Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Fehérvári Zsófia: Együtt
Szeretem az idős embereket. Sok tapasztalatot, tudást gyűjtögetnek össze az életük során. Megfigyeltem a fotóművészek, fotoriporterek szívesen örökítenek meg idős embereket. A múltkor a kezembe került egy kiadvány, amiben bemutatkozik egy megyei Hírlap fotoriportere az általa készített fotókkal. Az egyik kép mély benyomást keltett bennem. Nem olyan mindennapi elfáradt, az élet vége felé közeledő idős párt láttam a képen, hanem olyat, mint akik tudják tartogat még nekik az élet örömöt, pedig úgy látszik, hogy túl vannak a nyolcvanon. Az is lehet, hogy ez az öröm csendes belenyugvást, beletörődést takar, de az biztos, ülőhelyzetben is egyenes a tartásuk. A négy kéz nem úgy fekszik a térdükön mintha feladták volna az élet küzdelmeit. Nem csüggedő, nem hull fáradtan az ölükbe, hanem csak megpihen a térdükön, mintha bármely percben kész lennének a munkát folytatni. Magába hordozzák az eltelt időt is. A férfi keze még most is erőt sugároz, pedig az edzett kéz hosszú ujjai azt is elárulják, hogy valamikor ifjabb korában kész volt finomabb munkák elvégzésére is. A nő kezén a megvastagodott ujjak mintha még most is készen állnának mosóteknőben tisztára dörzsölgetni a ruhákat, vagy kenyeret dagasztani a család számára. Mindkettőjük szeme fürkészően előre néz, mintha a távolban az elmúlt időt keresnék. Arcukon a tisztesség derűs nyomai látszanak. Az is látszik, hogy ez nem a felvétel miatt van, hanem a mosolyráncaik erősek, amik még ma is működnek, amikor egymásra mosolyognak, amiből ma is erőt merítenek.

Írta: Fehérvári Zsófia
1403
titanil - 2013. február 19. 15:22:44

Kedves Zsófi!
Rövid írásodból nagyon sok emlék, a régi emberekre jellemző életmód, és az együtt megöregedés szépsége jutott eszembe. Szüleim 71 évig éltek házasságban, szépen mutattak együtt, amikor 85 éves koruk után végigsétáltak az utcán. Visszatekintve még most is nagyon erősnek látom őket. Egymás között sokszor összezördültek, de mindketten beletörődtek a sorsukba, és arcukon a tisztesség derűs nyomai látszottak.
Gratulálok!
Sok szeretettel: Titanil

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.