Novella, próza 2020
dr Ónody Magdolna: Buszon [ÚJ]
A 21-sel járok munkába. A végállomásról már telve ér hozzánk. Ha az első hely üres a vezető mögött, jó napom lesz! Pihenve kezdem a munkát. Van időm végiggondolni, mit kell tennem, hogy ki ne csússzon az idő a kezem közül. Bizony, ki ne csússzon, mint ez a telek is, a kedvenc telkem, amin most világoskékre festett ház áll, terméskő lábazattal. Más épített rá házat, mert rosszul gazdálkodtam. Nekem nem volt rá pénzem. Mire végig gondolom mindezt, már a Népkert mellett haladunk. Itt sét...

Auerbachné Tóth Katalin: A kosár [ÚJ]
Az öregúr az órájára pillantott, majd megfontolt mozdulatokkal öltözni kezdett: előbb a kardigánját vette fel a teraszajtó mellé fogasnak kitett székről, majd annak háttámlájáról leakasztva a kabátját is felvette. Ezután fejébe csapta a kabát ujjából kihalászott sapkáját és most már kilépett a teraszra. Két lépést tett, és már a korlátnál állt. Megtámaszkodott, mélyen beszívta a csípős, tavasz eleji levegőt, miközben szétnézett az utcán. Nem volt észrevehető változás a korábbiakhoz képest. Korábbiak? M...

Garajszki Istvánné: A LESTRAPÁLT FELESÉG [ÚJ]
A harmincat csak kissé meghaladó Tímea hullafáradtan ül le este kilenckor a tévé elé. Már a nyolcórás munkája után hazaérve itthon túl van a mosáson, főzésen és vasaláson. No meg az első osztályos kisfiával a tanuláson,és az ágyba parancsoláson. Leült hát, és várja haza a férjét, aki mostanában egyre sűrűbben ér későn haza. Bár most nem kellett sokat várnia a filmet nézve, mintegy húsz perc múlva jön Jenő. -Szia drágám! De ráérsz? Még tévézni is van időd! Főztél vacsorát? -Igen. Kérsz?...

Rákócziné Sasvári Mónika: Börtönben [ÚJ]
Az otthonunkba rekedtség egyelőre még nyugalmas, békés, de olykor félelemtől terhes állapotában eszembe jutott a mostoha nagymamám, Róza mama, aki igazság szerint a vér szerinti nagymamán korai halála után minden tekintetben igazi nagymamámmá vált, akit nagyon szerettem és ő is engem, első unokáját. Eszembe jutott egy évig tartó bezártsága - a márianosztrai börtönben. Az 50-es években történt. Özvegy fiatal asszony volt, a háborúban elvesztette a férjét, ezért a szüleivel élt. Délceg, nagy ...

Vilhelem Margareta: Árvalányhaj bánata [ÚJ]
Hová készülsz ?- kérdi ősszel a fa a fecskét,midőn az el akarja hagyni meleg fészkét. -Elmegyek oda, hol most a napsugár fényes és az ég kék, hol csillagok ragyognak a leánykák szemeiben, hol a citrom illata fűszerezi a levegőt, hol a narancs színe vetélkedik a napsugárral és hol nem hullanak le a fák levelei. Elmegyek abba a hazába, melyet az ég is megkoszorúzott, midőn a babérfát adta neki. -Hová szállsz?- kérdi a mohos háztető a gólyát,mely kiterjeszti nagy, szürke szár...

Tasev Norbert: Szemet szemért! [ÚJ]
A téglalap alakú, márványkockás iskolai folyosón rendkívül, borzongató hideg levegő uralkodott. Mintha valakik szándékosan kinyitották volna a folyosó végén található nagyobb méretű, bukós panorámaablakot, hogy a jeges, sarkvidéki hőmérséklet kényelmesen beköltözhessen az iskola patinás, ódon falai közé. Először csak a sajgó, égető fájdalmat érezte, mely fokozatosan terjedni kezdett előbb a legördülő, sebzett könnycseppek formájában, melyek fölszántották pufók, és szánalmas arca metszetét, később ...

Ágoston Tibor: Rémálom ! [ÚJ]
Elmúlt este 10-óra a két apró gyerekek mélyen aludtak, az asszony még egy pillatást vetett rájuk leoltotta a villanyt ,csendben becsukta az ajtót. A másik szobában szerelme várt rá türelmetlenül. Judit 32-éves, férje elhagyta, állítólag más országba ment, ahonnan soha nem tért vissza. Laci a barátja 25-éves aki minden alkalmat megragad a szeretkezésre. Juditnak van egy kis reménye, hogy Laci, ahogy ő mondja nagyon szereti. Habár Juditnak nem jó tapasztalatai vannak a másik nemmel szemben....

T. Tamás Ferenc: Panelházak ölén [ÚJ]
A panelházak ölén nincs remény. Az alsó szinteken soha nem süt be a nap. Semmi fény, semmi remény! A kisnyugdíjas a boltba megy két zsemléért. Még egy napra elég. A párja tíz éve meghalt. Ő még él, de már nem remél. Várja a megváltót, a halált. Egy fáradt anyuka viszi kisfiát a játszótérre. Koszos a tér, régen be kellett volna zárni, de még arra sincsen pénz. Kilátástalanság a kisfiú sorsa. A durván kifestett tinilány az esti randira készül. A héten alig evett valamit, hogy ...

Tasev Norbert: Csak egy kósza álom... [ÚJ]
Reggel mikor megpillantotta az első törékeny, halvány fénysugarakat a tágas budaörsi mezőn már valóságos, nyúlós, barátságtalan tejfehér massza ülte meg a tájat. A később felkelő fátyolos napsugár is olyannak tűnt, mintha egész éjszaka sírt, vagy siratott volna valamit. Minden tagja egyszerre ólmos fáradtságról tanúskodott, ugyanakkor valósággal tökéletesen elzsibbadt, mintha a tegnapi nap folyamán mindvégig a konditeremben lett volna, és egész álló nap mázsás súlyokat emelget, mert mindenképpen s...

