Csató Gáborné: Az ebéd íze

Ingyen konyha. Több ilyen is működik a városban. Délidőben hosszú sor áll a bejárat előtt. Várják az ebédet, közben beszélgetnek. Egy szakadt, hátizsákos meséli éppen, amit apjától hallott többször gyermekkorában. Szülőfalujában ilyenkor nyáron kint dolgoztak a földeken. Ott ették meg, a földön ülve, az ölükben az ebédet, aminek a munkától elfáradva, farkaséhesen mindig csodálatos íze volt.
Ő maga vidékről jött fel a városba, munka reményében. Persze munkanélküli, aztán pedig fedél nélküli lett, az utcán rekedt.
Ahogy így álldogáltak, egyszer csak egy elegáns autó parkolt le a járdaszegély mellett. Magas, erős, jól öltözött férfi szállt ki belőle, egyenesen feléjük tartott.
– Jó napot emberek! – köszönt rájuk. Több arc is felé fordult. – Itt lakom a közelben, kertes házban, illetve most épül a ház. Keresek néhány férfit, aki eljönne segíteni az építkezéshez. Szálláslehetőség lenne, ennivalót kapnának és fizetnék is a munkáért.
A sorban állók gyanúsan, bizalmatlanul méregették a jövevényt.
–Ne féljenek, becsületesen megfizetem, ha valaki eljön hozzám dolgozni. – toldotta meg az ajánlatot.
Senki nem mozdult. Várták tovább az ingyen ebédet. Már nyitották is az ajtót, gőzölgött az étel illata, de vajon ennek milyen íze lehet?

Írta: Csató Gáborné
499
magyareszter - 2012. június 14. 18:24:01

Kedves Titanil!

Azt hiszem a könyörületből, szánalomból kapott ebéd íze egészen más, mint a jól végzett munka után örömmel elfogyasztott, akár a földön ülve is. Felmerült bennem, de remélem, hogy senki másban nem, hogy esetleg ítélkezés is kiolvasható az írásból. Ez egyáltalán nem állt szándékomban. Sohasem ítélkezem!!!!! Ebben a témában pedig jobb, ha mindenki távol tartja magát az ítélkezéstől, mert sokkal könnyebb az utcára kerülni, mint azt sokan gondolnák.
Köszönöm, hogy elolvastad ezt a rövid, szomorú életképet és tartalmas hozzászólásoddal rávilágítottál a lényegére.
Sok szeretettel Eszter

1403
titanil - 2012. június 13. 20:59:32

Kedves Eszter!

Rövid írásod komoly gondolatokra készteti az olvasót. Régen, mikor volt munkalehetőség még a földön is jóízű volt az étel. A munkanélküliek számára az alkalmi munka elvégzése nem oldja meg életüket. Ugyanakkor vannak, akik már annyira megszokták ezt az életmódot, bele fásultak, hogy a munka szót már nem is ismerik.Sad
Gratulálok írásodhoz!Smile
Sok szeretettel: Titanil

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.