Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Novella, próza 2019
Tóth Györgyné: Meghiúsult esküvő
Idős Rozi néni mondta el az esetet. Még fiatalasszony koromban a mezőn kukoricát kapáltam, nagyon igyekeztem, hogy be tudjam fejezni a munkát, ne kelljen másnap is visszamennem. Úgy siettem, hogy még föl sem néztem mikor feltűnt, hogy elhallgattak a madarak, addig vígan csiviteltek, csicseregtek. Szinte elnémult a mező, hirtelen egy távoli mennydörgés törte meg a csendet, az égre tekintve megláttam a nagy sötét felhőt, ami fenyegetőn közeledett. Messze voltam a falutól, ezért hagytam a kukoricát, f...

Versényi Anna: Guruk kirakata
\"Cialdini (pszichológia professzor) kísérletképpen elment egy szekta toborzó előadására. A szerző barátja, akinek a formális logika a szakterülete, az előadás után szót kért, majd higgadtan, pontról pontra ízekre szedte a szektavezető állításait. Soha nem jelentkeztek annyian a szektába, mint a cáfolat után. \"Sokkal jobb itt lenni, mint aggodalom és idegeskedés közepette küzdeni az útkeresés nagy-nagy nehézségeivel.\" (Pszichológiai kísérlet Robert B. Cialdini a Hatás c. ...

Pusztai Boglárka: Abszurdum?
Egy frissen vásárolt családi Opel halad Cegléd felé az autópályán. Az utastérben egy fiatal hölgy utazik a férjével és alig fél éves gyermekükkel. Az autót muszájból vették pár héttel ezelőtt, mert az előzőbe sajnos nem fért be a gyerekülés így gyorsan megoldást kellett találni. A terhesség váratlanul érte őket, sem anyagilag nem álltak készen, sem a kapcsolatuk nem volt rózsás az utóbbi időben. Az esküvő óta csak távolodtak egymástól, de a külvilág felé nem mutatták, hogy problémáik lennének. A férj ugy...

Tasev Norbert: Bizalmas együttlét
Telefüstölték az éjszakai diszkót, vagy valami szórakozóhelyféleséget ahova nagy nehezen őt - mint egyedüli magányos farkast is elcibálták, bár semmi kedve sem volt hozzá -, és aztán, mint a diszkók multi kultúrájára jellemző elfoglaltságában jól fölöntöttek a garatra. Stück mint, a jól nevelt erkölcs és gavallérosság egyik utolsó, mindezidáig ismeretlen mintapéldánya, és erénycsősze egyetlen kortyot sem ivott, vagy ha mégis akkor is legfeljebb üdítő feleséget, vagy ásványvizet. S mivel orvosi diét...

Taschner Katalin: Babanapló
Az a megtiszteltetés ért bennünket a párommal, hogy keresztszülők lettünk. Örültünk a hírnek és tanakodni kezdtünk mi legyen az ajándék. Mit adjunk, mikor megyünk babalátogatóba. A keresztelésnél már tudtam mit kap a baba. Természetes volt szokásos a babának való kis ruhák, szülőknek ajándék. Azonban még akartam valami olyant, ami a babát élete végéig elkíséri. - Kitaláltad már mit veszünk még?- kérdezte a párom. - Ki. - vágtam rá. - Mit? - Egy babanaplót. - Baban...

Pataki Kitti: A cyber szellemek
Az áram, erő, hullám lovasai, az úrak és úrnők! Csatolásukat, a jelek powerénél várják, hogy a belépésüket megerősítse a jel. Aki az egész világ rendszere és mindent befedő mozgató rúgója, az Isteni wifi! Ő általa várják üdvözülésüket és a belépés jogát, az áhított paradicsomba. Uraknak és úrnőknek, külön jelkódot küld az isteni posta. Egy kis csekélységér cserében, adományt áldoznak fel Isten fiának, a Földnek Tanítójának, vezérének akit leküldte az ég, hogy segítse és terelje a föld...

Kőműves Ida: Tapsi, a rókaképű
Két kutyánk volt, legalább kettő, de előfordult, hogy több is, gyerekkoromban, amíg tanyán éltünk. Kellett a házőrző, és jól jött olykor a segítségük az állatok terelgetésekor is. Tapsi volt a legszebb. Ő volt a kutya-szépségideál, és az is maradt. Vörös volt a bundája, a pofája, szügye fehér, és a lábai térd alatt úgyszintén. Hosszú lompos farka volt. Úgy nézett ki, mint egy róka, csak éppen azok a fehér foltok különböztették meg a ravaszdi rokontól. Szép, okos fejét mindig magasra emelve hordta, ...

Gubacsi Viktória: A kereszt súlya
Senki sem tudta mit is vállalunk pontosan. Senki sem tudta, hogy amikor felszállunk a vonatokra egy négy évig tartó csapdába rohanunk és minden éjjel azt várjuk, hogy kiszabadulhassunk. Azt mondták, mire az utolsó falevél lehull a fáról, hazatérünk. Valaki sose tért haza... De sokan még a következő és az azutáni falevél lehullására se tértünk haza. Senki sem tudta, hogy ez nem olyan lesz, mint az eddigiek. Mind máshogy képzeltük el. Tudtuk, hogy leszn...

Flórián Róbert Szabolcs: Időfogócska (haibun)
Fontos a központozás. Ez az egyszerűnek tűnő tőmondat a templomtorony fejéből pattant ki és gurult végig a siető lényektől hangos kis terecske macskakövein. Egészen el, a mohás szökőkútig, hogy aztán itt, ezen a helyen teljes egészében elnyelje az éneklő vízcsobogás. Ahol mindig, minden egyes nap, titokban persze, ezernyi tekintet váltott szót ezernyi szempárral - mert ugye a víztükör sosem fecseg -, hogy aztán valamikor éjfélt tájt, csillagkacérkodáskor, a vágy közöttük kívánság-csókká érjen. Vajo...

