Novella, próza 2019
Apáti Kovács Béla: A kicsi kecskepásztor Áronka
Élt egyszer egy szegény ember és egy szegény asszony. Volt nekik egy kicsi fiúk Áronka. Olyan nagy volt a házukban a szegénység, hogy sokszor napokig csak hideg vizet ittak. Még szerencse, hogy az udvarukban a vén diófához ki volt kötve egy kecske. Néha – néha az ellátta őket kevéske tejjel. Áronkának az volt a dolga, hogy minden nap kihajtotta a kecskéjüket a mezőre legelni. Amíg az állat békésen legelgetett, addig a fiúcska számolta az égen repülő madarakat. Egyik nap éppen ...

Csikesz Sára: A Felejtő
Mély sötétségből ébredt, olyan mélyből, amiből alig volt képes visszakapaszkodni az ébrenlétbe. Sajgott a feje, és úgy érezte magát, mint egy másnapos, aki túl sokat ivott egy eszeveszett egyetemi bulin. Az egész testét nehéznek érezte, mintha ólomból lettek volna a végtagjai, miközben zsibbadtak az ujjai, sőt a lábujjai is, ezért meg kellett mozgatnia őket, hogy érezze, ahogy a véráramlás megindul bennük. Fázott, hűvös, jeges érzés kúszott végig a testén, a fogai vacogtak, úgyhogy összehú...

Hodos Éva: Kergetődző felhők
Senki sem tudta igazán, hogy a mackó érkezett-e előbb, vagy a lányka, aki kezdetben maga után húzta, majd amint nagyobbacska lett, hóna alatt fogva hordozta Medve urat. A Nagykovács család szerint a játék Marikával együtt jelent meg a Pitypang utcai házban, pontosabban a kislány születése napján. Édesapja vásárolta idegességében a falucska egyetlen boltjában, ezzel lepve meg újszülött gyermekét. Úgy vélte, a babaágy egyik sarkában őrtálló - illetve ülő - katonának befogadják, kinevezve őkelmét egy...

Dr.Horváth Gábor: Fintor
A vásárcsarnok bejárata elől rendészi segédlettel \"tanácsolták el\" a köznép által találóan Paganininek nevezett tehetséges utcazenészt. Mi egyebet tehetett volna ez a szenvtelen arcú, nyurga fiatalember, hagyta meggyőzni magát. Kabátszárnyával óvta kopott hegedűjét, apja egyetlen hagyatékát. A közeli park fái közé húzódott, ahol egy öreg platán, cserére érett, korhadt padra vetett árnyékot. Ott nem volt útjában senkinek, az a hely másnak nem kellett. Ahogy leült, nagyot reccsent a deszka alatta. Egykedv...

Jártó Róza: Az a finom karácsonyi köménymag-leves
Karácsony első napja volt és nagyon hideg. Anyám addig ki se engedett bennünket, gyerekeket az ágyból, amíg be nem gyújtott a Jancsi-kályhába. Szerencsére sikerült apámnak jó pár vödör, még használható tojásszenet összegyűjtenie a mozdonyból kiürített salakból, és a fűtőház mögötti salakhegyből azt összeszedni. Persze ezt nem csak a mi apánk tette, hanem szinte mindenki a MÁV-telepen. Amúgy meg olyan jó kis őszünk volt, hogy még öt mázsa lignitet is vásároltunk és szépen betettük a szenes...

Barva Alexandra: Találka
Ugyanabba az étterembe ment. Oda, ahol először randevúztak. Azért mert visszajárni, mert tudta, hogy Ő már nem azon a környéken dolgozik. Az olasz konyhájuk verhetetlen volt, képtelen volt róla lemondani. Napok óta rosszul aludt, de a hidegfront mindenkit megviselt. Próbált ellazulni, bár minél inkább igyekezett, a gyomra annál jobban lázadt ellene. Lehet, hogy mégis benyelt valami vírust? Vagy nem volt jó a tészta? - Csak még 5 percet bírj ki! Csak még 5 percet! - hajtogatta magában. ...

Tasev Norbert: Kiábrándító viszonyok
A gyerkőc meglehetősen halkan pityergett, de ez is elég volt, hogy Koris meghallja, amikor dinoszauruszos pizsamájában a mellékhelységből visszament közös hálószobájukba. Már régóta pedzegette gyönyörű barátnőjének, hogy talán túlzottan szigorúan ítélték meg azt, hogy közös gyermekük önállóan aludjon csak egymaga a gyerekszobában; elvégre azért van. Csupán egyetlen pillanat is elég volt hozzá, hogy bűntudata masszív, és tartós lelkiismeretfurdalást okozhasson lelkiismeretében. Kislánya halk szipog...

Tasnádi Rita: Kellemes ünnepeket!
Miután túlestem anyám másfél órás ordítozásán, majd a mentőorvos fenyegetésein, egy szorgalmas, mozgalmas munkahetem volt. Minden napra jutott feladat. Egyik jobb, mint a másik, merthogy szeretem, még kutyust is sétáltattam, a főnöknőm kiskutyáját, de naponta jó sokat szeretgettem, simogattam, a saras hótól nemcsak csúnya volt a szőre, de büdös pocsolya szagú is. Egyszer még az ölembe is vettem. Picike, tudja isten, milyen fajta, sosem volt kutyám, nem ismerem őket, de elhatároztam, ha magamra maradok, le...