Ledniczky Éva: A pikkelypánczélos fordított bárka titkai [ÚJ]
Békés, megnyugtató színkavalkád köszöntötte a hazatért alpesi utazót egy őszi hajnalon, Dobogókő egy csendes vendégszállásán, a több generációt kiszolgált fakunyhó egyik szobájában. Zita lábvégében doromboló, szériatartozék vendégkísérő, Ninja, a 7 éves fekete macska lustán nyújtózott el a tilosban, neki ugyanis ajtón kívül volt a helye, általában. Előfordult azonban, hogy a hegyen rekedt vendégek, a péntek esti filmklubbok után nem voltak elég elővigyázatosak, és így kéretlen éjjeli álomkísérővel gazdagd...

Koncz Rózsa: A virágföld [ÚJ]
Hazamentem a héten, csalogatott az erdő, a fák, a csend és a nyugalom. Nagyon szép napos a délután, kedvem volt kimenni az erdőbe, virágföldet lapátolni. Szeretném átültetni a virágaim. Ha tehetem, erdei földet használok az átültetéshez. Nincs benne annyi adalék anyag, mint a zsákos virágföldekben. Más a föld illata, locsoláskor érzem az erdő illatát. Virágaim meghálálják a jó erdei porhanyós földet. Gyönyörűen nyílnak, nőnek, és olyan igazi zöld levelük van, mint az erdei fáknak. ...

Fleiszig Rózsa: SANYI, A JÓSZÍVŰ /ÉLETMESÉK/ [ÚJ]
Ezzel az írásommal, emléket szeretnék állítani egy nagyon egyszerű, de nemes, jószívű férfinak, aki nincs már közöttünk. Mikor eszembe jut, egyszerre önt el: hála, szeretet, és az enyhe szomorúság. Fontos tényező volt az életemben, annak alakulását jó felé irányította, és mély nyomot hagyott benne. A barátom, vagy talán egy picit több volt számomra: Kitartó, szeretet-teli, áldozatokra képes. A mai kőkemény világban ritka emberpéldánynak számított. Szívesen osztom meg veletek életem ...

Gáspár Bíborka Rita: Lépcsőfok a Mennybe [ÚJ]
Aztán érzem, hogy lassan indulnom kell. Majd a kórházi ágyról fölkelek. Így, 82 évesen. Felcsatolom palástomat, befonom őszes hajamat és elindulok... Elindulok azután a napsugár után, ami már jó ideje csak úgy ott lebeg a fejem fölött. Minden egyes nap lefekvés után, s én minduntalan csak legyintek rá, 'hogy hagyj békén, bennem még van energia, most még nem megyek, csalogass valaki mást.' De a tegnapi nap estéjén, - amiről azóta eldöntöttem, hogy az utolsó estém - akkor bizon...

Hornyák Jánosné: Narancsszínű virág [ÚJ]
Felhők könnye áztatja az őszi természetet. A nyirkos utcán egy magányos férfi siet. Hideg, borús a szíve. Olyan borús, mint az őszi idő. Nincs neki senkije. Arcába erős szél csapkodja a hűs cseppeket. A férfi gyűrött, elnyűtt kabátját összefogja, lépteit megszaporázza. Kopott kapujához ér, keresni kezdi kulcsát. Hopp! A kulcscsomó leesik hideg kezéből. Hát, ahogy a földön utánanyúl, látja, hogy egy virág nyílott kapujában. - Na, mindenhol csak gaz nő! - morgott hangosan. - Bácsi, én ültett...

Tóth Sarolta: Genetikai örökség [ÚJ]
Örökség - családfa Nemcsak vagyont, ékszereket, észbeli képességeket, hibás géneket, és általa gyógyíthatatlan, sőt tovább örökíthető betegségeket is lehet örökölni. Az örökösödési illetéket életünk végéig fizetni kell. A Bibliában is találunk utalást arra, hogy Isten vétkeinkért utódainkat is bünteti. A gyermeket vállaló szülők életmódja hátrányosan befolyásolhatja a gyermekük egészségi állapotát. Sok újszülött már születésekor hordozza az autoimmun betegséget. Nem élhet teljes, boldog, egé...

Ágoston Tibor: Csillagok alatt.... [ÚJ]
Háború után egy kis Hajdú megyei faluban vártam az idő teltét, unalmas volt minden. Egy héten egyszer kaptam egy újságot amiböl bizomy nem sokat tudtam meg telve politikai dolgokkal amik engem nem érdekeltek. Egy özvegy asszonynál laktam teljes ellátással és néha segítettem neki amit csak tudtam. Az asszonyt Flórinak hívták, szegény nagyon el volt keseredve, a férje meghalt az orosz fronton ahová a fia ment utánna aki soha nem tért vissza. Az asszony sokat sírt, termőföüldjeike...

dr Ónody Magdolna: Átmeneti gyermekotthon
Már nyugdíjban voltam azon a Karácsonyon és nagyon nyomasztott az a tudat, hogy nem tehetek semmi hasznosat az emberekért, pedig lenne rá időm és az egészségem is elbírna végre valami hasznos tevékenységet. Egyszer jártam már egy Gyermekotthonban ilyen ünnepi időben, csak az jó távol volt tőlünk. Amelyikre most gondoltam, az közel van hozzánk, pár buszmegállónyira. Különösebb ajándékot nem vihettem, részint azért, mert nem tudtam, milyen korú gyerekek lehetnek most abban az épületben,...