Bogárné Sárközi Ilona: Celebek és emberek
Nagyszerű, kiváló színészeinkről, színházi sikereikről, bemutatókról elvétve hallani mostanság. Ellenben, ha valóság show-ban szerepelsz, jó nagy botrányokba keveredsz, az egész ország megjegyzi a neved. Rólad beszélnek, úgy mész végig az utcán, mintha egyenesen a Holdról érkeztél volna, pedig inkább szánalmas vagy, mintsem irigylésre méltó. Ha netán a playboy-ban meg is mutatod a bájaidat, évekig biztosított az anyagi siker. Semmi vész, az öregedés nem jelenthet gondot, hatalmas összegekért ma már az e...

Bakonyi Ervin: Hajnali álom
Úgy vélem, az álmokat nem mi vesszük le a polcról. Csak úgy jönnek. Be kár, hogy felébredtem… Reggel van. Él a város. Sárgán húznak a villamosok, autók füstje rontja az amúgy is használt pesti levegőt. Amit mások kilehelnek, s a szél arrébb lenget, azt szívjuk be. A maradékból is lehet létezni. Vígszínház. Buszmegálló. Sokan állunk. Tekingetünk a Nyugati tér felé. Igyekeznénk a munkahelyünkre, ha már elindultunk meleg szobánkból. Suhannak a percek. Nincs busz a láthatáron. A villamos is régen el...

Tóth Györgyné: Leomló fal
Egy falnak kellett leomlani azért hogy a családban a béke visszatérjen, tomboltak az indulatok, úgy tűnt szülök és fiuk közt a harag örökké fog tartani. Két fiatal egymásba szeretett. Találkozgattak, együtt tervezték a jövőt, úgy döntöttek összeházasodnak, de ez nem volt olyan egyszerű abban az időben. A fiú bejelentette szüleinek, hogy feleségül veszi Jankát, az apa éktelen haragra gerjedt, - Azt már nem! A mi tisztességes családunkba azt a lányt nem hozod! Különben is, már kinéztünk a fal...

Tasnádi Rita: Ha elvakít a nap
Vannak, akik a föld lakói, és vannak, akik vándorok, kisebb-nagyobb súllyal a hátukon, mint hátizsákot, cipeljük életünk eseményeit, tetteket, szavakat, szándékokat, tragédiákat. Kinek mekkora a hátizsákja, a vándor csak oda teheti, aki földlakó, eltemeti a földbe. A vándor nem teheti.Gyűjti, és vinnie kell, letenni nem szabad. Jó nagy méretű is van egészen apróig. Ameddig fér bele, addig csak gyűlik, minden gondját beleteszi. Fennhordani az orrát csak földlakó tudja, mi, vándorok sem beképzeltek sem büsz...

Kaizer Petra: Érett-éretlen
Dóra egy esős tavaszi délután otthon ült az ágyában, tekintete a semmibe révedt, képtelen volt magához térni. Nem tudta elhinni, hogy életében talán először érte olyan kudarc a párkapcsolatában - ha egyáltalán lehet annak nevezni -, ahol kizárólag saját magát hibáztathatta a csalódás miatt. Azon gondolkodott, hogy egy véletlen találkozás mennyire felforgathatja az ember lelkét. Egy jótékonysági bál alkalmával találkozott Gergővel. Simogatta a lány önbizalmát, ahogy a fiú elkezdett neki udvarolni, ...

Für Johanna: Ilyen is lehetne
1. Halkan nyílik a hálószoba ajtaja és óvatosan csukódik. Résnyire nyitom a szemem és rápillantok az órára. Hajnali egy múlt pár perccel. Átfordulok a másik oldalamra és követem a szememmel, ahogy lassan lehúzod magadról a nadrágot és a pólót, a fal mellett álló székre teríted, majd megfordulsz. - Jézusom!- kiáltasz fel, majd suttogva teszed hozzá. - Azt hittem, már alszol. Bűnbánó mosolyt villantok rád, és megsimogatom a karod. - Már nagyon vártalak, szerintem ezért ne...

Flórián Róbert Szabolcs: Olvastam és írok
Tegnap Isten elé álltam. Gondoltam magamban, hogy lesz, ami lesz. Ott álltam előtte és megszólaltam. - Hékás! Mersz játszani velem? Ha igen, akkor sakkozunk. Te adod a táblát, én adom a figurákat. Azt történt, amire számítottam? Az Isten rám nézett, aztán kérdésemre és feltételezésemre válaszolt. - Mi van? Már megint miről beszélsz? Ráadásul össze-vissza. Kisapám nem vagy semmi, hozod a jól bevált, kimunkált formádat. Nem tegnap álltál elém, hanem hol...

Bogárné Sárközi Ilona: Félre az útból nagyi!
Kislánykori barátnőmmel felnőttként nem igazán tartottuk a kapcsolatot. No, nem azért, mintha összevesztünk volna, csupán másfelé sodort bennünket az élet. Mindketten férjhez mentünk, gyereket neveltünk, dolgoztunk, egyszóval a hétköznapok öröm- és bánatviharai halványították egymás iránti érdeklődésünket. Ő teljesen más volt, mint én. Harsány, hatalmas önbizalommal rendelkező, és természetesen abszolút meg volt győződve arról, hogy ő az ország legszebb lánya. Ellenben én visszahúzódó, csendeske, m...