Hónap: 2026. június

Könyvajánló: Magyar Elemér: Ki a bűnös? (Különös bűnesetek a XXI. század eleji Magyarországról)

Szerző:

HAMAROSAN MEGJELENIK: Magyar Elemér: Ki a bűnös? (Különös bűnesetek a XXI. század eleji Magyarországról) c. kötete nyomtatásban! Három kisregény egy kötetben. Oldalszám:  180 oldal  A szerző elérhetősége: https://holnapmagazin.hu/author/magyar-elemer/ A könyv megvásárolható a szerzőnél! Ki a bűnös? A kétezres évek elején, Magyarországon játszódó különös bűnügyi történetek, vaskos társadalomkritikával körítve. Justizmord – Bírói gyilkosság A brutális rablógyilkosság vádlottja … Olvass tovább

Mintha varázsütésre történt volna

Szerző:

Fodor Gyöngyi : Mintha varázsütésre történt volna A repülő negyven perces késéssel landorlt a római Fiumicinó repülőtéren. Elena rohanva tette meg az utat a kijárathoz vezető folyosón.Vajon soha nem érnek véget ezek a vámmentes boltok? Mintha az embereknek semmi más nem járna a fejükben csak a cigaretták és a parfűmök. Mi a francnak húztam fel … Olvass tovább

A selyemsál

Szerző:

Már nem ébredt fel a lövések zajára. Marika még csak tíz esztendőt élt, de mióta az eszét tudja, háború van. Néha nem hallani a zaját, csak anyja ül a recsegő rádió előtt, és hallgatja a híreket. Apja valahol a fronton van. Marika egyre ritkábban álmodik vele, arcát napról napra halványabban látja álmaiban. Anya gyakran mesél … Olvass tovább

Remény

Szerző:

Szinte semmi forgalom sem volt az autópályán. Át a Kárpátok hegyvonulatán, a lemenő nap fényében ragyogtak a hegyek ormai. Béke és csend honol a tájon. Csodálatos színekben pompázik az őszi erdő, a haldokló táj. Várva az elmúlást, hogy aztán hamvaiból éledhessen fel újra a természet, annak rendje és módja szerint. Önnönmagából újjászületve. Csodálatos a látvány, … Olvass tovább

Elmúlt jelen

Szerző:

Sokáig azt hiszed, a fontos dolgoknak mindig van befejezésük. Hogy nem tűnnek el csak úgy, nyomtalanul. Hogy van valami, ami lezárja azt az időszakot. Egy elköszönés. Egy mondat. Egy ajtó, amely lassan becsukódik. Valami, amiből egyértelműen tudni lehet: eddig tartott. De az idő nem ilyen. Az idő nem kér engedélyt. Nem kopogtat, nem szól előre. … Olvass tovább

Dress code

Szerző:

Nem mondtam, hogy meghalok. Csak azt, hogy amikor eltemetnek, legyen rajtatok zöld. Ez fontosabb volt. Azért zöld, mert a fekete föld nem szín, hanem állapot. A fekete föld az, amikor már mindent tudunk, és mégsem csinálunk semmit. A zöld viszont akar valamit. Akkor is, ha nem illik. A temetésen mindenki zöldben volt. Nem egyeztettek, mégis … Olvass tovább

Gergely bácsi színei

Szerző:

Gergely bácsi bányász volt, most már nyugdíjasként éli napjait. Jól megtermett, hiszen két méteres magasságával, fekete posztó mellényében, az orra végére biggyesztett kerek szemüvegével, mindig a szája szélén billegő szivarjával, – amit persze sosem gyújtott meg, inkább csak rágcsálta, hogy érezze a dohány ízét – kitűnt a tömegből. A faluban mindenki ismerte, és makacsságáról, magának … Olvass tovább

TÚLHAJSZOLT JÓSÁG

Szerző:

Aznap valahogy sehogy sem akart menni a munka. Pedig már ideje korán hajnali három lehetett, vaksötét, és ráadásul kedd, tehát munkanap, amikor az ötvenes éveihez közeledő kisvállalkozó Dénes kikászálódott rozoga végtagjaival az ágyból, míg tizennyolc éves kamaszfia a hátsó, volt gyerekszobában húzta az igazak álmát. Óvatosan lépkedett fel ne ébressze feleségét, mert a csinos, és … Olvass tovább

Jayden Reed 3.rész

Szerző:

​Valami mégis nyomasztotta a szívét. Talán a reggeli, démoni találkozás utóhatása volt, talán csak az az érzelmi hullámvasút, amely egész nap rángatta. Bárki más számára ez csupán egy lett volna a megszokott, szürke hétköznapok közül, Jayden lelkében azonban viharos hullámokat vetett az idő. ​Ahogy elmerült emlékei nehéz, sötét tengerében, fojtogató bizonyosság tört rá: múltjának árnyai … Olvass tovább

A kétszer temetett ember 6/3.

