vagy rossz, ami jön, most sejtelmesen ránk köszön. Január van, megint új év, menny vagy pokol, ami vár még. A remény hal meg utoljára, csak nem tudjuk, mi az ára! Az Újesztendő hajnalán a régi fut a lábnyomán, hátat fordít, s megtorpan, és ahogy jött, … Olvass tovább
Új év topog, az ajtódon kopog, Reménnyel töltsd meg minden napot! Hozzon békét, sok szép csodát, Hagyj hátra mindent, mi nem kell már! A holnap tiszta, a perc a tiéd, Írj új lapokra boldog mesét! Mosolyból építs színes hidat, Szeretet kösse össze napjaidat! Legyen az új évben fényed s erőd, Álmokból sződd meg az új … Olvass tovább
Ballag már az óesztendő Szomorúan lóg az orra Az idén sem tört ki a világbéke. Vánszorog még az óesztendő Görnyedt hátán a gondok, bajok Teli zsákja a földet verdesi. Nem fér bele már semmi teher Mi elmúlt évünk nyomasztotta Fáradt vállunk görbesztette. Lassan cammog az újesztendő elébe Szeretné már ami ócska, régi Letenni a gondok, … Olvass tovább
Szeretem a szemed. Szeretem a szemed, mikor mélyen belenézek, a föld is megremeg. Szeretem a szemed, apám néz rám a múltból, s óv, hogy le ne térjek a jó útról.. Szeretem a szemed, a szívem húrjain játszol vele néma dallamot. Belül úgy zakatol a szívem, pedig már azt hittem megfagyott! Szeretem a szemed!! Ahogy mosolyogva … Olvass tovább
Hajnal verte parton egy gesztenye szempár. Hófehér életvidám mosoly, s a Riviéra máris az övé. Meseszép. Megannyi mosolyt csodáltam már, De én mégis csak a tiédben vesztem el teljesen. Szemeidről álmodik a Hold és miattuk kell fel a Nap. Ha csak egy percre is, de a ha szemeimen keresztül láthatnád önmagad. Ha csak egy percre … Olvass tovább
Valami mindig közbejön: atombomba-indulatú apádnak szikes-szikár halála most is fenyeget. El-elmondanád neki megvallva szent akaratként irodalom-szeretetedet s bemutatnád tán sosem-láthatott Egy-Kedvesed. Megmondanád, hogy labilis, vadkan-haragú idegcsapásai között is jó lett volna, ha a nyílt megszégyenítések gyarló s gonosz eszközeit nem gyakorolja fejeden gyakortan. Jó lett volna, ha romantikus lábmasszások közepette a halhatatlan szikra-Mindenség két emberi … Olvass tovább
Elmúlt ismét egy újabb karácsony, lassan az emberek óévet ülnek, cukor perdül konfettiként kalácson, sokan a szilveszteréjnek örülnek. Néhányan az utcákra kijönnek, maskarában mulatozik furcsa nép, így van ez jól, mindenkinek köszönnek, mámorosan, sok minden csudaszép. Időnk az, ami valójában drága, gyors haladása mindent átitat, pergő percek letöredező ága lelkünk mélyéig hatol, mint áhítat. Szilveszter … Olvass tovább
Mottó: Szülessen-e szörnyeteg, Ha már nem remekelek, Vagy inkább már ne írjak, S verseket ne alkossak? (saját négysoros) Fogadom, hogy jó(l) vagyok, Egészséges maradok, Egészségesebb leszek, Mint eddig ismertetek! Fogadom, magam vagyok, Továbbra is önmagam, Egyedi és másmilyen, S megismételhetetlen! Mindig szem előtt tartom Tapasztalataimat, Az én értékeimet, S a képességeimet! Fogadom, szeretetteljes, S szeretetreméltó … Olvass tovább
Fogadom, hogy kedves leszek, Mindenkinek segítek, Ha látok egy öreg nénit, A zebrán átvezetek. Fogadom, hogy okos leszek, Nagyon sokat tanulok, Minden követ megmozgatok, (Így) mindig feljebbre jutok. Fogadom, hogy erős leszek, Sportolok. és jógázok, Csak jóra használom erőm, (De) a pimaszokkal elbánok. Fogadom, hűséges leszek, Ha egyszer megszeretlek, Örökké szeretni foglak, Könnyen el nem … Olvass tovább
a hó fehér templomára árnyat vet az alkony kékes bokorszárnyak nőnek rózsaszín a balkon pirosbogyós ágon izzik Csipkerózsa álma tövisszúró gébics örül itt a lakomája rózsaszínű felleg helyett sötétlila terjed egyre hosszabb lesz az árnyék ködszürkeség terjeng rózsa piros lila tűnik sötétkékbe átlép lemegy a nap feljön a hold hallgatag a tájék csillagok az égi … Olvass tovább
A kis fenyőfa A kis fa csak állt fent a domb ölén, s kíváncsian leste, mit csinálnak a bácsik, kezükben a berregő masinákkal? A vegyes-erdő fái sírtak, és zokogtak, mikor fáradt testükbe belemartak a lánc- fűrészek fogai. Csak a kis fenyő nem nyugtalankodott, mivel tudta: az ő kivágott testére gyermekek várnak, hogy őt feldíszítve örömöt … Olvass tovább