Tóth Lászlóné: Kínálás
Márta a hatvanas évek közepén ment férjhez és másfél évre rá megszületett első gyermeke. Korábban volt egy rövid ideig tartó budapesti munkahelye, de kislánya születése után szeretett volna helyben dolgozni. Bár többszöri utánjárásra, de végül csak sikerült elhelyezkednie a községben levő egyetlen vállalatnál, ami a szülői háztól mindössze tíz percnyire volt. Adminisztrátori munkakörbe vették fel, de elvárás volt, a gyors- és gépíró iskola elvégzése. Jeles eredménnyel végzett az akkor már ...

Tóth Lászlóné: Szolidaritás/II.
Márta - hasonlóan az osztálytársnői jelentős részéhez - nem volt az a kimondott matek zseni. Voltak olyan részek, amelyek könnyebben mentek, de alapvetően nem értette és talán éppen ezért, nem is szerette ezt a tantárgyat. Ha nem készült, vagy nem tudott valamit - légyen az bármely más tantárgyból is - nem sokat húzta az időt, egyszerűen megmondta, hogy nem készült, vagy nem tudja. Ezzel megkapta azt a bizonyos elégtelen osztályzatot és kész. Természetesen nem akart megbukni és egy-egy ross...

Vilhelem Margareta: Szilvás gombóc--5.része
Az óramutató rohant, az üres pezsgősüvegek felsorakoztak egymás mellé a szomszéd asztalon, a kávéház ürülni kezdett, a vezér is készülődött. Irén súgva figyelmeztette unokabátyját: - Karcsi, a főnököd elmegy és idenéz. A részeg önérzetesen felfortyant: - Hát nézzen! Mi közöm hozzá! - Ne kiabálj úgy az Istenért, még meghallja. . Karcsi torkaszakadtából ordítani kezdett -Hadd hallja meg! Fütyülök rá, meg a bankjára! Piszkos uzsorás banda! A főnöke minden szót meghallott és si...

Nagy Ágnes: Meghallgatott imádság
Múlt nap folydogáló vérem nem akart elállni. Már a nyolcadik napja... és egyre jobban, a házban levő összes vattát elhasználtam, ruhákat cseréltem, már csak egyetlenegy tiszta, utcai nadrágom volt, azzal kéne menni a családorvoshoz, Orbán Elza doktornőhöz. -Ömlik a vérem - állapítottam meg, mert az bizony egyre jobban folyt. Csakhogy most a doktornőig se tudok menni így, a vér átüt a ruhaanyagon, szégyen... És odalesz a nadrágom, kimosni nem lehet, újat venni a használt ruhaboltból költséges...

Bogár Gábor: Dzsungel
(…mert békességnek harag nem lehet lakótársa) „Nézzünk körül!” Körülnéznénk, de liánnal beszőtt terebélyes fák törzsei és mindent elborító aljnövényzet fogja el a kilátást. A szótól, hogy átlát, még semmi sem lesz átlátszó. ’Ideje van a játéknak és ideje van a játék abbahagyásának. Ideje van a gyermekkornak és ideje van a megkomolyodásnak. Ideje van a magánynak és ideje van a társak felfedezésének. Ideje van az eltévedésnek és ideje van az út felisme...

Török Ábrahám: Euryale
A folyosó hosszú és sötét, egy pontra fókuszálok, az ajtóra a végén. csukva van, de tudom, érzem, nincs bezárva. És az ajtó mögött Euryale vár rám. Esős őszi nap volt. A ligetben sétálgattunk Heidivel, fekete esernyővel a kezünkben, és néztük a hulló leveleket. Csodaszép látvány volt, mintha tűzbe borult volna a föld, és a rikító narancssárga lángnyelvek halkan suttogtak a lábunk alatt. - Három napja nem aludtam, Sarah. Rettegek. - Mi történt? - rögtön felé fordultam....

Tasev Norbert: Próba-szertartás
A próbatemetés gondolatát jó ötletnek tartotta. Egyrészt legközelebbi ismerősei, és barátai - akik elviekben jól megismerhették őt a hosszú évek során -, mind összegyűltek egy afféle zártkörű búcsúztatóra, ahol találkozhattak másokkal is, akik megemlékeznek az elhunytról. Másrészt azok, akik valamilyen oknál fogva esetleg nem tudnának részt venni az eredeti, élesben történő gyászszertartáson kifejezetten imponált, hogy amíg az elhunyt életben van legalább addig tiszteletüket tehessék. Még azt is eltervezt...

Szabóné Tápai Erzsébet: Tisztán látni
Zsófika az édesanyja mellet fekszik és egyenletesen szuszog. Már elaludt, de Adrien nem bír elszakadni mellőle. Szíve minden szeretetével öleli magához. Halkan suttogja:- csak Te vagy nekem, kincsem. Amikor Adrien elköltözött otthonról várandós volt, a hatodik hónapban járt. Döntését sokszor végig gondolta azóta, de soha egy pillanatra sem bánta meg. Karácsony szenteste van. Zsófikával feldíszítették az apró karácsonyfát, égősort is vett rá és egy angyalt a tete...

Somodi Csaba: Deresre húzott horgászat
Ahogy nyugaton az Alpok keleti láncai mögött elbújik a nap vöröslő arca, azonnal csend fojtja el két markával a folyóparti árteret. Olyan csend, melynek két keze szikrázó kristállyal szórja be a világot. Mozdulatlanság? A víz is csak néha sóhajt egyet, mikor kisebb örvénye végigsimít a megpihent, a meder fenekén fennakadt fatörzs csupasz ágain. Mély, nehéz, hosszú sóhaj ez, amelyet csak kevesen hallanak, hisz kevesen vagyunk, kik ilyentájt a vízpartokon hallgatózunk. A hold telibe vigyorogj...