Szerző:

A kétszer temetett ember 6/3. Na, ilyen kiszolgálásom már régen nem volt, megköszöntem. Aztán hoztam tűzifát a ház mögül, hogy főzni tudjon, segítettem magamtól, pedig nem is kérte. Tán a menekülésem miatt volt, de otthon éreztem magam, mint a mesében, úgy történt minden, csak tettem-vettem. Még a fűrész is ott lógott a kamrában, ahol egy … Olvass tovább

A szív sugárútján 13/11: Közös csend

Szerző:

Közös csend Vannak esték, amikor nem történik semmi különös, hiszen Nem gyulladnak fények, nem érkezik hír, és nem változik meg a világ. Csak együtt vagyunk, de valahogy ezek az esték maradnak meg leginkább, mert nem történnek, hanem megtörténnek velünk. Aznap este is így volt, te a kanapén feküdtél, én a padlón ültem, hátamat a fotelnek … Olvass tovább

A dinoszauruszok vége: 11. rész

Szerző:

43 — Szia! A váratlan látogató meglepte Geordiet. Épp Spanyolországba indult mikor a kis ember megjelent a kertkapúban. — Diego Walraf, és kezet nyújtott. Mexikói táncos alakja ellenére úgy beszélt, mint egy valódi amerikai. Vékony, alacsonyabb, mint Geordie, törékenynek tűnt. Hullámos, brillantinos varjú fekete haj az élénk és kemény tekintet fölött. „Megengedi a telepatikus kapcsolatot, … Olvass tovább

Márványhölgy

Szerző:

Eltévedtem Budapesten A folyosón túl erős a fény, mintha valaki túl nagy betűkkel írná a valóságot. A kórház mindig könnyű. Itt nincs döntés, nincs súly, nincs teljesítménykényszer, csak egy ágy, egy csönd, és az az érzés, hogy ideiglenesen felmentettek az élet alól. Szeretem ezt a felmentést. Nem kell jól lennem, nem kell erősnek látszanom, nem … Olvass tovább

OKOS KÜTYÜ

Szerző:

M. LAURENS OKOS KÜTYÜ Okos Kütyü áll sötéten, némán: reám bámul. Nem találta okossága a konnektort önmagátul. Ha nem merült volna le, mielőtt egy szót szólna, akkor talán ez a négysoros is több lehetett volna. Budatétény 2016. november 3. (MIA-nak ajánlva!)

Éjszaka, hazafelé

Szerző:

gyönyörű szép a csillagos ég úgy ragyog ahogy csak januárban fürdetem arcom az égi szép halványmosolyú holdsugárban szellő se rezdül a tiszta lég üde tavaszillatot lebegtet alvó fák csupasz ága közén fényes csillagom nekem üzenget Vízöntő sugara korsajából az égi réten szerte szóródik a menny édes csillagitalából apró kortyocska belém ivódik soha nem láttam így … Olvass tovább

Poetikus érzések cafatjai

Szerző:

Nézel, s nézlek – folytonos, töprengő gondolatok keringenek. Összefonódó fohászkodó tekintetek. Kéz a kézben, egymásba belefeledkezik, az örvénylő mélyben áldozatul esik. Várlak, szüntelen egymagam. Várom, hogy bűneimet bevalljam. Sóhajok zöme suhan el a szélben, érzések csak állnak, tétlen. Csend ordít a nesztelen éjben. Létezésről szóló monoton dallamok, csillagok nézésével eltöltött hajnalok. Keresve keresni a sötétben, … Olvass tovább

Üres szívvel (József Attila – Tiszta szívvel nyomán)

Szerző:

Nincsen házam, se hitelem, se férjem, se gyerekem, se munkám, se családom, se pénzem, se barátom. Sokadnapja nem néztem, az Insta reelset; lenéznek. Húsz órája nem alszom, húsz órája feladom. Ha az élet csak ennyiből áll, bárki az ördöggel lepaktál. Üres szívvel megtörök, ha kell, örökre eltűnök. Koporsóra nincs pénzem, puszta földdel elfednek, s halálthozó … Olvass tovább

Neked írom

Szerző:

Hiszek benned! Képes vagy megvalósítani távolinak tűnő terveidet. Már nem kifogásokat keresel, immár meghódítod a lehetetlent. Jól tudod, többé nem kell megfelelned senkinek. Nemet mondasz önmagadért, mikor más igent vár tőled. Visszafogod folyton pörgő mókuskereked. Hisz egészség nélkül mit sem érne az életed. Ítélkezés helyett embertársaid megérted. Észrevétlenül öleli át szívedet a hála és a … Olvass tovább

Cleveland, John – Sírfelirat Strafford earljének

Szerző:

Cleveland, John – Sírfelirat Strafford earljének Itt fekszik bölcs, bátor pora már csak kuporgni van joga Straffordnak, kit siettetett az árulás és az érdek. Egy ködben élte napjait pápista, kálvinista hit volt öröme és a gyásza, ura felé hajlongása; Gyámja, s végzete a rendnek, kit szerettek és gyűlöltek szélsőségesen a népek. Talány itt nekünk e … Olvass tovább